Magyarország és Szlovákia is sokat profitál a két ország együttműködéséből

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Ivan Korcokkal tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy mind Magyarország, mind Szlovákia közvetlenül szembesül azokkal a veszélyekkel és kihívásokkal, amelyeket egy háború jelent a szomszédságban.

„Mindkét ország több százezer menekültet fogadott be eddig. Magyarországon 800 ezer, Ukrajnából menekülő számára biztosítottunk belépési lehetőséget és ellátást, s ezt mindaddig fenntartjuk, amíg erre szükség van” - szögezte le.

Ezzel kapcsolatban pedig köszönetet mondott a Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciójában részt vevő embereknek és szervezeteknek, illetve a hasonló tevékenységet végző szlovákoknak.

Szijjártó Péter ezt követően érintette a gazdasági kihívások kérdését, rámutatva, hogy az egekbe nőttek az infláció mellett az energiaárak és a kamatok is. Emellett úgy vélekedett, hogy a jelenlegi helyzet nyomán globális méretű gazdasági válság is könnyen kialakulhat.

„A világgazdaság tele van feszültségekkel, ezeknek szemmel látható jele az, hogy elképesztő nemzetközi nyomás nehezedik ránk, hogy fogadjuk el a globális minimumadó európai bevezetését” - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez „tragikus hatással” lenne az európai és a magyar gazdaságra.

A feszült világgazdasági helyzet felértékeli a stabil és kiszámítható gazdasági együttműködés jelentőségét. Magyarország és Szlovákia között ilyen stabil és kiszámítható gazdasági együttműködés jött létre az elmúlt években, amelyből mindkét ország és gazdaság sokat profitál - mondta.

A miniszter üdvözölte, hogy a magyar-szlovák kereskedelmi forgalom értéke tavaly meghaladta a 13 milliárd eurót, ami rekordnak számít, és 2022 első három hónapjában 49 százalékos volt a növekedés.

Aláhúzta: mindkét országnak érdeke, hogy újabb összeköttetések jöjjenek létre közöttük, s jól halad az újabb hat határátkelési lehetőség megteremtését célzó program.

Szijjártó Péter az energiaellátással kapcsolatos kihívásokkal összefüggésben közölte, hogy a két ország hasonló földrajzi és infrastrukturális adottságokkal bír, ahogy hasonlók az energiapolitikáról vallott nézeteik is, például az atomenergia Magyarországon és Szlovákiában is fontos szerepet játszik.

Emlékeztetett rá, hogy a felek „elvégezték a házi feladatukat”, és megépítették a gázvezetékeiket összekötő interkonnektort, amelynek kapacitását Szlovákia irányába bővíteni is tervezik.
„Az energiaellátás fizikai és matematikai kérdés, nem ideológiai, és pláne nem filozófiai” - fogalmazott, leszögezve, hogy a kormány a jövőben is mindent megtesz a földgázellátás biztosítása érdekében, s nem támogatja az ezt veszélybe sodró javaslatokat.
 

Amikor nagy nehezen sikerült konszenzusra jutni a globális társaságiadó-minimumról, akkor még nem volt háború Ukrajnában, azóta viszont teljesen új világgazdasági helyzet állt, amelyben ennek bevezetése drámai hatásokkal járna Európában - közölte Szijjártó újságírói kérdésre válaszolva, majd kiemelte: „Az európai gazdaság elképesztő kihívásokkal néz szembe. Amikor egekben vannak a kamatok, az infláció meg az energiaárak, akkor a termelő vállalatokra kivetett adóemelés drámai hatásokkal járhat, például munkahelyek százainak, ezreinek, tízezreinek a veszélybe kerülésével.”

Rámutatott, hogy a megállapodás idején még arról volt szó, hogy a nagy digitális technológiai cégek átláthatóbb, hatékonyabb megadóztatása és a globális minimumadó majd együtt halad előre, de ennek az első felét „valamiért elfelejtették”, ami szerinte ugyancsak elfogadhatatlan.

Mint mondta, ha ezt az intézkedést az Európai Unió a jövő elején mindenki más előtt, elsőként életbe léptetné, az rendkívül negatív hatást gyakorolna a kontinens versenyképességére. És hozzátette, hogy számos amerikai republikánus képviselő és szakmai szervezet nyilatkozott meg hasonlóan ebben az ügyben.

Szijjártó Péter ezt követően a szlovákiai ingatlanvásárlásokra vonatkozó kérdésre válaszolt, és ezzel kapcsolatban „minimális korrektséget” kért az újságírók részéről.

Aláhúzta, hogy a szóban forgó ügyben nem a magyar állam, hanem egy olyan cég vásárolt ingatlanokat, amelynek tulajdonosa egy, korábban az állam által alapított alapítvány. Ráadásul amikor ezeket az épületeket az érintett vállalat megvásárolta, akkor a szlovák államnak elővásárlási joga volt, amelyről azonban a pozsonyi kulturális minisztérium lemondott - hangsúlyozta.

Hangsúlyozta, hogy a felek sokat dolgoztak az elmúlt években a jó kapcsolatok kialakítása érdekében, ezért azt kérte, hogy ezt egyesek ne akarják „mindenfajta összeesküvés-elméletek kreálásával”, illetve „ellentétek szításával” elrontani.

A miniszter Ukrajnával összefüggésben leszögezte, hogy az ország európai uniós tagjelölti státuszának támogatásáról a magyar kormány már akkor nyilatkozott, amikor a nyugat-európai országok többsége még hezitált.

Továbbá kijelentette, hogy Magyarország nem ellenzi a fegyverszállításokat. A magyar kormány úgy döntött, hogy hazánk biztonsága érdekében nem szállít fegyvereket és nem enged át közvetlenül fegyverszállítmányokat, de minden ország eldöntheti maga, hogy milyen álláspontot képvisel ez ügyben - közölte.

„Mások erről máshogyan gondolkoznak, és mi ezt tiszteletben tartjuk” - fogalmazott. Majd hozzátette, nem baj, hogy senki nem mondott köszönetet Magyarországnak a segítségnyújtásért, „de azt, hogy minket folyamatosan provokáljanak, folyamatosan követelőzzenek, folyamatosan szidalmazzanak az ukrán politika képviselői, azt nem tudjuk elfogadni”.

Szijjártó Péter végül a visegrádi négyek jövőjét is érintette, kiemelve, hogy bár erős együttműködésről van szó, „mindig köztudott volt, hogy mivel azt négy különböző ország alkotja, ezért elképzelhetetlen, hogy mindig minden ügyben egyetértsünk”, de nézetkülönbségek esetén is tiszteletben tartják egymás álláspontját.