Külföld

Soros György uszít, és nyerészkedne az ukrán–orosz háborún

Spekuláns a reálpolitikus ellen

Az elmúlt napokban felerősödött a nemzetközi vita az orosz–ukrán háború lezárását, a békekötés lehetőségét illetően – nyilatkozta lapunknak Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője.

Soros György uszít, és nyerészkedne az ukrán–orosz háborún
Kovács Attila
Fotó: MH/Katona László

Emlékeztetett, a téma természetesen központi helyet foglalt el a május végi, davosi Világgazdasági Fórumon is. A hozzászólók közül Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a béke mellett tette le voksát – emelte ki. Hozzászólásában – a harctéri realitásokhoz igazodva – azt hangsúlyozta, hogy Ukrajnának akár területeket is fel kellene adnia a béke elérése érdekében. Kissinger meglátása szerint amennyiben nem indulnak újra a megbeszélések Oroszországgal, annak hosszú távon katasztrofális következményei lehetnek Európa stabilitására.

A volt amerikai külügyminiszter évtizedes meggyőződése, hogy az olyan nyugati politika, mely Oroszországot és Kínát egy érdekkörbe sodorja, veszélyezteti a nyugati hegemóniát. Az ukrán konfliktus kapcsán tanúsított nyugati magatartás esetén pedig pontosan erről van szó. Kovács Attila szerint Soros György megnyilatkozása ellenben egy háborús uszító és nyerészkedő képét mutatta.

Az ukrán–orosz háború véleménye szerint a harmadik világháború kezdete lehet, amit a jelenlegi civilizáció nem él túl. Hozzászólásában az orosz és a kínai elnököt és országaikat a nyílt társadalmat fenyegető legnagyobb veszélyként mutatta be. Az érzelmektől érthető módon átitatott orosz–ukrán konfliktusban szükség van a mérsékelt, békepárti hangokra, a reálpolitikusi megközelítésre. Magyarország a béke pártján áll, ebbe a háborúba hazánknak nem szabad belesodródnia – értékelt Kovács Attila.

Kapcsolódó írásaink