Külföld

A Kreml és Kijev közt nincs bizalom

Az orosz vezetés nem lát sok esélyt a tűzszünet megkötésére, eközben Washington amiatt aggódhat, nehogy rossz kezekbe kerüljenek a fegyverei

Oroszország átadott egy egyértelmű megegyezéstervezetet Ukrajnának, ugyanakkor Moszkva nem bízik a tárgyalások folytatásában. Ezalatt Washington egyre inkább azon aggódik, hova tűnnek az Ukrajnának adott fegyverek. A német külügyminiszter pedig bízik az ukrán győzelemben.

A Kreml és Kijev közt nincs bizalom
Nagy mennyiségű fegyverszállítmány tűnhetett el a zűrzavarban
Fotó: AFP/Sergei Supinsky

Oroszország többé már nem bízik meg az ukrán tárgyalófélben, Moszkva szerint Kijev továbbra is következetlenül fog viselkedni a diplomáciai egyeztetések során – jelentette ki tegnap Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Hozzátette, az orosz álláspont szerint Ukrajnában egy kívülről irányított rendszer van hatalmon, amely figyelemelterelésre használja a tárgyalásokat. Ennek ellenére a tegnapi napon Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének bejelentése szerint Oroszország átadott Ukrajnának egy egyértelműen megfogalmazott megállapodástervezetet, és várja a választ. Emlékeztetett, a Kreml korábban egy jóváhagyott megállapodáshoz kötötte Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalóasztalhoz ülésének lehetőségét.

Az orosz védelmi minisztérium újfent a megadás lehetőségét ajánlotta fel a mariupoli Azovsztal vas- és acélműben körbezárt ukrán erőknek – jelentette be Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság vezetője. Mizincev tábornok közölte, hogy az üzemből kedden három humanitárius folyosót nyitottak meg azoknak az ukrán katonáknak, akik letették a fegyvert.

Eközben a mariupoli ukrán erők parancsnoka Ferenc pápához írt levelében a katolikus egyház vezetőjének segítségét kérte a városban rekedt emberek kimentéséhez. Szerhij Volina ukrán őrnagy úgy fogalmazott, „mentsd meg az életüket a Sátán kezei közül, aki fel akar égetni itt mindent, ami él”.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője tegnap újságíróknak elárulta, hogy Ukrajna harci repülőgépeket és alkatrészeket kapott. A nyugati szövetségesek közül többek között az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, és Németország küldi a legtöbb fegyvert Ukrajnának.

Annalena Baerbock német külügyminiszter Rigában lett kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a háború csak ukrán győzelemmel zárulhat. Leszögezte: Németország kész közép- és hosszú távon is katonai segítséget nyújtani Ukrajnának. Hozzátette, Berlin egymilliárd eurót bocsát rendelkezésre annak érdekében, hogy Ukrajna összetettebb fegyverrendszereket szerezzen be.

Ugyanakkor az amerikai CNN hírcsatorna hírszerzési forrásai arról számoltak be, hogy az Ukrajnába küldött nyugati fegyvereket lehetetlen nyomon követni, miután az országba érkeznek a szállítmányok. Az amerikai fegyverek eltűnnek egy „fekete lyukban” – fogalmaztak.

Az informátorok elmondták, hogy a Fehér Ház egyre jobban aggódik amiatt, hogy az Ukrajnának nyújtott fegyverek más országok hadseregeinek birtokába kerülhetnek. Joe Biden hatalomra jutása óta az Egyesült Államok összesen 3,2 milliárd dollár értékű fegyvert szállított az országba. Ha az ukrán hadseregnek szánt fegyverek valóban más – esetleg az Egyesült Államokkal ellenséges – kezekbe jutnának, akkor Washington rövid időn belül másodjára találná magát ilyen helyzetben. Emlékezetes, hogy a csúfos vereséggel végződő afganisztáni kivonulás után is több milliárd dollár értékű amerikai fegyver került a tálibok kezébe.

Moszkva figyelmeztette a finneket és a svédeket


A svédek egyre nagyobb arányban támogatják országuk NATO-csatlakozását egy friss felmérés szerint, az Aftonbladet szerdai cikke szerint már 57 százalék szeretne belépni a katonai szövetségbe, míg márciusban még csak 51 százalék volt ez az arány. A svéd kormány felülvizsgálja a biztonságpolitikáját, a szociáldemokrata kormány belső vitát indított arról, fenntartsák-e az ország hagyományos NATO-ellenességét. Hasonló folyamatok zajlanak Finnországban is, ott a parlament már meg is kezdte a vitát a kérdésről.


Mindezt Moszkva sem hagyja szó nélkül. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán azt mondta, Oroszország figyelmeztette Svédországot és Finnországot esetleges NATO-csatlakozásuk következményeire. „Tudnak erről, ezért nem lesz min csodálkozni. Mindenről tájékoztatták őket, arról, hogy hová vezet ez az egész” – jegyezte meg. Zaharova szerint a két északi országot eddig fokozatosan próbálták bevonni a NATO-struktúrákba.
(ŐM)

Egyre ellenségesebb Washington és Rijád viszonya

Még súlyosabbá váltak az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közötti ellentétek az utóbbi időben – írta a Wall Street Journal (WSJ) amerikai lap amerikai és szaúdi tisztviselőkre hivatkozva. Ennek a folyamatnak az egyik feltűnő jele volt, hogy amikor legutóbb Joe Biden amerikai elnök el akarta érni Szaúd-Arábiánál, hogy növelje olajkitermelését, Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös még válaszra sem méltatta. Szintén a WSJ értesülései szerint Rijád újra fontolóra vette kínai olajexportjának jüanban történő árazását is. Ha ez megtörténne, akkor a dollár globális dominanciájának visszaszorítására törekvő Kína nagy sikert érne el. Emellett múlt héten Szalman megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az együttműködésük elmélyítésében.
(PZ) 

Röviden


Továbbra is blokkolja a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mondhasson az osztrák parlamentben. Az FPÖ szerint ugyanis ez nem egyeztethető össze az ország semleges státusával. Az Osztrák Zöld Párt és a liberális NEOS ugyanakkor azzal bírálta a beszéd blokkolását, hogy az FPÖ tévesen fogja fel a semlegesség jelentését.

Megszavazta az orosz parlament alsóháza a legtöbb európai állam, köztük az uniós tagországok állampolgárai számára biztosított vízumkedvezmények eltörléséről szóló törvényjavaslatot. Az új szabályozás vízumkötelezettséget vezet be az EU-tagállamok, Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgárai számára is. Emellett megszűnnek többek között a delegációk, valamint az újságírók kedvezményei is.

Kijevbe érkezett szerdán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke – erről maga a politikus számolt be a Twitteren. Michel biztonsági okok miatt előre be nem jelentett látogatás keretében folytatott megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A tanács elnöke közölte, Kijevben, „a szabad és demokratikus Európa szívében” tesz látogatást.

Megugrott a NATO-tagság támogatottsága Csehországban – derült ki a STEM közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből. Az eredmények szerint a megkérdezettek 78 százaléka támogatja a NATO-tagságot, ez tíz százalékkal több, mint 2020 szeptemberében. Továbbá a határozott támogatók aránya is két év alatt harminc százalékról 47 százalékra emelkedett.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink