Külföld

Zelenszkij: Az ukránok nem hajlandók Ukrajna egy részét sem Oroszországnak adni

Az ukránok nem hajlandók feladni Ukrajna területének egy részét sem Oroszország javára, különösen több ezer katona és civil ukrán halála után - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ERT görög közszolgálati televíziónak adott interjújában.

Zelenszkij: Az ukránok nem hajlandók Ukrajna egy részét sem Oroszországnak adni
Orosz katona Mariupolban – Moszkva állítja, bármikor nyitott a tűzszünetre
Fotó: AFP/Ilya Pitalev

Rámutatott arra, hogy Ukrajna esetében Oroszország erőszakkal változtatja meg a határokat. „Készek vagyunk területi integritásunk helyreállítására. Ellenkező esetben, ha feladnánk területünk egy részét Oroszország javára, az azt jelentené, hogy az emberek hiába haltak meg” - hangsúlyozta Zelenszkij. Oroszország szerinte így bizonyosan nem hagyna fel újabb területek megszerzésével, hiszen a Krím-félsziget 2014-es önkényes bekebelezése után sem állt meg. „Adjunk nekik egy kis pihenőt, mielőtt 2-3 év múlva új agresszióba kezdenek? Erre mi nem vagyunk hajlandók” - szögezte le.

Az elnök cáfolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait, miszerint a kétoldalú tárgyalásokon az Oroszország elleni szankciók feloldásáról tárgyaltak volna. „Nem ismerem ezt az információt, amelyről az Oroszországi Föderáció külügyminisztere beszélt. Bizonyos, hogy az ukrán és orosz delegáció képviselői által tárgyalt egyezségekben, amelyek amúgy még nem jöttek létre, a szankciók feloldásának kérdése nem vetődött fel, és nem is vethető fel” - jelentette ki Zelenszkij. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországgal szemben először az Ukrajnához tartozó Krím jogellenes annektálása, majd a Donyec-medence egy részének elfoglalása, végül pedig a február 24-én megindított teljes körű háború miatt vetettek ki szankciókat.

„Éppen a gyilkosságokért, a megszállásért és a jogellenes invázióért szabtak ki erőteljes szankciókat mindaddig, amíg a háború véget nem ér, amíg vissza nem kapjuk a területeinket. Oroszország, sajnos, továbbra is a mi földünkön gyakorol nyomást ránk” - fejtette ki az államfő, hozzátéve: meglepi, hogyan vetődhet fel egyáltalán a szankciók feloldásának kérdése.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja a Twitteren azt írta, hogy két hónappal a háború kezdete után már több tízezer a halálos áldozatok száma a dél-donyecki Mariupolban. „Senki sem okozott akkora fájdalmat a Donyec-medence lakóinak, mint az Orosz Föderáció 2014 óta, és különösen most” - emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy 2019-ben 27, 2020-ban 8, 2021-ben pedig 15 civil halt meg a Donyec-medencében zajló harcokban.

Mariupolból az élelmiszersegélyt szállító teherautók megölt civilek tetemét viszik ki

A mariupoli városi tanács közleményében helybeliek elmondására hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz csapatok humanitárius élelmiszersegélyeket hozó teherautókon visszafelé az általuk megölt civil lakosok holttesteit viszik ki a városból. A városvezetés állítása szerint fotó készült ilyen teherautóról. „Az oroszok továbbra is megpróbálják elrejteni a Mariupolban és egész Ukrajnában a polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűneiket, de ez nem sikerül nekik” - fűzte hozzá a tanács.

Azonosították a bucsai atrocitások egyik állítólagos elkövetőjét

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök azt közölte, hogy a megyében a rendfenntartók már 1202 olyan helyi lakos holttestét találták meg, akiket az orosz csapatok öltek meg a terület megszállása alatt. Hozzátette, hogy szinte minden nap találnak újabb és újabb holttesteket.

Irina Vengyiktova főügyész tudatta, hogy az ukrán hatóságok megállapították a bucsai civilek brutális meggyilkolásáért felelős egyik gyanúsított személyazonosságát: az ügyészségi vizsgálat szerint Szergej Kolocej, az orosz nemzeti gárda egységparancsnoka gyanúsítható négy fegyvertelen férfi megölésével a városban.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz erők porig rombolták a régió egyik legjobb oktatási intézményét, a liszicsanszki gimnáziumot. Megjegyezte, hogy a több mint százéves műemléképület túlélt két világháborút.

Objektum doboz

Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye katonai adminisztrációjának vezetője a kora esti órákban közölte, hogy rakétacsapás érte Odessza városát, halálos áldozatok és sebesültek is vannak, de számukat nem hozta nyilvánosságra.

Az Azovsztalból 126 embert evakuáltak, 69-en közülük Zaporizzsjába tarnak

Az elmúlt két nap alatt 126 civilt evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélmű területéről, közülük 69-en akartak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

Folyamatos a civilek menekítése az Azovsztal komplexumból
Folyamatos a civilek menekítése az Azovsztal komplexumból
Fotó: AFP/Sputnik/Alexey Kudenko

A tárca szerint „a Vlagyimir Putyin elnök által kezdeményezett” művelet keretében április 30-án 25 ember jött elő az Azovsztalhoz közeli házakból, további 21 ember pedig az üzem területéről, ők mindannyian azt választották, hogy a „Donyecki Népköztársaságban” maradnak.
 Május 1-jén nyolcvan embert evakuáltak a létesítményből, közülük a Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint 69-en döntöttek úgy, hogy a „kijevi rezsim” által ellenőrzött terültre távoznak. Őket átadták az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek, jelenleg Zaporizzsja felé tartanak, biztonságukat az úton az orosz fegyveres erők szavatolják.

Ukrajna korábban többször azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Mariupol lakosait erőszakkal orosz területre telepíti át. Az orosz hatóságok ezt tagadják és azt állítják, hogy „humanitárius folyosókat” nyitnak a menekülők számára mind Oroszország irányába, mind Ukrajna belseje felé.

Moszkva szerint az Azovsztal az utolsó olyan létesítmény Mariupolban, amelyet még nem sikerült elfoglalniuk az orosz erőknek. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter először április 21-én tett bejelentést az Azovi-tengeri kikötőváros „felszabadításáról”, hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Putyin elnök „emberiességi megfontolásból” elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet.

Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményében hétszintes földalatti alagútrendszer húzódik, amelyben Sojgu szerint több mint kétezer fegyveres tartózkodik. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfőn azt mondta, hogy mintegy négyszáz külföldi zsoldos van a föld alatt. Ukrán források szerint mintegy ezer civil is a helyszínen lehet.

A luhanszki oroszbarát hatóságok meggyilkolt civilekről számoltak be

A RIA Novosztyi hétfőn a luhanszki „népi milíciára” hivatkozva közölte, hogy a „felszabadított” Rubizsne városban az ukrán hadsereg által agyonlőtt civilek holttestére bukkantak. Számokat az orosz állami hírügynökség nem közölt.
Orosz híradások szerint az ukrán fegyveres erők hétfőn nehézfegyverekkel lőtték a Donyec-medencének a szakadárok által ellenőrzött több települését.

Jeruzsálemben bekérették az orosz nagykövetet Lavrov szavai miatt

Jeruzsálemben bekérették a külügyminisztériumba Oroszország nagykövetét Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Adolf Hitler részbeni zsidóságát hangoztató szavai miatt - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet hétfőn.

„Az ilyen hazugságoknak az a célja, hogy magukat a zsidókat vádolják meg a történelem legszörnyűbb bűneivel, amelyeket ellenük követtek el, ezzel felmentve a felelősség alól az elnyomókat”- mondta Naftali Bennett miniszterelnök Lavrov állításairól.

„Mint már mondtam, egyetlen mai háború sem holokauszt, és nem hasonlít a holokausztra. Azonnal abba kell hagyni a zsidó nép holokausztjának politikai eszközként való felhasználását” - tette hozzá az izraeli kormányfő, aki korábban Jair Lapid külügyminiszterrel szemben mindig óvatosan foglalt állást Oroszország Ukrajna elleni háborújában, Oroszországot meg nem nevezve.

Lapid megbocsáthatatlan, botrányos kijelentésnek minősítette Lavrov állításait, miszerint „Hitlerben volt zsidó vér”, és „a legnagyobb antiszemiták zsidók”.

Az orosz külügyminiszter egy olasz televízióban hangoztatta, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben Adolf Hitler náci vezérhez hasonlóan „zsidó vér folyik”. Lavrov azt mondta: „Zelenszkij? A legnagyobb antiszemiták a zsidók, még Hitler is zsidó származású volt”.

„Ez egy megbocsáthatatlan, botrányos kijelentés, szörnyű történelmi tévedés, és bocsánatkérést várunk”- hangsúlyozta Lapid. „A zsidók nem öngyilkosok lettek a holokausztban. A nagyapámat nem a zsidók ölték meg, hanem a nácik. Azt mondani, hogy Hitler zsidó származású, olyan, mintha azt mondanánk, hogy a zsidók magukat gyilkolták a holokausztban. A holokauszt ügyeiben nem vagyunk elnézők” - közölte az izraeli külügyminiszter.

Lapid Twitter a Twitteren bejelentette, hogy az orosz nagykövetet „nehéz beszélgetésre” hívták a külügyminisztérium közel-keleti részlegének vezetőjéhez, de tartózkodott attól, hogy megrovásként definiálja ezt, és megjegyezte, hogy ő maga nem lesz jelen a találkozón.

„Először is javítsák ki tévedésüket, és nyissanak ki egy történelemkönyvet. Nem csak külügyminiszterként, hanem a budapesti gettóban raboskodó édesapám fiaként is zavar. Nem a zsidók, hanem a nácik küldték oda. A nácik üldözték a zsidókat és megöltek hatmillió zsidót. Az ukránok nem nácik, csak a nácik voltak nácik, csak ők foglalkoztak a zsidó nép szisztematikus kiirtásával” - jelentette ki Lapid, akinek édesapja, Tomi Lapid túlélte a holokausztot, majd Izraelben miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter is volt.

„Izrael az első pillanattól kezdve azt mondta, hogy elítéli az inváziót. Izrael megszavazta Oroszország elítélését az ENSZ-ben, felfüggesztését az Emberi Jogi Tanácsban, és az egyetlen ország volt, amelynek Ukrajnán belül tábori kórházat működtetett”- emlékeztetett az izraeli külügyminiszter.

„Néha nem csak az érdekek, hanem az álláspontok alapján születnek a megfontolások, különösen, ha olyan kérdésről van szó, mint a holokauszt vagy az orosz külügyminiszter efféle kijelentései. A politika nem csak érdekeket, hanem értékeket is jelent. Azon országok közé tartozunk, melyek szerint Oroszországnak nem lett volna szabad megtámadnia Ukrajnát”- tette hozzá Lapid a ynet stúdiójában.

Kuleba elítélte Lavrov szavait, amelyekkel Zelenszkijt Hitlerhez hasonlította

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is elítélte hétfőn  Lavrov kijelentését, amelyben Zelenszkijt Hitlerhez hasonlította.

Kuleba szerint Lavrov kijelentései sértők mind Zelenszkij, mind Izrael és az egész zsidó nép számára. „Lavrov nem tudta elrejteni az orosz elit mélyen gyökerező antiszemitizmusát. Undorító megjegyzései sértik Zelenszkij elnököt, Ukrajnát, Izraelt és a zsidó népet” - fogalmazott az ukrán külügyminiszter. Hozzáfűzte, hogy „tágabb értelemben Lavrov szavai azt demonstrálják, hogy a modern Oroszország tele van más népek iránti gyűlölettel”.  

Zelenszkij nem zárja ki, hogy Moszkva atomfegyvert vet be

Zelenszkij közben egy ausztrál tévécsatornának adott interjúban közölte: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Putyin az Ukrajna elleni háborúban akár atomfegyvert is bevethet, hiszen  - mint rámutatott - az oroszok már az ukrán atomerőműveknél is felelőtlenséget tanúsítottak. Emlékeztetett arra, hogy az orosz katonák előbb elfoglalták a csernobili atomerőművet, ki akarták űzni onnan a teljes műszaki személyzetet, miközben fogalmuk sem volt, a nukleáris létesítmény működéséről. Ezután az Európában legnagyobbnak számító zaporozzsjai atomerőművet foglalták el, harckocsikkal és más páncélosokkal lőtték a létesítményt. Szavai szerint egyenesen a reaktorokat lőtték. Hangsúlyozta, hogy a zaporizzsjai erőmű hatszor nagyobb, mint a csernobili, egy ottani robbanás esetén egész Európát halál fenyegetné.

A vasárnap sem telt békésen

   
Eközben az orosz erők többemeletes lakóházakat vették tűz alá vasárnap a keleti országrészben lévő Zaporizzsja közelében fekvő Orihiv településen, az előzetes információk szerint két civil repesztalálatoktól életét vesztette, négy pedig megsérült - közölte hétfőn a megyei kormányzói hivatal az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint.

Szerhij Bratcsuk, a dél-ukrajnai odesszai katonai adminisztráció képviselője arról számolt be, hogy az elmúlt egy hét alatt most harmadjára intézett rakétatámadást az orosz hadsereg ugyanaz a híd ellen, amely a Dnyeszter folyó torkolatán ível át és Zatoka településnél található. Az egyben vasúti és közúti hidat a mostanit megelőzően április 26-án és 27-én érte hasonló támadás, amelyek miatt a vonatok közlekedését egy időre le kellett állítani.

Közben Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka elmondta, hogy hétfőn az ukrán katonák megsemmisítettek két orosz Raptor osztályú járőrhajót a Fekete-tengeren, a Romániához közel eső, orosz megszállás alá került Kígyó-szigetnél.

Az ukrán légideszant támadóerők parancsnoksága pedig sajtóközpontján keresztül azt adta hírül, hogy tagjai megsemmisítették az orosz különleges erők  Szibériából érkezett egyik alakulatát a kelet-ukrajnai Donyeck megyében, Jampil falu közelében. Az ukrán parancsnokság videót tett erről közé, amelyen páncélozott járművek roncsai, és a 24. különleges orosz dandár halott katonái láthatók.

A kijevi vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 23 800 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 194 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 1048 harckocsit, 2519 páncélozott harcjárművet, 459 tüzérségi és 80 légvédelmi rendszert, valamint 152 rakéta-sorozatvetőt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy értesülései szerint az orosz erők „több kisebb szállítmányra bontva és kizárólag éjszaka” viszik ki az országból halott katonáik holttesteit, hogy elfedjék az ukrajnai háborúban elszenvedett valós veszteségeiket.    

Kapcsolódó írásaink

Balin találkozhat Putyin és Zelenszkij

ĀNagy-Britannia és Franciaország is növeli katonai segítségnyújtását Ukrajna számára, miközben Oroszország éppen a nyugati fegyverszállítmányokat igyekszik megsemmisíteni