Külföld
Gulyás Tusványoson: Téves döntés volt a szankciókat az energiára is kiterjeszteni
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Európa jól vizsgázott a koronavírus-járvány alatt, de a háború következményei miatt elveszítheti versenyképességét.
Leszögezte: Magyarország kiáll Ukrajnának az 1994-es Budapesti Egyezményben rögzített teles szuverenitása mellett, hiszen nemzetbiztonsági stratégiájának is része, hogy „legyen egy ország” közte és Oroszország között. Ilyen nehéz időszakban Európa politikai egységét meg kell őrizni, de nem mindegy, hogy „egy jó vagy egy rossz egységet” hoz létre, szerinte ugyanis olyan egységre van szükség, amely lehetővé teszi a gazdaság fenntarthatóságát.
Úgy értékelte: a szankciók kiterjesztése az energiára egyáltalán nem, vagy alig fáj Oroszországnak, Európa gazdaságát azonban rövid távon térdre kényszerítheti.
Az EU az újjáépítésben is segítséget ígért Ukrajnának, de ha az energiaválsággal szétveri a gazdaságot és politikai instabilitást idéz elő, nem lesz olyan állapotban, hogy bárkinek segíteni tudjon - mutatott rá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Schiffer András ügyvéd úgy vélekedett: Európa nem lehet játékszere sem a tengeren túli nagyvállalati érdekeknek, sem Moszkva birodalomépítő érdekeinek, Közép-Európa országainak össze kell fogniuk és óvakodniuk kell attól, hogy egymás ellen fordítsák őket. Bár kétségtelen, hogy az orosz elnököt terheli a felelősség egy független ország lerohanásáért, szerinte Európa szankciós politikája hiteltelen, mert kettős mércén alapul, ráadásul nem saját érdekeit szolgálja, sőt, az sem kizárt, hogy nemcsak Kína és egyes tengerentúli tőkés csoportok járnak jól vele, hanem az agresszor Oroszország is.
Ludovic Orban volt román miniszterelnök a szövetségi Európa megteremtésére irányuló törekvések ellen emelt szót, rámutatva: csak olyan Európa lehet egységes, amelyben minden tagország megtalálja a számítását, és nem kényszerítenek rá - a vétójog eltörlése révén - olyan többségi akaratot, amely érdekeivel ellentétes.
Zakariás Zoltán romániai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusa is úgy vélte, tévednek azok, akik „több Európát” akarnak, szerinte a nemzetállamok Európája akkor őrizheti meg versenyképességét és egységét, ha a fejlettebb országok tiszteletben tartják a később csatlakozott, közép-európai államok sajátos érdekeit, egyfajta unión belüli „autonómiáját”.
Ne bántsd a magyart!
A magyarok számára nincs más alternatíva, mint a béke, a nemzet legfőbb kívánsága az, amit Zrínyi Miklós úgy fogalmazott meg, hogy „Ne bántsd a magyart” – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Tusnádfürdőn, a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közéleti programjainak megnyitóján.
Potápi Árpád János kijelentette: „semmi más kívánságunk nekünk 2022-ben nem lehet, csak azt kérni, hogy sehol, sehol a világon, ne bántsák a magyart. Ne bántsák itt, a Kárpát-medencében, ne bántsák Ukrajnában, Kárpártalján. Mondjuk ki végre: mi, magyarok, a béke mellett tesszük le a voksunkat, csak a békében vagyunk érdekeltek”.
Sűrű fellegek
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a háború és Közép-Kelet-Európa viszonyáról tartott pódiumbeszélgetésen megállapította: az Európai Unió minden jel szerint rendkívül komoly vesztese az Ukrajnában zajló háborúnak. Európa fölött az euróárfolyam, az infláció és az energiaárak emelkedése szempontjából „sűrű fellegek” gyülekeznek, ehhez társul a nemzetközi diplomáciában tapasztalható káosz.
Ebben a helyzetben Közép-Európa országai – benne például a magyar–lengyel kapcsolatok – nagyon komoly szakítópróbának vannak kitéve, ezért a térség tagjai csak akkor tudnak erősek maradni, ha együttműködnek és közösen képviselik érdekeiket – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.
Hozzáfűzte: Közép-Európát nem temetheti és nem is fogja maga alá temetni ez a háború, mint ahogyan a magyar–lengyel barátságot sem, utóbbihoz viszont komoly odafigyelésre van szükség. A két ország kapcsolataiban egyértelművé kell tenni az „eszköz- és a célviták” közötti különbséget, és a célokban megtalálni az egységet.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében adtak át vándorbölcsőt szerdán egy ötödik gyermekét váró csíkcsekefalvi családnak. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) támogatásával működő Kárpát-haza Vándorbölcső Programot székelyföldi szervezői és olyan nagycsaládosok ismertették, akik már haszonélvezői voltak a programnak. Sepsiszéki Nagy Balázs, az NSKI munkatársa és programfelelőse elmondta, a program sajátos magyar válasz a demográfiai kihívásokra, Nyugat-Európában bevándorlók befogadásával próbálják pótolni a hiányzó gyermekeket, a magyarság ezzel szemben a gyermekvállalást ösztönzi.
A program keretében a harmadik gyermekét vállaló család a kicsi születése előtt hat hónapra bölcsőt kap kölcsön, amelyet általában a templomi közösségben vesz át, és ad majd át a következő családnak. A bölcsőben ringatott gyermekek neveit felírják a bölcső léceire. Jelenleg száznegyven ilyen bölcsőben ringatnak kisdedeket Erdély településein.
Papi áldással adtak át bölcsőt az ötödik gyermeküket váró csíkcsekefalvi Potó Balázsnak és Évának.
