Külföld
A rezsicsökkentés alapjogi szempontból is megkérdőjelezhetetlen
Az ennek eredményeként megnövekedett ellátási kockázatok, valamint a háztartásokat a kedvezőtlen piaci változásoktól megóvó hatósági védelmi mechanizmusok megszüntetése, a rezsiköltségek drasztikus emelkedését és egyre növekvő társadalmi feszültséget eredményezett. A helyzet 2021 végére odáig súlyosbodott, hogy a Német Katasztrófavédelem (BBK) és az osztrák hadsereg is videófelvételeken keresztül készítette fel a lakosságot arra, hogy mi a teendő abban az esetben, ha energiaellátási problémák adódnak.
A rezsicsökkentés alapjogi célokat is szolgál, ugyanis a közszolgáltatások végfogyasztói árainak csökkentése egy második generációs emberi jog, a szociális biztonsághoz fűződő alapvető jog érvényesülését szavatolja. A második generációs alapjogok sajátossága, hogy pozitív jellegűek, azaz állami tevékenységet követelnek meg. Az alkotmányos államokkal szemben pedig alapvető követelmény, hogy elismerjék és érvényt szerezzenek az emberi jogoknak. Az Alaptörvény XIX. cikke deklarálja a szociális biztonsághoz fűződő jogot, és rögzíti, hogy Magyarország arra törekszik, hogy a szociális intézmények és intézkedések rendszerével – mint például a rezsicsökkentés – minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson - írják.
