Külföld

A svéd külügyminiszter aláírta Svédország hivatalos NATO-csatlakozási kérelmét

Ann Linde svéd külügyminiszter aláírta kedden Svédország hivatalos NATO-csatlakozási kérelmét, amivel formálisan is véget vetnek a skandináv ország több, mint 200 év óta tartó katonai semlegességének.

A svéd külügyminiszter aláírta Svédország hivatalos NATO-csatlakozási kérelmét
Ann Linde svéd külügyminiszter aláírta kedden Svédország hivatalos NATO-csatlakozási kérelmét
Fotó: AFP/TT News Agency/Henrik Mont

„Úgy érezzük, a lehető legjobb döntést hoztuk meg Svédország számára” - mondta Linde az aláírási ceremónia alatt. Az aláírt kérelmet továbbítják Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy a svéd kormány úgy döntött: benyújtják a csatlakozási kérelmet az észak-atlanti szövetséghez. A nap folyamán parlamenti vitát tartottak, amelyen csaknem az összes párt támogatta a svéd NATO-tagságot.

A Svédországban kormányzó Szociáldemokrata Párt egy nappal korábban, múlt vasárnap nyilvánította ki, hogy támogatja a skandináv ország NATO-csatlakozását. Akkor Ann Linde Twitter-üzenetében úgy fogalmazott: a párt történelmi döntést hozott, amelyet az indokolt, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának következtében romlott a biztonsági helyzet Svédországban és egész Európában.

A finn parlament megszavazta a csatlakozást

A finn parlament kedden 188 támogató és 8 ellenző szavazattal jóváhagyta, hogy Finnország benyújtsa csatlakozási kérelmét a NATO-ba.

Helsinki ezzel követte Svédország múlt heti döntését az észak-atlanti szövetségbe lépésről.

Sauli Niinistö finn államfő kedden Stockholmba látogatott, ahol Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel találkozott. Közös sajtótájékoztatójukon Andersson bejelentette, hogy a két ország „kéz a kézben” tervezi végigjárni a folyamatot, ezért szerdán egyszerre fogják benyújtani hivatalos csatlakozási kérelmeiket a NATO-hoz.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a finn parlament keddi szavazására reagálva úgy fogalmazott: a svéd és finn NATO-csatlakozás „nem változtat semmin”, hiszen a két ország már régóta részt vett a NATO katonai gyakorlataiban.

A finn államfő a svéd parlamenthez szólva arról is beszélt, hogy szerinte „konstruktív párbeszéddel” megoldható, hogy Törökország felhagyjon a két ország NATO-csatlakozásának bojkottálásával.

A NATO-tagállamok többsége támogatja a két skandináv ország mielőbbi felvételét, de Törökország fenntartásai megnehezíthetik a folyamatot. 

Ankara nemet mond

Törökország nem enged Finnország és Svédország NATO-csatlakozása kapcsán - közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn.

„Hogyan bízhatnánk bennük? Svédország a terrorszervezetek melegágya. (...) Nem engedünk olyan országok NATO-csatlakozásának kérdésében, amelyek szankciókat alkalmaznak Törökországgal szemben” - mondta a török sajtó jelentése szerint az elnök, aki ismét a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadói iránti engedékenységgel vádolta meg a két skandináv országot.

Törökország egyebek mellett azt veti Svédország és Finnország szemére, hogy nem hagyja jóvá azoknak a kiadatását, akiket azzal vádolnak, hogy terrorszervezethez tartoznak - jelentette hétfőn az Anadolu török állami hírügynökség az igazságügyi minisztériumra hivatkozva. Az Ankara által benyújtott 33 kiadatási kérelem közül az elmúlt öt évben egyetlenegyre sem érkezett pozitív válasz Stockholm, illetve Helsinki részéről - közölte a tárca.

Arra a bejelentésre reagálva, hogy rövidesen fin és svéd diplomáciai küldöttség utazik Törökországba annak tisztázására, hogyan lehetne a kérdést megoldani, Erdogan kijelentette: „Meg akarnak győzni bennünket? Ne fárasszák magukat!”

Annalena Baerbock német külügyminiszter biztosította a két skandináv országot afelől, hogy a NATO már az átmeneti időszakban hajlandó megfelelő biztonsági garanciákat biztosítani Svédország és Finnország számára. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője üdvözölte a döntést, és elmondta, hogy „Svédország és Finnország az EU teljes körű támogatására számíthat a NATO-tagság kérdésében”.

Olaf Scholz is támogató véleményét fejezte ki. A német szövetségi kancellár Daniel Risch liechtensteini kormányfővel folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján elmondta, hogy „a két skandináv ország az Ukrajna elleni orosz támadásra és az európai biztonsági helyzet ebből fakadó „drámai változására” reagál a csatlakozási folyamat elindításával.

A tagsági kérelem benyújtása azonban nemcsak Finnországnak és Svédországnak fontos, hanem „történelmi lépés a védelmi szövetségnek és egész Európának„ - tette hozzá Scholz. Törökország fenntartásairól szólva hozzátette: szilárd meggyőződése, hogy az ankarai vezetés is támogatja majd a bővítést. Kiemelte, hogy Németország már a tagsági kérelem és a csatlakozás közötti átmeneti időszakban is megerősíti a katonai együttműködést Finnországgal és Svédországgal. Daniel Risch a többi között arról szólt, hogy hazája ugyan nem tagja az Európai Uniónak, mégis teljes egészében átvette és támogatja az Oroszország elleni EU-s szankciókat.

Kapcsolódó írásaink

Az északi bővítésnek nem örül Ankara

ĀSvédország és Finnország is egyre közelebb van a NATO-csatlakozáshoz, azonban a katonai szövetség nem tűnik teljesen egységesnek a kérdésben. Oroszország szerint hiba lenne felvenni a két északi országot a katonai szövetség tagjai közé