Külföld

Brüsszelnek Sorosék diktálnak

Ismét a Soros-hálózat véleményére alapozva akarja megbüntetni Magyarországot az Európai Bizottság. A jogállamisági eljárást bejelentő levélben már lezárt, vagy nem uniós kompetenciába tartozó ügyeket is felhánytorgatnak és kettős mércét alkalmaznak.

Brüsszelnek Sorosék diktálnak
Ismét a Soros-hálózat véleményére alapozva akarja megbüntetni Magyarországot az Európai Bizottság
Fotó: Open Society Foundations

Tartalmában és hangvételében is illeszkedik az Európai Bizottság (EB) korábbi anyagaihoz az a levél, amelynek szerdai elküldésével a brüsszeli testület hivatalosan is megindította az úgynevezett jogállamisági eljárást Magyarország ellen. Nem új az a jelenség sem, hogy olyan ügyekkel kapcsolatban fogalmaztak meg ismét kritikák, amelyek már le lettek zárva, Brüsszel és a magyar kormány megállapodásra jutott.

A legtöbb kritika és kifogás ismerős lehet az elmúlt két év uniós jogállamisági jelenteiből is, amelyek elkészítésére egyébként az EB-nek nincs megfelelő jogi felhatalmazása. Jellemző a brüsszeli gyakorlatra, hogy a bizottság számos esetben saját maga által készített korábbi dokumentumokat, vagy általa finanszírozott jelentésekre hivatkozik, amiket a Soros György-féle nyílt társadalom hálózatához tartozó politikai NGO-k készítettek.

Ezek közé tartozik a bizottság mellett a Soros-féle Nyílt Társadalomért Alapítvány (OSF) által is támogatott Korrupciókutató Központ Budapest (Corruption Research Center Budapest, CRCB), amit annak fényében neveznek függetlennek a levélben, hogy munkatársai, szerzői között megtalálható volt Ungár Klára, korábbi SZDSZ-es politikus és Túry Márton, az ellenzéki Momentum korábbi kabinetfőnöke is. A nyílt társadalom hálózatához tartozik a többször hivatkozott Transparency International is. A levélben mérvadóként hivatkoznak a Fideszből kilépett volt agrárállamtitkár, Ángyán József „saját kutatáson alapuló magánelemzéseire is”.

A levél mindemellett prekoncepciót is tartalmaz, hiszen arról is értekezik, milyen jövőbeni magatartásra lehet számítani az uniós programok végrehajtása során a korábbi években tapasztalt, akár az uniós pénzügyi érdekek sérelmével járó hiányosságok alapján. Előkerülnek a 2014–2020-as, sőt még a 2007–2013-as programidőszak hiányosságai is, pedig ezek már lezárultak, az Európai Bizottság által nem mellesleg elfogadott módon.

Ami a lezárt ügyekre való hivatkozást illeti, Magyarország már többször is részletesen reagált azokra a felvetésekre, amelyeket korábbi jelentéseiben tett az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF. Előkerülnek olyan kérdések is a levélben, amelyekről már született informális megállapodás a kormány és a bizottság között. Vállalta például hazánk, hogy letölthető és könnyen kereshető adatbázist hoz létre a közbeszerzési eljárásokról – ezt a brüsszeli testület nem kifogásolta, ahogy elfogadta a korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatos informatikai rendszer létrehozását is.

Végül pedig, az Európai Bizottság ismét folytatta eddigi gyakorlatát, és olyan kérdésekben fogalmazott meg kritikát és kért változtatást, amelyek nem uniós, hanem nemzeti kompetenciába tartoznak. Ismerős a kettős mérce is: még a bizottság is elismeri, hogy a korrupció terén nem Magyarországon a legrosszabb a helyzet, mégis, az első uniós eljárás célpontja Magyarország, nem egy olyan tagállam, amely jobban sérti az EU pénzügyi érdekeit. Nem hivatalosan egyébként éppen két nappal a magyar választások után jelentették be az eljárás megindítását, ezzel is igazolva annak politikai motivációit.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy Soros György fia, Alex más területeken is elő akarja írni Brüsszelnek, mit tegyen. A minap közösségi oldalán azt írta, Ukrajna érdekében az EU-nak olaj- és gázembargót kell bevezetnie.

Kapcsolódó írásaink