Külföld

Újabb orosz térnyerés az ukrajnai hadszíntéren

Az Ukrajna délkeleti részén zajló, intenzív hadműveletekben az orosz csapatok újabb stratégiai győzelmet értek el a kulcsfontosságú Liman vasúti csomópont elfoglalásával. Az orosz diplomácia leszögezte, Moszkva nem tervezi nukleáris fegyverek bevetését.

Újabb orosz térnyerés az ukrajnai hadszíntéren
Orosz harckocsi kilövését ünneplik – keleten nincs sok örömre oka Kijevnek
Fotó: AFP/Sergei Supinsky

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatandó „közvetlen és komoly” tárgyalásokat követelt Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során szombaton. A két politikus azonnali tűzszünetet és a konfliktus diplomáciai rendezését követelte.

A német és a francia vezető egyúttal szorgalmazta, hogy engedjék szabadon azt a 2500 embert, akiket a mariupoli Azovsztal acélművekben vettek őrizetbe. Macron és Scholz egyúttal azt kérte, Oroszország oldja fel Odessza kikötőjének blokádját, és tegye lehetővé az ukrán gabonaexportot. A Kreml ezzel kapcsolatban jelezte: az orosz mezőgazdasági termékek enyhíthetnék a feszültségeket a nemzetközi agrárpiacon, de ehhez fel kell oldani bizonyos szankciókat.    

A Donyec-medencében fekvő Liman teljes mértékben orosz fennhatóság alá került – jelentette be az orosz védelmi minisztérium. A húszezer lelket számláló vasúti csomópont, két kelet-ukrajnai nagyváros, Szlovjanszk és Krama­torszk felé vezető úton fekszik. Ez volt az utolsó nagyobb település Donyec megyében, amely még az ukrán fegyveres erők kezén volt. Liman stratégiailag fontos, mert hozzáférést biztosít a Sziverszkij folyó felett áthaladó fontos vasútvonalhoz és hidakhoz. Az oroszok tegnap ostrom alá vették Szeverodoneck és Liszicsank városokat.

Oroszország nem vet be nukleáris fegyvereket Ukrajnában vagy más országok ellen – mondta Oroszország londoni nagykövete. Andrej Kelin megerősítette azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Ukrajnában „hadművelet” folyik, elsősorban a keleti országrészben élő orosz lakosság védelmében. Kelin határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne-e nukleáris támadást intézni Nagy-Britannia ellen, és arra a kérdésre is kategorikus nemmel felelt, hogy Moszkva bevethet-e hadszíntéri nukleáris fegyvereket Ukrajnában.

A nagykövet kijelentette: az orosz katonai doktrína alapján a taktikai nukleáris eszközöket egyáltalán nem lehet ilyen jellegű konfliktusokban használni. Arra a kérdésre, hogy Oroszország milyen céllal indított háborút Ukrajna ellen, kijelentette: a nyolc éve hatalomra került nacio­nalista kijevi kormány offenzívát tervezett a Donyec-medence, az ott élő orosz lakosság ellen.

NGO-hajókon a gabonaválság elől menekülők

Az olasz titkosszolgálat szerint négyszázezren indulhatnak el az észak-afrikai partokról Olaszország felé, ha az ukrajnai és oroszországi gabona- és élelmiszer-szállítmányok nem indulnak el a világ szegényebb országaiba. A hatóságok már áprilisban figyelmeztették a római kormányt arra, hogy ha a „gabonadiplomácia” kudarcot vall, az Afrikában és Ázsia legszegényebb térségeiben kialakuló éhínség „precedens nélküli migrációt” indít el Európa felé.


Az év eleje óta mostanáig érkezett több mint 18 ezer bevándorló száma rövid időn belül 55 ezerre ugorhat: máris emelkedett az Egyiptomból, Tunéziából és Bangladesből érkezők száma. Tunéziából már evezős csónakokkal kelnek át az olaszországi partokra, amire régóta nem volt példa. Jelentések szerint tucatnyi NGO-hajó várakozik a Földközi-tenger Líbiához közeli szakaszán, készen állva a migránsok fedélzetre vételére.
(DD)

Röviden

Törökország továbbra is ellenzi Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, többek között amiatt, hogy a két északi ország támogatja a Kurdisztáni Munkáspártot, a PKK-t. Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap azt nyilatkozta, az elmúlt hét tárgyalásai a delegációk közt nem vezettek eredményre, Ankara nem mondhat igent a terrorizmust támogató országok NATO-csatlakozására. Antony Blinken amerikai külügyminiszter mindazonáltal azt nyilatkozta, bízik benne, hogy a június végi madridi NATO-csúcs előtt lesz megegyezés.

Oroszország újra sikeresen tesztelt egy hiperszonikus cirkálórakétát, jelentette be az orosz védelmi minisztérium szombaton. A Cirkon típusú rakétát az Admiral Gorskov fregattról lőtték fel a Fehér-tengeren kijelölt célpontra.

Még mindig víz alatt állt tegnap az ukrajnai Gyemidiv település, ahol ahol a helyi erők leromboltak egy gátat és elárasztották a területet, hogy megakadályozzák az orosz csapatok előrenyomulását Kijev felé. Legalább 50 ház maradt elárasztva hónapok óta a fővárostól 35 kilométerre fekvő faluban.

Csehország eddig több mint 3,5 milliárd korona – azaz 56 milliárd forint – értékben küldött hadianyagot Ukrajnának. Jana Cernochová cseh védelmi miniszter azt mondta, hogy a közeljövőben újabb fegyverszállításra tesz javaslatot a kormánynak mintegy 600–700 millió korona értékben.
(ŐM)

Kapcsolódó írásaink