Külföld

Soros György átalakítja az amerikai igazságszolgáltatást

Az Egyesült Államokban már nyílt titok, hogy Soros György a radikális politikai céljainak alávetett ügyészi hálózatot épít ki magának kampánypénzekre költött dollármillióival. Az általa hatalomra juttatott jelöltek kevés vagy semmilyen közigazgatási tapasztalattal nem rendelkeznek, de támogatják a milliárdos társadalmi céljait.

Soros György átalakítja az amerikai igazságszolgáltatást
A magyar származású spekuláns az utóbbi években teljesen behálózta az Egyesült Államok igazságügyi rendszerét
Fotó: AFP/Fabrice Coffrini

„Eladó igazságszolgáltatás” címmel jelent meg a napokban az az amerikai Rendfenntartók Jogvédelmi Alapja (LELDF) által készített tanulmány, amely meghökkentő képet fest a milliárdos oligarcha, Soros György igazságszolgáltatásra tett romboló hatásáról. A rendfenntartókat támogató érdekképviselet szerint az elmúlt évtizedben az úgynevezett „társadalmi igazságosság” jelöltjei dominálták a legfőbb ügyészi tisztséget az Egyesült Államok különböző joghatóságaiban. Ezen ügyészek többsége a büntetések időtartamának csökkentését érte el, emellett ellenséges kapcsolatot alakított ki a rendőrséggel is. A bűnözés és az erőszak a megválasztásuk után erősen megugrott, írja a jelentés.

Mivel az Egyesült Államok kerületi ügyészeit az urnáknál választják meg, a LELDF tanulmánya azt vizsgálja, hogy a gazdag adományozók hogyan finanszírozták e jelöltek kampányát, és hogyan építették ki azt a politikai infrastruktúrát, amely koordinálta az ügyészek politikai döntéseit. Eddig mintegy hetvenöt ilyen „progresszív” ügyészt sikerült a Soros-szervezeteknek hatalomra juttatniuk, az ő hatáskörük ma már minden ötödik (72 millió) amerikaira terjed ki, írja a jelentés.

Hozzáteszik, ezekben a joghatóságokban történt tavaly az összes erőszakos és vagyon elleni bűncselekmény több mint egyharmada. A LELDF szerint ennek a progresszív ügyészi mozgalomnak a szálai Soros Györgyhöz vezetnek, aki hatalmas vagyonából komoly összegeket fektetett be a büntetőjogi reform infrastruktúrájába. Nyílt Társadalom nevű szervezete a korábbi évtizedekben több száz milliót fektetett be ilyen célokra. A 2010-es évek elejére Soros felismerte a lehetőséget, hogy vagyonát közvetlenebb hatás kifejtésére használja fel, mint egyszerűen a politikai pártoknak való adakozás. Elkezdte kiépíteni a jól finanszírozott, de ideológiailag teljesen elkötelezett szervezetek hálózatát, amelyek a milliárdos anyagi nagylelkűségétől függnek.

A LELDF szerint Soros maga is létrehozott és finanszírozott egy sereg reformcsoportot, amelyek támogatták a büntetőjogi reformról alkotott radikális elképzeléseit. Jason Johnson, a LELDF elnöke szerint Soros olyan ügyészeket finanszíroz, akik elnézőek az erőszakos bűncselekményekkel szemben, a felelős állampolgároktól a fegyverek elkobzását és a rendőri szervezetek finanszírozásának megszüntetését követelik.

Az elmúlt évtizedben Soros György negyvenmillió dollárt költött 75 általa kiválasztott ügyész megválasztására. A Soros által támogatott főügyészekben a jelentés szerint közös vonás az, hogy a jelöltek kevés vagy semmilyen közigazgatási tapasztalattal nem rendelkeznek, de határozottan támogatják a „társadalmi igazságossági” kezdeményezéseket, állítja Johnson.

Fehérellenes rasszista politika jöhet az EU-ban


Egy most még csak tervezet formájú jelentést használhat fel arra az Európai Unió, hogy fehérellenes politikát nyomjon le a közösség torkán. Az egyenlőségről szóló jelentéstervezet, amelyet az információk szerint a belső körökben múlt héten tettek közzé, kitér az unión belüli faji igazságosságra, a diszkrimináció tilalmára és az antirasszizmusra. A dokumentumról és annak lehetséges kimeneteléről az Európai Parlament egyik képviselője beszélt nemrég a Breitbart Londonnak.


Tom Vandendriessche, a belgiumi flamand jobboldali párt, a Flamand Érdek politikusa szerint a jelentés a baloldali ideológiát követi, és végeredményben arra fogják használni, hogy olyan szabályokat vezessenek be, amelyek a néprajzilag európai emberek ellen diszkriminálnának. A képviselő arról is beszélt, hogy az intézményes rasszizmus nem tényeken alapul, hanem egy marxista ideológia, ami jóformán minden fehér bőrű állampolgárt rasszistának állít be. „Nem akarnak küzdeni a rasszizmus ellen” – állítja Vandendriessche, hozzátéve, hogy fehérellenes politikát akarnak bevezetni.

A flamand politikus már korábban is felhívta a figyelmet a szólásszabadság hanyatlására, miután Thierry Breton belső piacokért felelős uniós biztos jóformán megfenyegette Elon Muskot a Twitter átvételekor. Ezzel kapcsolatban Tom Vandendriessche azt mondta, Brüsszel nem akar szólásszabadságot, mert azt veszélyesnek tartja a rendszerére. Egy májusi felmérés is épp ezen szabadságjog hanyatlására mutatott rá, a kutatás során megkérdezett németek majdnem fele ugyanis úgy látja, hogy a rasszizmusról szóló vádak korlátozzák a szólásszabadságot Németországban.
(BB)

Kapcsolódó írásaink