Bánki Erik: Egész Európát hátrányba hozná a globális minimumadó

A határozati javaslat öt pontból áll és az Európai Parlament július 6-án elfogadott, a globális minimumadóval kapcsolatos állásfoglalásával megy szembe, amelyben az EP felszólította Magyarországot arra, hogy haladéktalanul vessen véget a globális adóügyi megállapodás Európai Tanácsban való blokkolásának – írja az atv.hu.

A 27 uniós tagország közül csak a magyar kormány nem járult hozzá a globális minimumadó bevezetéséhez, az intézkedés nyomán ugyanis 15 százalékos lenne a nagy cégek társasági adója, míg az Magyarországon 9 százalékos.

Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke az előterjesztésről azt mondta, hogy az EP döntése Magyarországra nézve káros, ugyanis az ország érdekei azt kívánják, hogy a saját gazdasági szempontjait képviselje. „Ez a javaslat nem az intézkedés támadása, hanem a nemzeti érdek védelmének a lehetősége. Magyarországon nem engedhetjük meg azt, hogy európai tekintetben is versenyhátrányt jelentő intézkedést vezessenek be” – fogalmazott.

Kiemelte továbbá, hogy azzal is nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, hogy a helyreállítási alap pénzei is csak akkor kaphatnak zöld jelzést, ha a minimumadót támogatja a magyar kormány. Azonban a politikus szavai szerint a globális minimumadó jelentős terhet róna a magyar vállalkozásokra. „Egész Európát hátrányba hozná” – tette hozzá Bánki Erik.

1. Az egyhangú döntéshozatal célja, hogy valamennyi unióstagállam érdekei és aggályai azonos súllyal érvényesüljenek, és ha egy tagállam nem ért egyet, „az nem visszaélés, hanem az érdekérvényesítés jogszerű módja”, amelyet elvitatni nem lehet, az ugyanis „kettős mérce”.
2. A globális minimumadó elfogadása jelentős terhet róna a magyar vállalkozásokra. Ez „a háború okozta különösen érzékeny gazdasági helyzetben elfogadhatatlan”.
3. Az egyhangú döntéshozatal megkerülése a Szerződések szellemével ellentétes lenne és a konszenzusos döntéshozatal lényegét kérdőjelezi meg.
4. Az, hogy az EP állásfoglalása a magyar helyreállítási terv jóváhagyását is megemlíti, holott ez a minimumadó kérdésével „semmilyen összefüggésben nem álló döntés”, „burkolt fenyegetés”, nyilvánvaló politikai nyomásgyakorlás, amely „súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét”.
5. Nem az egész Európát versenyhátrányba sodró javaslatok elutasítása miatti megbélyegzés, hanem a béke mielőbbi helyreállítása mozdíthatja elő Európai gazdasági stabilitását.

A szövegezés szerint tehát az Országgyűlés visszautasítja az EP „július 6-ai állásfoglalásában foglalt politikai nyomásgyakorlást”, és felszólítja a kormányt, hogy az EU intézményeiben „Magyarország gazdasági érdekeit minden jogszerű eszközzel képviselje”.