Külföld
Hátba szúrta hazánkat az Európai Bizottság
Brüsszel a politikai támadással saját sikertelenségét palástolja
Most is, amikor Oroszországgal szemben egységet kellene felmutatnia a közösségnek, Brüsszel, hogy elterelje saját tehetetlenségéről a figyelmet, inkább hátba támadja Magyarországot, és jogalap nélkül, saját szabályait is megszegve elindítja az úgynevezett jogállamisági eljárást hazánkkal szemben. Hozzátette, az eljárásnak egyetlen célja, hogy példát statuáljanak a magyar kormánnyal, ezt jelzi az is, hogy megvárták az országgyűlési választás és a gyermekvédelmi népszavazás lefolytatását.
Kovács Attila, a központ projektvezetője szerint világos, hogy a bizottság kettős mércét használ. A valódi célja az eljárásnak, hogy megbüntessék Magyarországot a gyermekvédelmi törvény, valamint más, Brüsszelnek nem tetsző intézkedések miatt. – fűzte hozzá.
A projektvezető elmondta, az eljárás mostani elindításával egy 5-9 hónapos folyamat veszi kezdetét, amelynek végén az Európai Tanácsnak kell minősített többséggel döntenie a bizottság által javasolt esetleges szankciókról, ugyanakkor lehetetlen megmondani, hogy végül milyen döntés fog születni ebben a bizonytalan nemzetközi helyzetben – tette hozzá Kovács Attila.
Tegnap az EP költségvetési- és költségvetés-ellenőrzési bizottságainak összevont ülésén is megvitatták a bizottság Magyarországnak küldött, a jogállamisági eljárást elindító levelét. Deli Andor, a Fidesz képviselője felszólalásában kiemelte: az eljárás két dologról szól, politikai nyomásgyakorlásról és Európa szándékos gyengítéséről. Hozzátette, Magyarország két ponton soha nem fog engedni, kimaradunk a háborúból és megvédjük gyermekeinket.
Visszautasította a Kúria a bizottsági bírálatot
Csodálkozását fejezte ki a Kúria tegnapi közleményé-ben, amiért az Európai Bizottság a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban kifogásolta a bírák kirendelési gyakorlatát a magyar bíróságokon. „Különösen furcsa, hogy a kifogás mindössze néhány héttel azt követően merült fel, hogy az Országos Bírói Tanács áprilisi ülésén a kérdésről hatásköri vitát folytatott” – jegyezték meg, hozzátéve: meggyőződésük, hogy a felvetésnek nincs köze a jogállamiság kérdéséhez, mert a valósághoz sincs köze.
A Kúria szerint kétségtelen, hogy a kirendelés rendkívüli szolgálatteljesítési forma, amelyre elsősorban akkor kerülhet sor, ha előre nem látható vagy másképpen megoldhatatlannak bizonyuló átmeneti helyzet miatt valamelyik bíróság, így akár a Kúria azonnali segítségre szorul. A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a bírósági ügyérkezésre és az igazságszolgáltatási álláshelyek megpályáztathatóságára is hatással volt az elmúlt két évben a koronavírus-járvány, de amint a helyzet lehetővé tette, a Kúria a nyilvánosan hozzáférhető bírói álláspályázati felhívásokból megismerhetően folyamatosan intézkedett a bírói álláshelyek betöltéséről és azzal együtt a kirendelések megszüntetéséről.
(ŐM)
