Külföld

Svédország benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz

A svéd kormány úgy döntött, hogy benyújtja az ország csatlakozási kérelmét a NATO-hoz - jelentette be hétfő délután Magdalena Andersson svéd miniszterelnök.

Svédország benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz
Magdalena Andersson, Svédország elnöke
Fotó: AFP/Paul Wennerholm

A kormányfő az ügyben tartott parlamenti vitát követően tett bejelentésében azt mondta: az ország most lezár egy korszakot, és egy új korszakba lép át. Hangoztatta, hogy a svéd parlamentben a képviselők nagy többsége támogatta a NATO-csatlakozást, és a hivatalos jelentkezést - Finnországgal összehangolva - már a napokban be is nyújtják.

A legjobb döntés Svédország és a svéd lakosság számára az, hogy csatlakozik a katonai szövetséghez - mondta Andersson, hozzátéve: arra számítanak, hogy a taggá válás teljes folyamata egy éven belül lezárulhat.

A stockholmi parlamentben tartott biztonságpolitikai vitán hétfő délelőtt csaknem az összes párt támogatta Svédország NATO-tagságát.

A finn parlament is hétfőn ül össze, hogy megvitassa a NATO-csatlakozás kérdését. Az ország államfője és miniszterelnöke vasárnap már megerősítette, hogy Helsinki be fogja adni csatlakozási kérelmét.

A két skandináv ország csatlakozását az észak-atlanti szövetség összes jelenlegi tagállamának jóvá kell hagynia.

Putyin: Moszkva válaszolni fog

Oroszország válaszolni fog a NATO katonai infrastruktúrájának Finnországra és Svédországra történő kiterjesztésére - figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) hétfői moszkvai csúcstalálkozóján.

Putyin szerint a válaszlépésekről Moszkva az Oroszországot fenyegető döntések alapján fog dönteni. Hozzátette, hogy a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, mert Moszkvának „nincs problémája ezekkel az országokkal”.

Az orosz elnök a NATO-bővítést mesterségesként jellemezte. Rámutatott, hogy a szövetség túllép a földrajzi rendeltetésén, és megpróbál más régiókat „nem a legjobb módon” befolyásolni.

Putyin a tanácskozáson, amelyet a hat tagállamból álló ODKB alapjául szolgáló szerződés aláírásának 30. és a szervezet megalakításának 20. évfordulója alkalmából hívtak össze, egyebek között arra is kitért, hogy a Nyugat szerinte szemet huny az Ukrajnában régóta „burjánzó neonácizmus” felett, sőt, mint mondta, valójában bátorítja a tendenciát. Hozzátette, hogy mindezt a nyugati társadalmakban „példátlanul erősödő, fékeveszett ruszofóbia kíséri”.

„Szélsőségesek mindenütt vannak. Így vagy úgy, de előbukkannak a föld alól és megmutatkoznak. De sehol, ezt hangsúlyozom, sehol nem dicsőítik állami szinten a nácikat. Sehol. A civilizált országokban sehol sem bátorítják a hatóságok a többezres neonáci fáklyás felvonulások megtartását, náci szimbólumokkal. Ezt sehol nem csinálják. Sajnos ez történik Ukrajnában” - mondta Putyin.

Felemlegette a posztszovjet térségben működő amerikai biolaboratóriumok kérdését, amelyek, mint mondta, biológiai anyagokat gyűjtenek és a veszélyes betegségek terjedésének sajátosságait tanulmányozzák, Ukrajnában pedig lényegében biológiai fegyvereket fejlesztettek. Kezdeményezte egy, a járványügyi helyzet destabilizálása elleni szakosított tanács felállítását.

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy az ODKB-országoknak együtt kell működniük a Nagy Honvédő Háborúban (a második világháborúnak a Szovjetuniót érintő szakaszában) aratott győzelem emlékének és a hatalmas veszteségeket elszenvedett népek fegyvertényének védelmében. Mint mondta, szembe kell szállni a nácik, kollaboránsaik és mai követőik tisztára mosására irányuló kísérletekkel.

Putyin azt javasolta, hogy a Független Államok Közössége (FÁK) megfigyelői státuszt kapjon a szövetségben és szorgalmazta, hogy az ODKB fokozza az együttműködést az olyan „természetes partnereivel”, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a FÁK. Kifejezte reményét, hogy az ODKB a kiélezett nemzetközi helyzetben is tovább fejlődik és bejelentette, hogy a szervezet ősszel közös hadgyakorlatokat hajt majd végre Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban.

Az orosz elnök az ukrajnai háború menetéről zárt ajtók mögött tartott tájékoztatást szövetségeseinek.

A tanácskozás nyilvános szakaszában Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök bírálta a szövetség többi tagállamát - Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Örményországot és Tádzsikisztánt- amiért nem állt ki nyíltan a nyugati szankciók által sújtott Oroszország és Fehéroroszország mellett. Emlékeztetett rá, hogy az ODKB januárban csapatokat vezényelt Kazahsztánba a tüntetések által megrendített kormány támogatására.

Lukasenka követendő példaként hozta fel az egységesen cselekvő EU-t, azt hangoztatva, hogy egyenként a tagállamokat lerombolják. Ukrajnával kapcsolatban az ország feldarabolására irányuló tendenciát nevezte meg a legnagyobb veszélynek, amelyben a Nyugatot nevezte meg felelősnek.

Nikol Pasinján, az ODKB-ben soros elnök Örményország miniszterelnöke arról beszélt, hogy a tagállamoknak össze kell hangolniuk szavazásukat a nemzetközi szervezetekben, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a szövetségesek összefogjanak a stabilitásukat Afganisztán felől fenyegető veszély ellen.

A csúcs részvevői több dokumentumot aláírtak és közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben egyebek között kifejezték készségüket a NATO-val történő gyakorlati együttműködésre. A dokumentum szerint a szövetség vezetői komolyan aggódnak azon tendencia miatt, hogy az általánosan elismert nemzetközi jogi normák és elvek megkerülésével egyesek „erőszakkal avatkoznak be válsághelyzetekbe, és az ENSZ Alapokmányát megsértve erőszakot alkalmaznak, vagy azzal fenyegetnek a konfliktusok megoldására. Elítélték egyebek között a belügyeikbe történő beavatkozást, az ENSZ Biztonsági Tanácsának előjogait sértő egyoldalú szankciókat, valamint a kettős mérce alkalmazását a gyűlölet és az intolerancia megítélésében.

A szövetségesek kifejezték készségüket a határok biztonságának szavatolására, a többi között az afganisztáni és az ODKB más külső határain kialakult aggasztó helyzet fényében. Elítélték a történelem-hamisítást és a neonácizmust.

Erdogan: Törökország „nem enged”

Törökország nem enged Finnország és Svédország NATO-csatlakozása kapcsán - közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn, miután a két ország hivatalosan is jelezte, hogy kéri felvételét az észak-atlanti szövetségbe.

„Hogyan bízhatnánk bennük? Svédország a terrorszervezetek melegágya. (...) Nem engedünk olyan országok NATO-csatlakozásának kérdésében, amelyek szankciókat alkalmaznak Törökországgal szemben” - mondta a török sajtó jelentése szerint az elnök, aki ismét a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadói iránti engedékenységgel vádolta meg a két skandináv országot.

Törökország egyebek mellett azt veti Svédország és Finnország szemére, hogy nem hagyja jóvá azoknak a kiadatását, akiket azzal vádolnak, hogy terrorszervezethez tartoznak - jelentette hétfőn az Anadolu török állami hírügynökség az igazságügyi minisztériumra hivatkozva. Az Ankara által benyújtott 33 kiadatási kérelem közül az elmúlt öt évben egyetlenegyre sem érkezett pozitív válasz Stockholm, illetve Helsinki részéről - közölte a tárca.

Arra a hétfői bejelentésre reagálva, hogy rövidesen fin és svéd diplomáciai küldöttség utazik Törökországba annak tisztázására, hogyan lehetne a kérdést megoldani, Erdogan kijelentette: „Meg akarnak győzni bennünket? Ne fárasszák magukat!”

Kapcsolódó írásaink