Külföld

Indul az EU-csúcs

Orbán Viktor miniszterelnök megérkezett az EU-csúcsra, Brüsszelbe. Csütörtökön és pénteken tartanak csúcstalálkozót az Európai Unió állam- és kormányfői. A tárgyalásokon várhatóan szóba kerül az orosz–ukrán háború, több ország tagjelölti státusza, továbbá a szankciós politika és a globális minimumadó bevezetésének kérdése is.

Indul az EU-csúcs
Orbán Viktor érkezik az EU-csúcsra
Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Brüsszel. Indul az EU-csúcs - írta Facebook-ra feltöltött fotójához.

Orbán Viktor érkezik az EU-csúcsra
Orbán Viktor érkezik az EU-csúcsra
Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Michel: Döntő pillanathoz érkeztünk

„Döntő pillanathoz érkeztünk”, az Európai Tanács (EiT) európai uniós tagjelölti státuszt fog adni Ukrajnának és Moldovának, és egyértelmű jelzést fog küldeni az európai perspektíváról Georgia számára is - jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő EiT elnöke Brüsszelben csütörtökön.

Az EU-tagállamok és a Nyugat-Balkán országainak csúcstalálkozójára érkezve Michel közölte azt is: a tanácskozás rendkívül fontos lesz abban a tekintetben, hogy az EU új lendületet adjon az érintett nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának.

A Nyugat-Balkán európai perspektívája az európai jövő szempontjából döntő jelentőségű, ezért az unió legfőbb hosszú távú prioritásai között szerepel - húzta alá az Európai Tanács elnöke.

Az EU-bővítéssel kapcsolatban most várható döntések történelmi jelentőségűek, ugyanis meghatározzák az európai jövőt, a kontinens stabilitását, biztonságát és jólétét - tette hozzá.

Elmondta: a tagállami vezetők mélyreható tárgyalást fognak folytatni Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának - reményei szerint - mihamarabbi megkezdéséről. Áttekintik továbbá mindazon erőfeszítések eredményét, melyeket Bosznia-Hercegovina az intézmények jó működésének érdekében tett - mondta.

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt mondta: az „EU nincs ott, ahol lennie kellene” a Nyugat-Balkán tekintetében. Kijelentette: az EU-nak európai perspektívát kell biztosítania Albániának és a Észak-Macedóniának, ugyanakkor utóbbi ország esetében Bulgária ellenállása - mint mondta - rendkívül elkeserítő. Megfontolandónak nevezte az egyhangú uniós döntéshozatal kritériumának megváltoztatását, mert -szavai szerint - nem lehet haladni, ha egyetlen ország hónapokon keresztül blokkolja az uniós döntésket.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor hangsúlyozta: a nyugat-balkáni országoknak reális lehetőséget kell biztosítani az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Erre azért van szükség, mert sok éven át keményen dolgoztak annak érdekében, hogy teljesítsék a csatlakozási feltételeket - emelte ki.

„A nyugat-balkáni emberek csaknem húsz éve várnak arra, hogy országuk az Európai Unió tagjává váljon” - fogalmazott. Hozzátette: Németország e cél érdekében fog dolgozni.

Vjosa Osmani koszovói elnök a tanácskozást megelőzően újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Pristina egységes és egyértelmű üzenetet vár az Európai Uniótól a Nyugat-Balkán európai jövőjével kapcsolatban. Amennyiben ugyanis az EU nem él a bővítés lehetőségével, más szereplők fognak megjelenni a régióban. Hozzátette ugyanakkor: Koszovó sosem keresett más partnert, mindig is az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekedett és együttműködésre a NATO-val.

„Nagyfokú igazságtalanságnak” nevezte a koszovói emberekkel szemben, hogy az EU késlelti a csatlakozási folyamatot, noha Koszovó bizonyítottan magáénak vallja az európai értékeket, és minden uniós aggályra megfelelő válaszokat adott, teljesítette a szükséges kritériumokat.

Az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióival és Szerbiával kapcsolatban Osmani azt mondta: Belgrád soha semmiféle szándékot nem mutatott arra, hogy alkalmazza az uniós intézkedéseket. Ez nemcsak árt az ország európai integrációjának, hanem kárt okoz az egész régiónak is azzal, hogy teret enged a békét és a stabilitást veszélyeztető orosz befolyásnak - vélte.

A koszovói elnök hozzátette: Pristina Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadása mellett támogatja Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának elindítását.

Aleksandar Vucic szerb elnök arról beszélt, kész nyílt beszélgetést folytani az európai jövőről, továbbá reményét fejezte ki, hogy a csütörtöki tárgyalások „jó eredménnyel” zárulnak majd a Nyugat-Balkán számára.

„Ha sikerül, jó lesz. Ha nem sikerül, akkor is hálásak leszünk az Európai Uniónak a befektetésekért és a nagyfokú támogatásokért” - fogalmazott a szerb elnök, majd hozzátette, hogy a régió országai a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a jó kapcsolatok fenntartásáért.

Uniós tisztviselő: Haladéktalanul meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával

A Nyugat-Balkán tekintetében az Európai Unió legfontosabb prioritása a csatlakozási tárgyalások haladéktalan megkezdése Észak-Macedóniával és Albániával - közölte egy, az ülés részleteit ismerő uniós tisztviselő csütörtökön, az EU és a nyugat-balkáni országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóját követően.

A tájékoztatás szerint a csaknem négyórás megbeszélésen a tagállami vezetők megerősítették a Nyugat-Balkán európai perspektíváját, és hangsúlyozták: a térség jövője az Európai Unióban van.

Hangsúlyozták, hogy az érintett országok már megkezdett csatlakozási folyamatai úgy haladhatnak előre, ha teljesítik a szükséges reformokat, kivált ha meghozzák a jogállamisággal, az igazságszolgáltatással és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket.  

A csúcstalálkozó résztvevői fontosnak nevezték a Bulgária és Észak-Macedónia között fennálló kétoldalú kérdések kölcsönösen elfogadható megoldásának megtalálását.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Kiril Petkov bolgár kormányfő az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény első napján, 2022. június 23-án
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Kiril Petkov bolgár kormányfő az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény első napján, 2022. június 23-án
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Kiemelték továbbá: sürgősen előre kell lépni többek között a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok javításában, valamint segítségek kell nyújtani Bosznia-Hercegovinának az uniós tagjelölti státuszhoz vezető úton.

A tagállami vezetők leszögezték: az integrációs folyamatot meg kell erősíteni a nyugat-balkáni partnerek számára nyújtott konkrét társadalmi és gazdasági előnyök biztosításával. Fokozatosan integrálni kell a régió országait az EU munkájába, és biztosítani kell számukra a vízummentességet.

Az EU továbbra is támogatja a régiót, többek között az ukrajnai háborúból fakadó kihívások kezelésében. Bevonja ezeket az országokat az EU élelmezés- és energiabiztonsági kezdeményezéseibe, segítséget nyújt a kiberbiztonság megerősítésében, valamint a hibrid fenyegetések és a dezinformáció elleni küzdelemben. Az Európai Unió a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási tervében 30 milliárd eurós beruházást biztosít a régió gazdasági fellendülésére, az összekapcsoltságot és ellenálló képességet javító stratégiai projektek támogatására.

A tagállami vezetők végezetül támogatásukat fejezték ki a szabadságáért küzdő Ukrajnának, és elismerésüket fejezték ki mindazon partnereknek, melyek betartották az uniós szankciókat.

Kapcsolódó írásaink

Orbán Viktor: Irány Brüsszel!

ĀA kormányfő az EU-csúcson vesz részt, a magyar álláspont világos: azonnali tűzszünet és gyors béketárgyalások + VIDEÓ