Külföld

Elzárná a gázt az ukrán nagykövet

Kijev továbbra sem képes belenyugodni Magyarország álláspontjába

A budapesti ukrán nagykövet szerint hazánknak az orosz földgázt is szankcionálnia kellene, hogy gyorsan véget érjen a háború. A magyar kormány ugyanakkor már a korábbi ukrán fenyegetésekre is egyenes választ adott.

Elzárná a gázt az ukrán nagykövet
Nepop korábban is támadta hazánk politikáját a háborúval kapcsolatban
Fotó: Karácsony Gergely Facebook-old

Azt követően, hogy a múlt héten az ukrán energetikai miniszter tanácsadója, Olena Zerka korábbi miniszterelnök-helyettes azzal fenyegette meg hazánkat, hogy elzárhatják a Barátság kőolajvezetéket, amelyen keresztül Magyarország és a térség más országai is kapják az oroszországi kőolajat, most a budapesti ukrán nagykövet, Ljubov Nepop – aki korábban diplomáciai körökben elfogadhatatlan hangnemben bírálta a magyar álláspontot, illetve hazánk belügyeibe is igyekezett beavatkozni a választási kampány során – arról beszélt, hogy Magyarországnak el kellene zárnia az Oroszországból érkező gázt is.

A Jelen című balliberális hetilapnak azt nyilatkozta, a magyaroknak nemcsak a mostani olajembargót, hanem majd egy gázembargót is támogatniuk kellene. Nepop azt is kifejtette, szerinte a háború gyors befejéséhez szankciókra és fegyverekre van szükség. Úgy látszik, valóban erős lehet az az ukrán szándék, hogy teljesen ellehetetlenítsék az orosz energiahordozók tranzitszállítását Magyarországra – amiből egyébként Kijev is jelentős bevételt szerez –, ha már a budapesti nagykövet is kiáll mellette.

Magyarország kormánya már a korábbi fenyegetőzésekre is úgy reagált, hogy azok elfogadhatatlanok, és akadályozzák a két ország partnerségét annak ellenére, hogy a magyar fél mindig igyekszik pozitívan hozzáállni a kétoldalú kapcsolatokhoz. A magyar álláspont következetes és világos: a kormány megvédi a magyar családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a rezsicsökkentést, és nem engedi, hogy bárki is a magyarokkal fizettesse meg a háború árát. Hazánk nem fogad el olyan javaslatot sem Brüsszelből, sem máshonnan, amely veszélyezteti a magyar energiabiztonságot.

Az ukrán fenyegetések és követelések azért sem megengedhetőek, mert hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében rengeteg segítséget ad Ukrajnának. Magyarország engedte be lakosságarányosan messze a legtöbb menekültet, folyamatosan érkeznek különböző humanitárius szállítmányok Kárpátaljára és Ukrajna más területeire, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig nemrég egy öt pontból álló segélycsomagot ajánlott fel az ukrán félnek, amely többek között tartalmazza sérült ukrán katonák és gyerekek orvosi ellátását, de iskola- és kórházépítést is.

Hazánknak ugyanakkor vörös vonalat jelent az oroszországi energiaimport szankcionálása, mivel anélkül lehetetlen működtetni a gazdaságot. Illetve fegyvert sem szállítunk Ukrajnának, valamint nem engedjük meg a fegyverszállítást hazánk területén keresztül, ez ugyanis csak veszélybe sodorná a kárpátaljai magyarságot. A kormány véleménye szerint a fegyverszállítások csupán elhúzzák a háborút, Magyarország viszont abban érdekelt, hogy mielőbb béke legyen a szomszédunkban.

Soros a háború pártján áll

Jelentős figyelmet kapott a Davosi Világgazdasági Fórumon elhangzó két előadás. Az egyik Soros György – 91 éves – spekulánsé volt, aki arról beszélt, hogy Oroszország ukrajnai inváziója a harmadik világháború kezdete lehet, ezért a szabad világ megőrzésének legjobb útja a Nyugat számára, ha vereséget mér Vlagyimir Putyin orosz elnök erőire. A másik Henry Kissinger – 99 éves – korábbi amerikai külügyminiszteré, aki felszólította a Nyugatot arra, hogy ne próbáljon megsemmisítő vereséget mérni az orosz erőkre Ukrajnában, és arra figyelmeztetett, hogy ez katasztrofális következményekkel járna Európa hosszú távú stabilitására nézve.

Kissinger szerint Ukrajna számára a megfelelő szerep inkább a semleges ütközőállam lenne, és területi engedményeket kellene tennie Oroszország felé. Ezen kijelentései meg is hozták neki az Ukrajnától jellemző választ, ugyanis Kissinger is felkerült a Mitrovorec ukrán szélsőjobboldali honlap halállistájára mint Ukrajna ellensége, amelyre korábban felkerült Orbán Viktor miniszterelnök is.
(PZ)

Röviden

Megérkezett Kijevbe Bridget Brink, az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövete. Brink az amerikai külügyminisztérium karrierdiplomatája, korábban taskenti és pozsonyi nagykövet volt. Az új nagykövet Twitteren közzétett üzenetében azt írta: „Elsődleges prioritásunk, hogy segítsünk Ukrajnának megvédeni magát.”
(PZ)

„Örülnénk, ha Vlagyimir Putyin orosz elnököt eltávolítanák a hatalomból” – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden a Sky News brit televíziós csatornának. Hozzátette, hogy mindannyiunk győzelmének számítana, ha Ukrajna megőrizné a szuverenitását.
(PZ)

Oroszország ukrajnai háborúja nem fog hamar véget érni – figyelmeztetett Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az Ukrinform hírügynökségnek adott keddi interjúban. Danyilov szerint veszélyes dolgokat mondtak azok, akik azt állították, hogy a háború hamarosan véget ér.
(PZ)

A mariupoli Azovsztal acélműben aláaknázva hátrahagyott holttestekről számolt be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Konasenkov ukrán hadifoglyok vallomására hivatkozva azt állította, a halottakat Kijevből kapott parancsra aknázták alá.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink