Külföld

Szijjártó: Észszerűségre van szükség az energetikai kérdésekben

Filozófiai-ideológiai viták helyett pragmatizmusra és józanságra van szükség az energiaellátás biztonságának kérdésében - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Azerbajdzsánban.

Szijjártó: Észszerűségre van szükség az energetikai kérdésekben
Szijjártó Péter a bakui energiafórumon
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a 27. Bakui Energia Fórumon arról számolt be, hogy ma a biztonságos energiaellátás a legfontosabb kérdés a nemzetközi politika napirendjén, a téma azonban „abszolút túlpolitizálttá és túlideologizálttá vált”.

Felszólalásában hangsúlyozta: ennek fizikai és matematikai kérdésnek kellene lennie, a források és szállítási útvonalak, illetve a szükséglet kiszámítása tekintetében. „Ideológiai megfogalmazásokkal, nyilatkozatokkal a házakat fűteni nem lehet, főzni nem lehet, ideológiai nyilatkozatokkal nem lehet a gazdaságokat működtetni” - fogalmazott.

Aláhúzta: a legfontosabb feladat a visszatérés a normalitáshoz, a pragmatizmushoz és a józan észhez ebben az ügyben.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy történelmi és földrajzi szempontok határozzák meg az energiaforrásokhoz való hozzáférést, a nemzeti energiamix megváltoztatásához pedig az infrastruktúra fejlesztésére, beruházásokra van szükség. Miközben szerinte jelenleg „a vita kizárólag arról szól, hogy hogyan szabaduljunk meg az orosz energiahordozóktól, arról nem zajlik pragmatikus párbeszéd, hogy miként pótoljuk azokat”.

Objektum doboz

Kijelentette, hogy a kormány nem fog beleegyezni az orosz földgázimport bármiféle szankcionálásába, ugyanis hazánk a szükséglete mintegy 85 százalékát oroszországi forrásból fedezi, méghozzá nem „pusztán szórakozásból”, hanem a földrajzi és infrastrukturális adottságok miatt.

Rámutatott, hogy Magyarország egyértelműen elkötelezett a diverzifikáció, például a kaszpi-tengeri gáz esetleges bevonása mellett, de erre csak a kitermelés és a transzanatóliai csővezeték kapacitásának bővítése nyomán kerülhet sor, amihez komoly beruházások kellenek.

„Azerbajdzsán jó lehetőség, az azeri földgázt a jövőben majd számításba tudjuk venni, de ez csak akkor reális, ha a Kaszpi-térségből Európa középső felébe haladó szállítási útvonalakat fejleszteni fogják, ehhez európai uniós forrásokra, elköteleződésre és programokra van szükség” - mondta.

A miniszter figyelmeztetett: „ahelyett, hogy nyomást gyakorolnának az orosz energiaforrásoktól függő országokra, hogy szabaduljanak meg ettől, nekünk, az Európai Unióban arról kellene gondolkoznunk, hogy hogyan vonjunk be újabb forrásokat az energiamixünkbe”.

„Az nem elegendő Brüsszel részéről, ha csak azt mondják, hogy szabaduljunk meg az orosz energiahordozóktól, mert ha megszabadulunk tőlük, akkor mi lesz másnap? Hogyan fűtünk, hogyan főzünk, hogyan működtetjük a gazdaságunkat?” - tette fel a kérdést.

Közölte, a szavak és a tettek nincsenek összhangban, s erre példaként a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezeték ellehetetlenülését, a fekete-tengeri gázmezők kitermelésének csúszását hozta fel.

Leszögezte, hogy Magyarország nem fogja feladni jelenlegi energiaellátási rendszerét, ha az megnövekedett árakat eredményezne az emberek számára, ugyanis ezek óriási kihatással vannak az életkörülményekre és a gazdaság versenyképességére.

Szijjártó Péter a 27. Bakui Energia Fórum alkalmával többek között az azeri, a bolgár, a kazah és a román energetikai miniszterrel, illetve az azeri állami olajvállalat első elnökhelyettesével egyeztetett.

Kapcsolódó írásaink