Külföld
Izraelt sérti Szergej Lavrov Zelenszkijt ért Hitler-hasonlata
Az elmúlt két nap alatt 126 civilt evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélmű területéről, közülük 69-en akartak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni – közölte az orosz védelmi minisztérium. Őket átadták az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága képviselőinek, jelenleg Zaporizzsja felé tartanak. Ukrajna korábban többször azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Mariupol lakosait erőszakkal orosz területre telepíti át. Az orosz hatóságok ezt tagadják, és azt állítják, hogy humanitárius folyosókat nyitnak a menekülők számára mind Oroszország irányába, mind Ukrajna belseje felé. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint több mint 5,5 millióan menekültek el eddig Ukrajnából.
Értesülések szerint a hétvégén Izjum város környékén komoly sérülést szenvedett Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök. A hírek szerint a tábornokot egy srapnel okozta lábsérüléssel helikopteren evakuálták a háborús övezetből. Nem megerősített jelentések szerint a srapnelt eltávolították, Geraszimov élete nincs veszélyben. A főtiszt sérülései csak két nappal azután történtek, hogy kijevi jelentések szerint Andrej Szimonov orosz tábornok életét vesztette a Harkiv város közelében dúló harcokban. Az ötvenöt éves tiszt immár a kilencedik tábornok, aki az ukrajnai invázió kezdete óta életét vesztette a harcokban.
Óriási veszteségeket szenvedett el az orosz haderő Ukrajnában a háború több mint kilenc héttel ezelőtti kezdete óta, az orosz csapatok jelentős része harcképtelenné vált a brit hírszerzés adatai szerint. A konfliktus kezdetén Moszkva több mint 120 harcászati zászlóaljat telepített Ukrajnába, teljes szárazföldi haderejének nagyjából a 65 százalékát. A brit katonai hírszerzés szerint ezeknek az orosz alakulatoknak több mint a negyede mostanra már harcképtelenné vált. Különösen egyes elitalakulatok, köztük az ejtőernyősök szenvedtek el súlyos veszteségeket. A brit hírszerzés azt közölte, az orosz hadseregnek várhatóan több évbe telik majd az Ukrajnában elszenvedett veszteségeit helyreállítani.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elítélte hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azon kijelentését, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Adolf Hitler náci vezérhez hasonlította azzal, hogy utóbbi ereiben is „zsidó vér folyt”. Kuleba a Twitteren kijelentette: Lavrov kijelentései sértők mind Zelenszkij, mind Iz-rael és az egész zsidó nép számára. Jeruzsálemben is bekérették Orosz-ország nagykövetét. „Az ilyen hazugságoknak az a céljuk, hogy magukat a zsidókat vádolják meg a történelem legszörnyűbb bűneivel, amelyeket ellenük követtek el, ezzel felmentve a felelősség alól az elnyomókat” – mondta Naftali Bennett miniszterelnök. Lavrov egy olasz tele-víziónak tett nyilatkozatában hozzátette még: „a legnagyobb antiszemiták zsidók”.
Közben Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka elmondta, hogy hétfőn az ukrán katonák megsemmisítettek két orosz, Raptor osztályú járőrhajót a Fekete-tengeren, a Romániához közel eső, orosz megszállás alá került Kígyó-szigetnél. Az ukrán légi-deszant támadóerők parancsnoksága pedig sajtóközpontján keresztül azt adta hírül, hogy tagjai megsemmisítették az orosz különle-ges erők Szibériából érkezett egyik alakulatát a kelet-ukrajnai Donyeck megyében.
Berlin az orosz uránt is tiltaná
A berlini kormány hajlana arra, hogy az EU az orosz uránimportot is szankciók alá vegye. Erről Olaf Scholz kormánya Lengyelország és a három balti állam nyomására döntött, de egy ilyen lépés nem befolyásolná a német energiaellátást, hiszen a kormány 2022 végéig úgyis az összes német atomerőmű leállítását tervezi.
Az álláspont viszont nem veszi figyelembe, hogy az uránimportra és az orosz nukleáris technológiára kivetett szankciók milyen hatással lennének azon országokban, amelyek kizárólag az orosz uránnal működtetik atomerőműveiket. Hazánk mellett Csehország, Finnország, Bulgária, Románia és Szlovákia sem rendelkezik alternatívákkal, amelyekkel a reaktoraikat működtethetnék. Emellett maguk a nukleáris fűtőanyagok értéke szinte elenyésző, Moszkva inkább a nukleáris létesítmények működtetésével és fejlesztésével jut jelentősebb bevételhez.
(DD)
Újra Kijevben a nagykövetség
Mostantól újra Kijevben működik a magyar nagykövetség – jelentette be Szijjártó Péter a közösségi oldalán. A külgazdasági és külügyminiszter a videóban elmondta: a parlament alakuló ülése után Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Üzbegisztánba utazik. A reptérről bejelentkezve közölte: más európai uniós országokhoz hasonlóan úgy döntöttek, hogy a Kijevben folyamatosan javuló biztonsági helyzetre tekintettel az időlegesen Lvivbe (magyar nevén Lemberg) telepített magyar nagykövetséget visszaköltöztetik az ukrán fővárosba.
Hangsúlyozta: a biztonsági körülmények ehhez már teljes mértékben adottak, a költözés fizikai része pedig a hétvégén meg is valósult. A nagykövetség működése észszerű, így tudnak kapcsolatot tartani az ukrán kormányzati szervekkel, és szükség szerint segítséget nyújtani magyar vagy más európai uniós állampolgároknak.
(CsAM)
