Szijjártó: A globális minimumadó jelentené a kegyelemdöfést az európai gazdaságnak

A tárcavezető mindenekelőtt arról számolt be, hogy az ukrajnai háború miatt zavarok keletkeztek az energiaellátásban, tartósan magas inflációs környezet jött létre és a szankciós intézkedések sok esetben jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak.

Leszögezte, hogy ebben a helyzetben a kormány nem támogatja a globális minimumadó bevezetését, ugyanis az munkahelyek százezreit sodorná veszélybe hazánkban, és a társasági adó terén visszatérést jelentene a 2010-es állapotokhoz.

Illetve rámutatott: a magyar versenyképesség egyik zálogát, a beruházási rekordok egyik legfontosabb alapját épp az alacsony társasági adó jelenti, amely bár hivatalosan 9 százalék, de a kedvezményekkel, beruházási támogatásokkal kiegészítve gyakorlatilag 6–7 százalék körül van, így a minimális kulcs életbe léptetésével a duplájára nőne.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a témában erőteljes vita zajlik az Egyesült Államokban is, a globális minimumadó a demokratapárti kormányzat politikai célkitűzése volt, azonban az őszi, félidős választás nyomán nagy belpolitikai átrendeződés jöhet, és a republikánusok kifejezetten ellenzik a bevezetését.

Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok számos csatornán kifejezte tiltakozását a magyar vétó ellen, és ennek keretében a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás hatályon kívül helyezéséről is döntöttek.

„Joggal bízhatunk abban, hogy ha másfajta politikai széljárás lesz Washingtonban, akkor ennek az újra érvénybe lépése várható” – közölte.

A miniszter aláhúzta, hogy a felek közötti vita negatív hatásai egyelőre nem érzékelhetők a kétoldalú gazdasági együttműködésben, az amerikai cégek támogatják az alacsony magyarországi adóterheket.

Elmondta ennek kapcsán, hogy a vállalatok vezetőit nem ez a nézeteltérés, hanem inkább a magas infláció foglalkoztatja, hogy az egekbe szökött a nyersanyagok és az energiahordozók ára.

„Ezért is fontos, hogy Magyarországon mindent elkövessünk annak érdekében, hogy egyfajta lokális kivétel lehessünk ebből a nagy globális visszaesésből” – fogalmazott kitérve az ársapkák, a kordában tartott infláció, az alacsony adóterhek és a rezsicsökkentés fontosságára.

Szijjártó Péter tíz fontos amerikai vállalat vezetőjével, két republikánus szenátorral és öt képviselővel egyeztet a nap folyamán, illetve részt vesz az Amerikaiak az adóreformért (ATR) konzervatív érdekképviseleti szervezet üzleti találkozóján, ahol előadást tart a magyar gazdaságpolitikáról és a globális minimumadó veszélyeiről.

Az alacsony adók jelentette versenyelőny bürokratikus módon történő elvétele a kommunizmusra emlékeztetne, a globális társaságiadó-minimum bevezetése ilyen szempontból is tisztességtelen lenne – hangoztatta a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter az Amerikaiak az adóreformért (ATR) nevű, konzervatív érdekképviseleti szervezet üzleti találkozóján, ahol kiemelte, hogy a magyar gazdaság versenyképességének alapját az alacsony adók jelentik, a kormány szerint ráadásul az adószabályok megalkotásának nemzeti jogkörben kell maradnia, ugyanis a különböző rendszerek közötti verseny is előnyökkel jár.
Előadásában aláhúzta, hogy az alacsony adókulcsok bevezetése „nemcsak úgy magától jön, ahhoz fegyelmezett költségvetési és fiskális politikára, politikai bátorságra, stabilitásra van szükség”.

Mint mondta, a globális minimumadóval járó központosítás épp ezért rendkívül tisztességtelen lenne. „Akiknek nem volt meg a kellő bátorságuk ahhoz, hogy fegyelmezett költségvetési és fiskális politikát folytassanak, azok most elvennék azon országok versenyelőnyét, amelyek meghozták a szükséges áldozatokat” – fogalmazott.

„Az előnyök bürokratikus módon történő elvétele a kommunizmusra emlékeztetne” – tette hozzá.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Európa „lábon lőné magát” a globális minimumadó bevezetésével a jelenlegi magas inflációs környezetben, amikor éppen adócsökkentésekre lenne szükség a gazdaság támogatása érdekében.

Leszögezte, hogy a javaslat veszélyes Magyarországra, munkahelyek százezreit sodorná veszélybe, és visszarepítené hazánkat 2010-be, ezért kellett végül a vétó mellett dönteni.

Majd hangsúlyozta: „amíg mi vagyunk kormányon Magyarországon, addig nem fogjuk támogatni a munkát vagy a termelést terhelő adók semmifajta emelését”.

A miniszter arra is kitért, hogy Európa számos súlyos kihívással nézett szembe az elmúlt tizenöt évben, pénzügyi, migrációs, egészségügyi válsággal, majd most az ukrajnai háborúval. Ezekben a krízisekben pedig az volt a közös, hogy Magyarország mindegyikből megerősödve került ki, aminek egyik legfőbb oka a munkaalapú társadalom kiépítése, az adórendszer átalakítása, a beruházásbarát környezet létrehozása volt – sorolta.

Kiemelte, hogy a személyi jövedelemadó felső kulcsa korábban 32 százalékos volt, de ezt 16 százalékon egységesítették, majd további egy százalékponttal csökkentették. Ehhez jön hozzá a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék, így az emberek zsebében maradhat a bruttó bérük kétharmada. Emellett a társasági adót is egykulcsossá tették 9 százalékon, ami Európa legalacsonyabb mértékét jelenti.

Ezen unortodox politika sikerességét ráadásul nem pusztán politikai nyilatkozatok, hanem az adatok is alátámasztják, ugyanis tavaly megdőlt a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság és a beruházások rekordja is – hangsúlyozta.

Ennek további illusztrálására pedig végül közölte, hogy a gazdasági növekedés 2010-ben 1,1 százalékos, míg tavaly 7,1 százalékos volt, a munkanélküliségi ráta ez idő alatt 12 százalékról 3,4 százalékra mérséklődött, így a foglalkoztatottak száma 3,7 millióról 4,7 millióra emelkedett, miközben a bruttó átlagbér több mint a duplájára nőtt.