Külföld
Novák Katalin: A biztonság és a béke az első
„Megérkeztem a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójára, Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnökök meghívására” - írta bejegyzésében Novák Katalin, emlékeztetve: a B9-ek közötti konzultációt hét éve Lengyelország és Románia kezdeményezte, hogy a NATO régiónkban lévő tagállamai egységes képviseletet kapjanak a szövetségben.
A köztársasági elnök kiemelte: a mai államfői csúcson van miről beszélni, közös válaszokat kell találni a szomszédunkban zajló háborús kihívásokra. „A biztonság és a béke az elsőt” - hangsúlyozta az államfő.
Novák Katalin felszólalt a B9-konferencia plenáris ülésén, este pedig Klaus Johannis elnökkel lesz négyszemközti megbeszélése Bukarestben.
A tanácskozást követően a magyar államfő a közösségi médiában tudatta: a Bukaresti Kilencek által ma elfogadott nyilatkozat világosan és egyértelműen tükrözi azt az álláspontot, amit beiktatási beszédében, egy hónapja, tíz pontban megfogalmazott.
„Határozottan elítéljük Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agresszióját, mely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva döntötte romba Európa békéjét. Gyászoljuk a tragikus emberáldozatokat. Megerősítettük elkötelezettségünket Ukrajna szuverenitása és demokratikus működése mellett. Ez azt is jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak teljes körű biztosítása az ukrán állam mindenkori kötelezettsége” - írta Novák Katalin.
A háború miatt éppen azokban a térségekben kerülhet veszélybe a biztonságos élelmiszerellátás, ahol most is nehezek az életkörülmények, így a migráció további növekedésére számíthatunk, mutatott rá az államfő, aki arról is beszélt: a magyarországi haderőfejlesztés gyors ütemben halad, 2024-re ledolgozzuk a régi restanciát és a védelmi költségvetés eléri majd a GDP 2 százalékát. „Vállalásainkat teljesítjük és nem állunk meg: az országunk, a térségünk és szövetségeseink biztonsága mindennél előbbre való” - mutatott rá.
A Bukaresti Kilencek a NATO keleti szárnyának megerősítését szorgalmazzák
A közép- és kelet-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett "Bukaresti Kilencek" (B9) elítélik az Ukrajna elleni indokolatlan orosz agressziót, ugyanakkor a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének tartós megerősítését szorgalmazzák - mutat rá a B9-ek pénteki, bukaresti államfői értekezletén elfogadott közös nyilatkozat.
A NATO keleti határvidékén található tagállamok a június végén Madridban tartandó NATO-csúcs előtt egyeztettek és fogalmazták meg közös elvárásaikat a védelmi szövetség új stratégiai koncepciójával kapcsolatban.
A nyilatkozat aláírói szerint Oroszország jelenti a legfőbb fenyegetést az euroatlanti térség biztonságára, ezért a szövetséges jelenlét fokozására, korszerű, kiegyensúlyozott, hiteles és fenntartható megerősítésére van szükség a teljes keleti szárnyon. A B9-ek támogatásukról biztosítják Ukrajnát, az ország európai uniós integrációs törekvéseit, folytatják a menekültek millióinak segítését és felszólítják Oroszországot, hogy vonja vissza katonáit Ukrajnából, térjen vissza a nemzetközi jog keretei közé.
Joe Biden amerikai elnök a bukaresti regionális csúcs résztvevőihez intézett, Twitter-bejegyzésben közzétett üzenetében megállapította: a B9-ek az "első vonalban vannak", amikor arról van szó, hogy az észak-atlanti szövetség közös választ ad Oroszország Ukrajna elleni agressziójára. Biden arról biztosította a közép- és kelet-európai országokat, hogy az Egyesült Államok megvédi a NATO keleti szárnyát, megerősíti a régió energetikai biztonságát és együttműködik szövetségeseivel Ukrajna támogatása érdekében.
Klaus Iohannis román államfő a csúcstalálkozó után Andrzej Dudával közösen tartott sajtóértekezletén azt mondta: a NATO-országok közül Romániának van a leghosszabb közös határa Ukrajnával, de a B9-ek valamennyien osztoznak abban a fenyegetettségben, amelyet Oroszország törvénytelen és erkölcstelen agressziója idézett elő. Szerinte a Fekete-tenger térsége van jelenleg leginkább kitéve az orosz fenyegetésnek, és a NATO-nak kiemelt figyelmet kell fordítania e stratégiai fontosságú régió biztonságossá tételére. A román elnök szerint a B9-nek nemcsak Ukrajnát, hanem Moldovát is segítenie kell.
A lengyel elnök rámutatott: a keleti szárny megerősítése több katonát és védelmi kiadást feltételez. Kifejtette: állandó, megerősített katonai jelenlétre, megnövelt elrettentő képességre van szükség a NATO keleti szárnyának teljes hosszában és a nemrég alakult harccsoportokat dandárokká kell fejleszteni.
Novák Katalint fogadta a román elnök
A román fél pragmatikus és korrekt kapcsolatokban érdekelt Magyarországgal, és meggyőződése, hogy a nemzeti kisebbségek hidat képeznek a két ország között, fontos szerepet játszanak az együttműködés elősegítésében - emelte ki a román elnöki hivatal abban a közleményben, amelyet Novák Katalin és Klaus Iohannis találkozójáról adott ki pénteken.
A négyszemközti találkozóról kiadott román sajtóközlemény szerint Iohannis ismételten gratulált Novák Katalinnak köztársasági elnöki megbízatásának átvételéhez, és kifejezte készségét, hogy a Románia a legmagasabb szinten mélyítse el a párbeszédet és együttműködést a magyar féllel.
A román elnök a pragmatikus, korrekt, őszinte, európai szellemű, valódi stratégiai partnerekre jellemző együttműködés fontosságát hangoztatta, az 1996-ban Temesváron megkötött román-magyar alapszerződés, illetve a húsz éve aláírt magyar-román 21. századi stratégiai partnerségi nyilatkozat szellemét nevezve irányadónak.
Iohannis párbeszédet szorgalmazott minden közös érdeklődésre számot tartó ügyben, szerinte az egyoldalú megközelítések nem eredményezhetnek tartós és hatékony megoldásokat. A gazdasági együttműködés fontosságát aláhúzva a román elnök a román és az európai jog tiszteletben tartása, illetve az etnikai megkülönböztetés ellen érvelt, hozzátéve: a projektek nem korlátozódhatnak Románia bizonyos térségeire - zárult a román elnöki hivatal közleménye.
A találkozóról Novák Katalin a közösségi médiában azt írta: a bukaresti csúcstalálkozó után négyszemközt is volt lehetősége beszélni Klaus Iohannis román elnökkel. „Modern és pragmatikus kapcsolatokra törekszünk, és mindketten dolgozunk majd azért, hogy az erdélyi magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak” - írta a magyar államfő.
A balti államok, a visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia biztonságpolitikai egyeztetését Románia és Lengyelország kezdeményezte 2014-ben, a Krím-félsziget orosz annektálását követően, annak érdekében, hogy közösen szorgalmazzák a NATO keleti szárnyának megerősítését.
A mostani csúcstalálkozót is Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel államfő hívta össze, az ukrajnai háború miatt. Céljuk nem változott: azt szeretnék, hogy a B9-ek egységesen lépjenek fel a keleti szárny biztonságának megerősítése érdekében a NATO június 28-30-án Madridban tartandó csúcsértekezletén.
