Külföld

Szijjártó: Jelenleg a kereszténység a leginkább üldözött vallás a világon

Emberi jogi szervezetek adatai szerint 360 millió keresztény él olyan helyen a világon, ahol fenyegetésnek, hátrányos megkülönböztetésnek vagy üldöztetésnek van kitéve, míg öt évvel ezelőtt ez a szám 245 millió volt - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Londonban.

Szijjártó: Jelenleg a kereszténység a leginkább üldözött vallás a világon
Szijjártó Péter Londonban
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a vallás és meggyőződés szabadságával kapcsolatos miniszteri konferencián aláhúzta, hogy a kormány továbbra is feladatának tekinti a keresztény közösségek támogatását, így hozzájárulva a vallásszabadság biztosításához.

Erre példaként hozta fel, hogy a Hungary Helps program keretében már félmillió embernek segítettek a hazatérésben vagy az otthon maradásban, s több mint százmillió dollárt fordítottak iskolák, kórházak és templomok építésére, felújítására és működtetésére.

Felszólalásában rámutatott, hogy a kereszténységnek napjainkban két fő kihívással kell szembenéznie: az agresszív szekularizációval és a masszív üldöztetéssel. „Sajnos jelenleg a kereszténység a leginkább üldözött vallás a világon” - fogalmazott.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország ezeréves keresztény örökséggel rendelkezik. „Az egyik legfőbb oka annak, hogy túl tudtuk élni a történelem minden viharát, a megszállás és a ránk kényszerített diktatúra minden formáját, illetve hogy fenn tudtuk tartani az államiságunkat, az éppen a keresztény gyökereink és örökségünk melletti elkötelezettségünkben keresendő” - mondta.

Végezetül pedig arról számolt be, hogy az elmúlt tíz évben háromezer templomot építettek vagy újítottak fel Közép-Európa magyarlakta térségeiben, Magyarországon kétszeresére nőtt az egyházi fenntartású iskolák száma, az ezekben tanuló diákok részaránya 10 százalékról 20 százalékra nőtt.

„Mi, magyarok, büszkék vagyunk keresztény örökségünkre, még ha ez nem is túl népszerű nyilatkozat napjainkban” - hangsúlyozta.

Sikerült lerakni a Brexit utáni hatékony brit-magyar együttműködés alapjait

A miniszter a nap folyamán később a magyar konzulátus új épületének megnyitóján is részt vett. A tárcavezető kiemelte: mára sikerült lerakni az Egyesült Királyság európai uniós kilépését követő időszak hatékony, kölcsönös tiszteleten alapuló brit-magyar együttműködésének alapjait. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy kritikus időszakban van jelenleg Európa, az egész kontinens súlyos kihívásokkal néz szembe.

„Csupa rossz hírt kapunk és csupa nehézséggel szembesülünk nap mint nap. Ez a helyzet felértékeli a barátságokat, a kiszámítható kapcsolatokat és a stabil partnerségeket, az olyanokat, mint az Egyesült Királyság és Magyarország kapcsolata” - fogalmazott.

Mint közölte, a kölcsönös tisztelet jegyében talán Magyarország volt az egyetlen tagállam az EU-ban, amely nem kommentálta, nem minősítgette a Brexit-népszavazás eredményét. „Nem futottunk versenyt másokkal, hogy elmondjuk, hogy a britek aztán mennyire rossz döntést hoztak, hanem egyszerűen rábíztuk a britekre, hogy a saját jövőjükről saját maguk dönthessenek” - mondta.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a brit vállalatok alkotják a hatodik legnagyobb beruházói közösséget hazánkban, az érintett több mint nyolcszáz cég mintegy 55 ezer embernek ad munkát, és közülük sok a koronavírus-járvány alatt is bizonyította lojalitását azzal, hogy a termelés visszafogása helyett fejlesztésekről döntött.

Majd hozzátette: a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly először kis híján megközelítette az ötmilliárd eurót, amely küszöböt idén valószínűleg sikerül is majd elérni.

Tájékoztatása szerint emellett folytatódik a két ország együttműködése a nukleáris energia területén is, hogy azt ne érhesse negatív diszkrimináció, az energiamixek meghatározása pedig nemzeti hatáskörben maradhasson.

„Azok az országok vannak igazán biztonságban, amelyek az általuk elfogyasztott energiának legalább egy nagy részét saját maguk elő tudják állítani” - jelentette ki.

A miniszter ezután arról is beszámolt, hogy a London szívében megnyíló, mintegy 600 négyzetméteres konzuli irodában emelt szintű szolgáltatások várják majd az embereket, akik kulturált környezetben, hét ablaknál intézhetik ügyes-bajos dolgaikat.

Elmondta, hogy a szigetországban élő magyarok száma 180-200 ezerre tehető jelenleg, és az elmúlt években 23-27 ezer konzuli ügyet kellett menedzselni a brit fővárosban, ami háromszorosa a tíz évvel ezelőttinek.

„Világossá kell tennünk, hogy bárhol is éljenek magyarok a világon, a magyar állam segítségére, támogatására mindig számíthatnak” - szögezte le.

Végezetül dicsérte az áprilisi választás londoni lebonyolítását, hozzátéve, hogy a külképviseleteken szavazó magyarok közül a legtöbben itt adták le a voksukat.

„Mindazok, akik arra készültek, hogy hatalmas balhét csinálnak abból, hogy micsoda ordenáré körülmények között, órákig várva akadályozzuk a londoni magyarokat abban, hogy leadják a szavazatukat, ők sajnos ezeket a cikkeket nem tudták megjelentetni” - mondta.

Kapcsolódó írásaink