Külföld

Orbán Viktor: Brüsszel a háborús gazdaság irányába halad

Van amiben eltér, sokban azonban egyezik az osztrák és a magyar álláspont a háború, a szankciók, valamint az illegális bevándorlás ügyében. Orbán Viktor Bécsben emlékeztette osztrák partnerét, Ausztriának is érdeke, hogy Magyarország megvédje a déli határát. Karl Nehammer is elutasította a gázembargó tervét.

Orbán Viktor: Brüsszel a háborús gazdaság irányába halad
Orbán Viktor miniszterelnök Karl Nehammer osztrák kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Bécsben, 2022. július 28-án
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Bécsben tárgyalt csütörtökön Orbán Viktor magyar kormányfő és Karl Nehammer osztrák kancellár. Egyeztetésükön szóba került az orosz–ukrán háború, a szankciók, az illegális bevándorlás, valamint a magyar miniszterelnök tusványosi beszéde is.

Karl Nehammer a közös sajtótájékoztató elején hangsúlyozta, a nagyon mély osztrák–magyar barátság egyúttal azt is jelenti, hogy őszintén, egyenrangú felekként beszélnek egymással azokkal a kérdésekről is, amelyekben nem értenek egyet. Az egyik ilyen, mint mondta, az atomenergia ügye, a másik pedig a kormányfő múlt hétvégi tusványosi beszéde, amelynek kapcsán a néppárti politikus hangsúlyozta, elutasítja a rasszizmus mindenféle formáját és ennek bármiféle relativizálását is. Megjegyezte, Ausztriára ebben különösen nagy felelősség hárul. (Az osztrák jobbközép kormányfőre az elmúlt napokban óriási nyomást gyakorolt a balliberális média és politika, hogy mindenképpen bírálja Orbán Viktor tusványosi beszédét). 

Orbán Viktor miniszterelnök és Karl Nehammer osztrák kancellár közös sajtótájékoztatója Bécsben
Orbán Viktor miniszterelnök és Karl Nehammer osztrák kancellár közös sajtótájékoztatója Bécsben
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Kiemelten beszélt az illegális bevándorlás ügyéről, mint mondta, partnerségre van szükség, ezért megfogadta Orbán Viktor javaslatát arról, hogy közös szerb–magyar–osztrák konferenciára van szükség.

Orbán Viktor is kiemelte a szoros osztrák–magyar kapcsolatot, mind mondta, egy magyar mindig otthon érezheti magát Bécsben, egy osztrák pedig Budapesten. Megjegyezte, amikor könnyű idők járnak, könnyű barátoknak lenni, amikor nehezek – mint most –, akkor nehezebb. A kormányfő hangsúlyozta, meggyőződött róla, hogy hazánk a következő években is számíthat Ausztriára és fordítva is így áll a helyzet.

Az atomenergia szerinte is olyan nehéz kérdés, amiben nem látja esélyét, hogy közös álláspontra jusson a két ország. Emlékeztetett, hazánk adottságai mások, a magyar energiarendszerből nem nélkülözhető az atomenergia.

A kormányfő nyomatékosította, hogy teljes egyetértésben van Nehammerrel a rasszizmus kérdésében, és ezzel kapcsolatban emlékeztetett a magyar eredményekre és a kormány zérótolerancia-politikájára. Megjegyezte, előfordul, hogy félreérthetően fogalmaz, de semmiképpen sem biológiai megközelítésről van szó, amikor „kevert fajról” beszélt Tusványoson, hanem ezt kulturális, civilizációs kontextusban kell értelmezni.

Orbán Viktor emlékeztetett, sok európai politikussal ellentétben ő egészen világos álláspontot képvisel.

„Bevándorlásellenes politikus vagyok, azt szeretném, hogy Magyarország ne váljon bevándorlóországgá”

– hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy továbbra sem faji, hanem kulturális, civilizációs kérdésről van szó. Felhívta a figyelmet arra is, Ausztriának is érdeke, hogy hazánk megvédje a déli határát, hiszen enélkül százezerszámra érkeznének a migránsok az országba. „Mi az önök várkapitányai vagyunk” – fogalmazott.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Uniónak stratégiát kell váltania, hiszen bebizonyosodott, hogy a háborút ebben a formában nem lehet megnyerni. Békére van szükség, hiszen amíg nem lesz béke, semmilyen problémát nem lehet megoldani, nem lesz energia, az EU háborús gazdasági helyzetbe sodródik, a politikai stabilitás is meginog.

A szankciókról és az energiáról kérdezték Orbán Viktort és Karl Nehammert az újságírók Bécsben
A szankciókról és az energiáról kérdezték Orbán Viktort és Karl Nehammert az újságírók Bécsben
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Az Európai Bizottság kötelező gázfogyasztáscsökkentési tervére vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta, hogy függetlenül Brüsszel jó vagy rossz szándékától, a magyar szuverenitással ellentétes, ha beleszólnak az ország energiafelhasználásába. „A szolidaritás jó, de arra nem alapozhatjuk az életünket” – jegyezte meg. A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fontos az európai egység, hazánk a számára kedvezőtlen döntést tudomásul veszi és igyekszik a lehető legkisebb károk mellett végrehajtani. Megjegyezte, bármilyen termék korlátozásáról beszélni annak a jele, hogy baj van, ez is azt igazolja, hogy stratégiaváltásra van szükség.

A háborúra és a szankciókra vonatkozó újságírói kérdésre Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy nem a tagállamok követik az európai egységet, hanem ők maguk alkotják azt.

Objektum doboz

„Mi vagyunk Európa. Az EU nem Brüsszelben van, hanem Bécsben, Budapesten, Varsóban, Berlinben és Madridban. Nem kibabrálni akarunk a többi európaival, hanem hozzátenni a saját nézeteinket a közös európai döntésekhez”

– magyarázta. Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy „Brüsszel nem a főnökünk”, hazánk pedig nem vétózik, hiszen az az unió alapelve, hogy a döntések közösek, tehát olyan döntés, amivel egy tagállam nem ért egyet, eleve létre sem jön.

Emlékeztetett, hazánk minden szankciós kérdésben dűlőre tudott jutni eddig, ám „falhoz érkeztünk, ezt a falat pedig úgy hívják, hogy gázembargó”. Mint mondta, azt javasolja az EU-nak, hogy ne is ütközzön neki ennek a falnak, ezzel a véleményével pedig távolról sincs egyedül.

Egy kivételt említett az eddigi szankciók ügyében, mégpedig azt, hazánk nem támogatta Kirill orosz pátriárka felvételét az EU szankciós listájára. A miniszterelnök hangsúlyozta, az ortodoxia hazánk déli és keleti határánál kezdődik, Európának szüksége van rá, nem lesz béke, ha az egyházi vezetőket kitiltják a párbeszédből.

Objektum doboz

Elismételte, hazánk nem különutas a szankciók ügyében, hanem van egy nézete, amit szeretne mindig megfontolásra felajánlani az európai vezetőknek. Orbán Viktor szerint világossá vált, hogy az európai stratégia mind a négy pillére megroggyant: Ukrajna nem tud győzni a NATO-fegyverekkel és kiképzőkkel sem, a szankciók nem destabilizálják Moszkvát, Európa nem képes politikai instabilitás nélkül kezelni a szankciók okozta gazdasági károkat, ráadásul az USA sem képes már arra, hogy egy kiválasztott ellenséggel szemben az egész világot felsorakoztassa. A stratégiaváltáshoz önreflexióra van szükség, Brüsszelben azonban nem ez a divat, jegyezte meg.

Nehammer ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a szankciók hatásához idő kell, ahhoz azonban, hogy fenntarthatóak legyenek, nem árthatnak többet annak, aki kivetette őket, mint annak, aki ellen szólnak. Egyetértett Orbán Viktorral abban, hogy a gázembargó nem lehetséges, a német mellett az osztrák ipar is összeomlana. Az ortodox vezetők szankcionálását a kancellár sem támogatja, mint mondta, az EU-nak komolyan kell vennie az ortodoxia befolyását a Nyugat-Balkánon és a régióban.

Orbán Viktor teljes nyilatkozata Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott tárgyalását követően

A szöveg leirata a miniszterelnok.hu-n jelent meg.

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Egy remek tárgyaláson vagyunk túl, ahol számos fontos kérdést érintettünk. A legfontosabb a migráció kérdése volt és az azzal összefüggő biztonsági kérdések. Érintettük és tárgyaltuk a háború kérdését, ezzel összefüggésben a gazdasági együttműködésünk kérdéseit, és mint hallhatták, intellektuális kérdésekre – történelem, rasszizmus – szintén jutott időnk, és fordíthattunk figyelmet. Ez egy különleges kapcsolat a két ország között. Mindig szívesen jövünk. Egy magyar mindig otthon érzi magát Bécsben, és azt gondolom, hogy nagyon sokan, talán minden osztrák otthon érezheti magát Budapesten. Amikor könnyű idők járnak, akkor a barátság is könnyű, amikor nehéz idők járnak, akkor meg nehezebb, és most nehéz idők járnak. Én arra voltam kíváncsi a mai megbeszélésen, hogy az előttünk álló nagyon nehéz időszakban számíthatunk-e az osztrák barátainkra, ez a speciális történelmi barátság a két nemzet között vajon segít-e majd bennünket a háború kérdésében, a migráció kérdésében, az energia kérdésében és a gazdasági együttműködés kérdésében. Szeretném megállapítani a tárgyalások összegzéseképpen, hogy pozitív választ kaptunk, tehát örömmel mondhatom azt Magyarország polgárainak, hogy a következő években is számíthatunk Ausztriára, és számíthatunk az Ausztriával való együttműködésre. És persze fordítva is így áll a helyzet.

Ami a vitás kérdéseket illeti, az atom egy nehéz kérdés. Ott nem is látom annak az esélyét, hogy közös álláspontra vergődjünk, hacsak nem teszi lehetővé Ausztria, hogy fölépítsünk néhány magyar vízierőművet Ausztriában. Az sokat segítene, de nekünk nincsenek olyan folyóink és lehetőségeink, mint az osztrák barátainknak, ezért a magyar energiarendszerből nem tudjuk nélkülözni az atomenergiát, úgyhogy ez a vita fönn fog maradni. Igyekszünk együttműködni és egymás számára kölcsönös biztonsági garanciákat adni, amennyire lehet.

Arról is meggyőződtem, hogy a legfontosabb szellemi természetű kérdésekben, antiszemitizmus és rasszizmus kérdésében teljes egyetértésben vagyunk: amit az osztrák kancellár gondol, azt gondolom én is. Magyarország ráadásul nemcsak gondolja ezt, hanem büszke is a teljesítményére. Magyarország fantasztikus eredményeket ért el a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemben, és ebben a mi kormányunk különösen is élen járt. Zéró tolerancia van Magyarországon, jogilag is üldözendők az ilyen cselekmények, és a politikai közbeszédben sem lehetségesek. Ezért kértem a kancellár urat, hogyha bármi érzékeny történelmi vagy intellektuális szellemi természetű kérdés kerül elő, és kétségek vannak, akkor mindig egy kulturális koncepció szerint értelmezze a Magyarországról jövő híreket. Magyarországon biológiai alapú megközelítése semmilyen politikai kérdésnek nem lehetséges; ami lehetséges, az a kulturális alapú megközelítés. Ez számomra persze nem egy egyszerű kérdés, mert Önök tudhatják, hogy én vagyok talán az egyetlen nyíltan bevándorlásellenes politikus az egész Európai Unióban. Tehát én nem ravaszkodom, meg utalok, meg kerülgetem a forró kását, hanem nagyon világos, direkt álláspontom van. És magamat ezért egy migráció- és bevándorlásellenes politikusnak is definiálom, és azt szeretném, ha Magyarország nem válna bevándorlóországgá, és nem szeretném, ha a migráció megerősödne Magyarországon. Ezt az álláspontot képviseltem mindig, ezt képviselem ezentúl is. Ennek nem biológiai alapjai vannak, ez nem faji kérdés a mi számunkra, ez kulturális kérdés, egész egyszerűen a civilizációnkat úgy akarjuk fönntartani, ahogy az most van. És e tekintetben a helyzetünk különbözik Ausztriáétól, hiszen a bevándorlás és a migráció mértéke az Önök országában és az ezáltal okozott problémák az Önök országában egészen más nagyságrendűek, mint Magyarországon. Szeretném világossá tenni, hogy mi mindig meg fogjuk védeni a határainkat, és ezzel akadályát fogjuk annak jelenteni, hogy bármi fajta illegális migráció érkezzen Ausztriába. Tehát függetlenül attól, hogy talán a bevándorlásról és a migrációról filozófiailag mást gondolok, mint az Önök kancellárja, a konkrét teendők tekintetében azonban egyetértünk, tekintettel arra, hogy Ausztriának is az az érdeke, hogy Magyarország megvédje Magyarország déli határait. Az egy tény, amivel Önöknek együtt kell élniük, hogy mi az Önök várkapitányai vagyunk a szerb–magyar határon. Ha mi ott nem védjük meg a határainkat, akkor Önökhöz százezer szám fognak érkezni migránsok és bevándorlók illegálisan. Ezt Önök egyetlen módon tudják elkerülni, hogyha Magyarország megvédi a saját déli határait. Szeretnénk, ha nekünk nem kellene ezt tenni, és Szerbia meg tudná védeni a saját déli határait, mert akkor a konfliktus nem a szerb–magyar határon lenne, és nem az osztrák–magyar határon lenne. Tehát mindannyiunknak az az érdeke, hogy Szerbia meg tudja védeni minél délebbre a saját határait, ezért kezdeményeztem ezt a találkozót, amit reményeim szerint nyélbe is tudunk ütni, és javaslatokat tudunk tenni egymás számára is, Brüsszel számára is, hogy hogyan védjük meg a határainkat az illegális migrációval szemben. Tehát szeretném világossá tenni, hogy ez a pozícióm. Az, hogy néha félreérthetően fogalmazom, előfordul, de arra kértem a kancellár urat, hogy legyen kedves minden ezzel kapcsolatos információt kulturális kontextusba helyezni, mert Magyarországon ezek a kifejezések, mondatok és az a pozíció, amit én képviselek, egy kulturális, civilizációs pozíció. Szeretném megismételni, hogy büszke vagyok azokra az eredményekre, amelyeket Magyarország a rasszizmussal szemben eredményként az elmúlt években elkönyvelhetett.

A háborúról is beszéltünk. Ott világos a mi számunkra, hogy ezt a háborút ebben a formában nem lehet megnyerni. Ezt nyíltan is elmondtam a kancellár úrnak. A magyar értékelés az, hogy az a koncepció, hogy a NATO fegyverekkel és kiképzőtisztekkel támogatja Ukrajnát, az ukránok pedig harcolnak az oroszok ellen, egy olyan konstrukció, amelyről mára kiderült, hogy nem eredményez ukrán győzelmet. Ez egy olyan stratégia, amelyen módosítani kell. Természetesen tudomásul vesszük, hogy Magyarország nem képes arra, hogy módosítson egy teljes nyugati stratégiát, de szeretnénk jelezni a nyugati barátaink felé, hogy a stratégia módosítása nélkül nem lesz béke. Márpedig, ha nem lesz béke, semmilyen problémát nem tudunk megoldani. Nem lesz energiánk, és bele fog tolódni az egész Európai Unió egy háborús gazdasági helyzetbe. Amikor Brüsszelben kihirdetik az energia-vészhelyzetet, az már a háborús gazdaság első jele. Amikor korlátozni kell bizonyos javakhoz való hozzáférést, a háborús gazdaság első jele. És ha nem teszünk valamit a béke érdekében, bele fogunk sodródni egy háborús gazdasági helyzetbe, ami sokkal rosszabb lesz annál, mint amit most elképzelünk, hogy néhány termék ára majd nőni fog, meg néhány termékből hiány lesz. Ennél sokkal nagyobb bajok várnak ránk, ha ez így marad. Nem világos, hogyha a háború folytatódik, hogyan kerüljük el a recessziót az egész Európai Unió területén. És a recesszió borzalmas következményekkel jár, mert munkanélküliséget is hoz magával. Nem arról van szó, hogy majd egy-két fokkal állítani kell a fűtésen; ha recesszió lesz, munkanélküliség lesz. Ez meg fog bennünket gyötörni gazdaságilag is, és meg fog bennünket gyötörni a politikai stabilitás szempontjából is. Ezért mindent meg kell tennünk a béke érdekében. Ez volt a magyar üzenet ma Ausztria irányába.

Ami a gazdaságot illeti, megköszöntem a kancellár úrnak azt a fantasztikus teljesítményt, amit az osztrák cégek nyújtanak Magyarországon. Az ő számai szerényebbek voltak, mint az enyémek, mert mi úgy számoljuk, hogy 2.000 osztrák cég dolgozik Magyarországon, 2.000 osztrák cég, és ez a 2.000 osztrák cég a második legnagyobb beruházási közösséget alkotja Magyarországon. Kis túlzás csak, amit mondok, az osztrák befektetők nélkül a magyar gazdaság ma nem működne, de biztosan nem működne olyan színvonalon, mint ahol most tartunk. És elemi érdeke Magyarországnak, hogy a további osztrák befektetések Magyarországra megérkezzenek. Azt sem rejtettem véka alá a kancellár úr előtt, hogy mi is szeretnénk nemcsak munkavállalóként megjelenni az osztrák gazdaságban, hanem szeretnénk megjelenni előbb-utóbb befektetőként is, és nagyon remélem, hogy a megerősödő magyar vállalatoknak lehetőségük lesz arra, hogy befektetőként is megjelenjenek az osztrák gazdaságban.

Összességében tehát egy előremutató, a stratégiai szövetséget megerősítő és konkrét ügyekben együttműködést sugalló megbeszélést folytattam az Önök kancellárjával, amiért hálás is vagyok a kancellár úrnak.

Köszönöm szépen!

Kapcsolódó írásaink