Külföld

Van esély az ukrán tengeri gabonaexportra

A Moszkva elleni intézkedések része az is, hogy orosz gépek nem haladhatnak át a szankciókhoz csatlakozott országok felett

A német Zöldek politikusa Ukrajna kulturális örökségének tudatos megsemmisítésével vádolta meg Moszkvát egy Odesszában tett látogatása során. Dmitrij Peszkov orosz szóvivő viszont a lehetséges ukrán gabonaexport beindításának feltételeit ismertette.

Van esély az ukrán tengeri gabonaexportra
A városok lebombázását politikusok kulturális háborúként értelmezik
Fotó: AFP/Aris Messinis

Oroszország az ukrán kulturális önazonosságot is meg akarja semmisíteni az Ukrajna elleni támadással - jelentette ki a német kormány kulturális ügyekért felelős államminisztere. Claudia Roth, a Zöldek politikusa az ukrajnai Odesszában nyilatkozva kiemelte, a támadásban eddig 375 kulturális intézmény rongálódott vagy semmisült meg, köztük múzeumok, színházak, és az orosz csapatok megrongáltak vagy romba döntöttek 137 templomot is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban hasonló módon az ukrán kulturális örökség tudatos pusztítására hivatkozva Oroszországnak az UNESCO-ból és az ENSZ-ből történő kizárását követelte.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden arról nyilatkozott, hogy még nem körvonalazódik a megállapodás az Odesszából kiinduló gabonaexportról. Rámutatott, hogy ehhez Ukrajnának előbb aknamentesítenie kellene a kikötők megközelítését. Peszkov szerint az orosz hadsereg, amely előzetesen meg kíván bizonyosodni arról, hogy az Odesszába tartó hajók nem szállítanak-e oda fegyvereket, szükség esetén kész lenne segíteni a gabonarakományok haladását a nemzetközi vizek felé. Emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi ígéretére, miszerint nem fogja az aknamentesített folyosókat part menti városok elleni támadásra felhasználni.

A hét elején történt incidensre, amelynek során több balkáni ország lezárta légterét Szergej Lavrov orosz külügyminiszter repülőgépe elől, Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök úgy reagált, sokaknak fejfájást okoz, hogy Szerbia nem minden csoportba akar beállni, ezért is okozott felháborodást, hogy Belgrád fogadná az orosz politikust. Hozzátette, rég nem tapasztalt akkora „hisztériát” Szerbia ellen, mint amely most alakult ki. Vucic azt mondta: nem érte váratlanul, hogy elmaradt a látogatás, a kialakult légkörrel viszont nem elégedett.

Mint mondta: mivel Oroszország ellen nem tudnak semmit tenni, „Szerbián élik ki magukat” – húzta alá. A montenegrói, az észak-macedón és a bolgár külügyminisztérium is közleményben tudatta, hogy azért zárta le a légterét Szergej Lavrov orosz külügyminiszter gépe előtt, aki hétfőn Belgrádba utazott volna, mert az Oroszország elleni nemzetközi szankciók része az is, hogy orosz gépek nem haladhatnak át a szankciókhoz csatlakozott országok felett.

Svédországban köthetnek ki az ukrajnai fegyverek

Komoly aggodalmat okoz a svéd rendőrségnek az, hogy az orosz–ukrán háborúban használt fegyverek a csempészek révén Svédországban köthetnek ki a bandák kezében. Gunnar Appelgren nyomozó a Sveriges Radiónak arról beszélt, magas a kockázata annak, hogy illegálisan fegyverek jutnak be az országba. Szerinte ha vannak fegyverek, akkor van piac, és ha van konfliktus, akkor szükség van fegyverekre, és hozzátette, hogy Svédországban márpedig vannak konfliktusok.


A svéd közmédia szerint az országban történő halálos lövöldözések esetében számos alkalommal olyan fegyvereik vannak az elkövetőknek, amelyeket a délszláv háborúban használtak. Korábban lapunk már írt róla, hogy a jelenség miatt az Europol is aggódik. Az EU bűnüldözési együttműködési ügynökségének igazgatója arról beszélt, igyekeznek elkerülni, hogy az ukrajnai háború olyan helyzetet idézzen elő az európai illegális fegyverpiacon, mint amilyet a balkáni háború okozott.
(BB)

Lenézi a keletnémeteket a Die Welt

A szokásos lekicsinylő stílusban kommentálta Jacques Schuster újságíró a Die Welt című német napilapban megjelent publicisztikájában azt a hírt, hogy a korábbi NDK területén élő németek mindössze 35 százaléka támogatja az Oroszországgal szembeni konfrontatív politikát. Schuster fejtegetése végén arra következtetésre jutott, hogy a kelet-németországi lakosság elvesztette szociális érzékenységét.

Schuster szerint a keletnémetek az NDK-s múltba vágyódnak vissza, emiatt romantikus képet festenek a mostani Oroszországról is. Az újságíró ugyanakkor megjegyzi azt is, annak ellenére, hogy Lengyelország is a keleti blokk része volt az NDK-val együtt, a lengyeleknek sokkal ellenszenvesebbek az oroszok, mint a keletnémeteknek.
(PZ)

Röviden

A NATO keleti szárnyának megerősítését ígérte Olaf Scholz német kancellár kedden Litvániában tett látogatása alkalmával. „Szilárd elhatározásunk, hogy fokozzuk a hozzájárulásunkat” – hangsúlyozta a német politikus a Gitanas Nausėda litván elnökkel és a három balti állam kormányfőivel folytatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatón.
 

Lengyelország 50 Krab lánctalpas önjáró tüzérségi löveget ad el Ukrajnának, a 250 milliárd forintnak megfelelő értékű ügyletről Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő számolt be. Morawiecki az utóbbi harminc év egyik legnagyobb lengyel fegyverszállítási ügyletének nevezte a múlt héten Kijevben, a lengyel–ukrán kormányközi konzultációk során aláírt megállapodást.
 

Az európai országok nemzeti érdekének nevezte az ukrajnai tűzszünetet a növekvő energia- és élelmiszerárak miatt Matteo Salvini, a Liga vezetője. Salvini kijelentette, hogy a háború emelte meg a nyersanyagok árát, az energiáét éppúgy, mint a kenyérét. Ha a háború tovább tart, annak katasztrofális következményei lesznek az olaszok számára – szögezte le.
(DD)

Kapcsolódó írásaink