Külföld

Századvég: Az NGO-k visszatérően alkalmazzák a stratégiai perek eszközét

Az Európai Bizottság új, irányelvre vonatkozó javaslata jogokat vonna meg az állami szervektől, mert Brüsszel értelmezésében azok stratégiai perek által lehetetlenítik el az újságírók és a civil élet szereplőinek munkáját. A valóság ezzel szemben az, hogy a stratégiai perek rendszerdöntő technikája a balliberális oldal által alkalmazott módszer, amely Saul Alinsky egykori radikális kommunista tételeire vezethető vissza - írja legfrissebb elemzésében a Századvég Alapítvány, amely kiemeli: az NGO-k visszatérően alkalmazzák a stratégiai perek eszközét annak érdekében, hogy politikai nyomás alá helyezzék a nemzeti kormányokat és rombolják az állami intézményrendszerbe vetett közbizalmat.

Századvég: Az NGO-k visszatérően alkalmazzák a stratégiai perek eszközét
Az Európai Bizottság nem foglalkozik a balliberális hálózat pereskedési gyakorlatával, de ennek mentén fosztaná meg jogaitól a tagállamokat
Fotó: MH

Az Európai Bizottság új, irányelvre vonatkozó javaslata korlátozná a tagállamok állami szerveit abban, hogy jogos érdekeik megvédése érdekében bírósághoz forduljanak az újságírók és a civil szervezetek valótlan tartalmú állításaival szemben, emlékeztet az elemzés, amely hozzáteszi: a testület a helyzetet a „közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek" fogalmának uniós jogba történő bevezetésével orvosolná, és különböző, visszatartó erejű eljárási szabályokat határozna meg az állami fellépés elfojtása érdekében.

A Bizottság javaslata alapjogi szempontból megkérdőjelezhető, hiszen korlátozza a bírósághoz fordulás jogát - emeli ki a Századvég, amelynek indoklása szerint az 59/1993. (XI. 29.) Ab-határozat rögzítette, hogy az eleve sikerre nem vezető eljárások „kibontakozását" - melyek a Bizottság szerint ellehetetlenítik az újságírók és a civil élet szereplőinek munkáját – az úgynevezett perakadályok korlátozzák, a bírósághoz fordulás alapvető jogának lényeges tartalmát pedig nem érinthetik jogi korlátozások.

Az Európai Bizottság tagjai nagy lépésként értékelték a javaslatot: Didier Reynders úgy fogalmazott, hogy „a véleménynyilvánítás [...] aktív gyakorlása kulcsfontosságú egy egészséges és virágzó demokráciában", míg Věra Jourová szerint „egy demokráciában a gazdagság és a hatalom révén senki sem győzheti le az igazságot." 

"A két biztos szavai kétségkívül követendők, azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyrészt még a véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga sem érvényesülhet korlátlanul: a sajtónak és a civil élet szereplőinek vannak meghatározott kötelezettségei (például a hiteles és pontos tájékoztatás követelménye), melyek megsértése esetén jogos az állami fellépés. Másrészt, a közelmúltban napvilágot látott kép- és hangfelvételek alapján – melyen a Soros-szervezetek prominens személyei beszélnek arról, miként hamisítják meg a valóságot – az »igazságot« nem az állami szervek, hanem a különböző NGO-k akarják »legyőzni«" - olvasható az elemzésben.

Ráadásul, a Bizottság értelmezésével ellentétben, nem az állami szervek folytatnak stratégiai pereket, hanem épp ellenkezőleg, e rendszerdöntő technika a balliberális térfélen szerveződik, mégpedig a szélsőséges kommunista Saul Alinsky módszerei mentén, hangsúlyozza a Századvég, hozzátéve: az Alinsky-elvek a jogi határok feszegetése és átlépése köré épülnek, és céljuk az állami szervek feletti permanens nyomásgyakorlás által a politikai nyugtalanság szítása és a társadalmi feszültségkeltés.

"Hazánkban az NGO-k által gyakorolt stratégiai pereskedés legelterjedtebb formái közé a börtönperek, valamint a közérdekű adatigénylésekkel és a társadalomban meglévő kisebbségek politikai célok mentén történő felhasználásával megvalósuló ügyek tartoznak. A balliberális szervezetek szándéka, hogy az ezekben az esetekben tanúsított rosszhiszemű joggyakorlásukkal ellehetetlenítsék az állami szervek munkáját, ingereljék a társadalmat, továbbá, hogy kötelezettségszegési eljárások induljanak meg hazánkkal szemben" - mutat rá az elemzés, amely szerint az Európai Bizottság tehát félreértelmezi a valóságot akkor, amikor állami eszközként azonosítja a stratégiai pereket, és ennek mentén kíván jogokat megvonni az állami szervektől.

"Az előremutató lépés sokkal inkább az lenne, ha Brüsszel végre jogi úton is elejét venné annak, hogy a semmilyen demokratikus felhatalmazással nem rendelkező NGO-k visszaélésszerű joggyakorlásukkal ellehetetlenítsék a demokratikus eszközök igénybevételét, rombolják az állami intézményrendszerbe vetett közbizalmat és destabilizálják a nemzeti kormányokat" - állapítja meg az elemzés.

Kapcsolódó írásaink

„Több Orbánt az EU-ba!”

ĀGratulált a magyar benzinárstophoz Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti delegációvezetője tegnapi Facebook-bejegyzésében