Külföld
Kijev Csernobil körzetének fegyvermentesítését kéri az ENSZ-től
Zelenszkij világossá tette, hogy a legfontosabb elérendő eredménynek továbbra is Ukrajna területi épségének tiszteletben tartását, illetve a hatékony biztonsági garanciák kidolgozását tartják. Ezek teszik lehetővé, hogy az országban ismét béke legyen, és visszatérjen a normális élet - emelte ki.
Az ukrán elnök korábban azt mondta, hogy Kijev a biztonsági garanciák, a semlegesség és az atommentes státus kérdésében készen áll a megegyezésre. Katonai célként pedig a minél kevesebb áldozatot, a háború időtartamának lerövidítését és az orosz erőknek a február 24-i támadás előtti „kompromisszumos területekre” visszavonulását nevezte meg.
Az orosz erők által elrabolt ukrán polgármesterek közül többet holtan találtak meg - jelentette ki Zelenszkij a The Economist című lapnak adott nyilatkozatában.
„Elrabolják városaink polgármestereit. Néhányukat megölték. Néhányukat nem találjuk. Néhányukat már megtaláltuk holtan” - mondta Zelenszkij, ugyanakkor azt nem árulta el, kik azok a polgármesterek, akiket már holtan találtak. Hozzátette, hogy az orosz megszállók lecseréltek néhány polgármestert Ukrajnában. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanazokat a módszereket alkalmazza az általa most elfoglalt ukrajnai területeken, mint 2014-ben a Donyec-medencében.
Kadirov Mariupolba ért
Gyenyisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője hétfőn Mariupolban Ramzan Kadirov csecsen vezetővel találkozott.
„Megvitattam Ramzan Kadirovval, a Csecsen Köztársaság vezetőjével Mariupolban a város felszabadítását célzó művelet menetét. Kifejeztem mély elismerésemet azért, hogy védőinkkel vállvetve a Csecsen Köztársaság harcosai kiűzik a náci bűnözőket a Donyec-medence területéről” - írta Pusilin a Telegram-oldalán.
„Megvitattuk a további együttműködésre vonatkozó terveket, ideértve a harci tevékenységek végét követő együttműködést is” - tette hozzá.
Kadirov egyébként a múlt héten közölte, hogy csecsen csapatok kezére került a mariupoli városháza, bár független forrásból egyelőre nem erősítették meg a hírt.
Mariupolt katasztrófa fenyegeti, teljesen ki kellene üríteni a várost
Mariupolban humanitárius katasztrófa fenyeget, a városból ki kellene menekíteni mind a 160 ezer civilt, aki még ott van mindenféle energiaszolgáltatás nélkül - jelentette ki hétfőn Vadim Bojcsenko polgármester.
Az ukrán hatóságok által hétfőn közzétett statisztika szerint az Azovi-tenger partján fekvő városban a háború kitörése óta csaknem ötezren haltak meg a várost ért orosz támadásokban, köztük mintegy 210 gyermek. Pontos adatokat egyelőre nem tudnak közölni. A kikötővárost már 28 napja ostromolják az orosz csapatok. A települést a blokád előtt megközelítőleg 140 ezer mariupolinak sikerült elhagynia, utána 150 ezer lakost evakuáltak. Jelenleg még mintegy 170 ezren maradtak a városban. Harmincezer mariupolit szállítottak el Oroszországba, illetve az orosz erők által elfoglalt kelet-ukrajnai területekre.
Huszonhat autóbusz áll készenlétben arra, hogy elszállítsa az embereket, de az orosz hadsereg még nem adott erre engedélyt. „Oroszország játszik velünk, mint macska az egérrel, a megszállók kezében vagyunk” - mondta Bojcsenko az állami tévében.
Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes közölte, hogy nem tervezik hétfőn civilek kimenekítését semelyik ostromlott városból, mert hírszerzési értesüléseik szerint orosz „provokációk” történhetnek az előzőleg biztonságosnak ítélt folyosókon. Moszkva ezzel szemben tagadja hogy háborúja a civilek ellen irányulna, és Ukrajnát hibáztatja azért, hogy sokadszorra sem tudnak megállapodni a civilek kimenekítéséről.
Az ukrán védelmi tárca illetékese tudatta: az orosz erők rendezik soraikat, megpróbálják megerősíteni már elfoglalt hadállásaikat, de sehol az országban nem tudnak előrenyomulni, nem tudják például áttörni Kijev védelmi vonalát.
Irpiny ukrán ellenőrzés alatt áll
Irpiny polgármestere hétfőn délután közölte: az ukrán erők visszafoglalták a Kijevtől mindössze 20 kilométerre található Irpinyt.
Egyelőre azt kérte a városka lakóitól hogy ne térjenek vissza a településre, mert veszélyes. „Tart a város megtisztítása, és még újabb orosz támadások várhatók” - idézte a polgármestert az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Harkivnál az orosz egységek célzottan lakott területeket lőnek
A kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere, Ihor Terehov a hétfői tájékoztatóján kijelentette: „az orosz hadsereg célzottan lakott területeket lő. Nemcsak egy-egy házat, hanem egész lakónegyedeket. A város lakóit állandóan bombázzák. Eddig 1410 objektum pusztult el, ebből 1177 többszintes lakóépület”. A polgármester hozzátette, hogy 53 óvoda, 69 iskola és 15 kórház is megsemmisült Harkivban.
Terehov szavai szerint önkéntesek életüket kockáztatva szállítanak élelmet olyan kerületekben lévő óvóhelyekre, amelyeket szünet nélkül ágyúznak az orosz erők. Közölte, hogy ugyanakkor a szupermarketek működnek a városban, és az alapvető élelmiszerek kaphatók. Harkiv más városokból is kap humanitárius segélyt. Ilyen segítséget küldenek az Egyesült Államokból is: Chicago városa például 880 ezer dollár értékben küldött orvosi eszközöket, amelyeket városi kórházaknak és katonai kórházaknak osztottak szét - mondta a városvezető.
A politikus kitért arra, hogy Harkiv olyan város, ahol alapvetően oroszajkúak élnek, a háború kitörése előtt szinte minden negyedik ott lakónak volt rokona vagy ismerőse, barátja Oroszországban. Mint mondta, Harkivot többé-kevésbé mindig is Oroszországhoz „lojális” városnak tekintették, de a háború drámaian megváltoztatta az ott élők viszonyulását Oroszországhoz. Terehov azt hangsúlyozta, hogy Harkiv lakói ma egységesek, és készek a végsőkig harcolni a városuk megvédéséért.
Van, ahol már rubelben fizetik a nyugdíjat
A dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Henicseszkben, az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban - amelyet elfoglaltak az orosz csapatok - elkezdtek rubelben „nyugdíjat” osztani a helyi lakosoknak - számolt be a Moszt című, helyi hírportál. Tízezer rubelt - valamivel több mint száz dollárt - osztogatnak a helyieknek, akik viszont a pénzt azonnal átváltják hrivnyára, a boltokban ugyanis nem fogadják el az orosz valutát. Szerhij Lany, a Herszon megyei tanács egyik tagja a Facebookon arra kérte az embereket, hogy „semmit se fogadjanak el az orosz megszállóktól, ne működjenek együtt velük, ugyanis csakis így járulhatnak hozzá Ukrajna győzelméhez”.
Közben Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy interjúban azt állította, hogy Kijevnek kiterjedt ügynökhálózata van Oroszország katonai, politikai és pénzügyi vezetésében, beleértve a Kremlt is, és szerinte ennek köszönhetően semmisítettek meg nemrég egy partraszállító hajót az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban. Budanov az interjúban kiemelte, hogy Ukrajna védői készen állnak hosszú háborúra, de szükségük van még több vadászrepülőgépre, valamint légvédelmi és rakétavédelmi rendszerre.
Az ukrán légierő keleti parancsnoksága hétfőn este arról számolt be, hogy Harkiv megyében újabb orosz repülőgépet és drónt lőtt le. A repülőgép típusáról és a pilóta sorsáról információkat nem közöltek.
Kijev Csernobil körzetének fegyvermentesítését kéri az ENSZ-től
Ukrajna arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zóna fegyvermentesítésére, mert az ott tartózkodó orosz erők miatt nem lehetséges teljesen ellenőrzés alá vonni a térséget sújtó tüzeket - jelentette be Irina Verescsuk vasárnap éjjel.
A „tiltott zónában” több mint tízezer hektárnyi erdő áll lángokban a térségben zajló harci cselekmények miatt, ezért Kijev a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó-felszereléseket. Múlt héten a NAÜ még azt jelezte, hogy a tüzek nem jelentenek súlyos veszélyt a radioaktivitás megnövekedésének szempontjából.
Jurij Fomicsev, a lekapcsolt nukleáris létesítménytől északra fekvő Szlavutics polgármestere hétfő hajnalban egy videóban arról számolt be, hogy városukból, ahol az erőműnél dolgozókat szállásolták el, kivonultak az orosz erők.
Több mint ötszáz milliárd dolláros hadikárok keletkeztek
Több mint ötszáz milliárd dolláros hadikárok keletkeztek Ukrajnában Oroszország inváziója nyomán - közölte hétfőn Julia Szviridenko ukrán gazdasági miniszter, hozzátéve: a háború kezdete óta eddig 564,9 milliárd dollár (192 ezer milliárd forint) kárt okozott az országnak megsemmisült vagy megrongálódott infrastruktúra, kieső gazdasági növekedés és egyéb tényezők következtében. A harcok nyomán 8000 kilométernyi út rongálódott meg vagy semmisült meg, és mintegy tízmillió négyzetméter lakóterületen keletkeztek károk.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az ukrán gazdaság az idén tíz százalékkal zsugorodhat, de a legrosszabb esetben a hazai össztermék (GDP) 25, vagy akár 35 százalékkal is csökkenhet.
Lavrov: Az orosz és az ukrán elnök akkor találkozhat, ha közelednek az álláspontok
Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij akkor találkozhat, ha majd közeledik a két fél álláspontja a kulcsfontosságú kérdéseket illetően - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szerb sajtónak hétfőn Moszkvában.
Mint mondta, az elhamarkodott találkozó kontraproduktív lenne.
Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy az orosz-ukrán tárgyalások kedden Isztambulban folytatódnak. Nemcsak látszatmegegyezés kell, mint amilyet Minszkben kötöttek, hanem eredmények kellenek - hangsúlyozta.
Hozzátette: Moszkva legfontosabb célja az, hogy abbamaradjon az öldöklés Donbaszban, amiről a nyugati nyilvánosság hallgat, és nem emelt szót akkor, amikor több ezer civil halt meg a bombázások következtében.
Ukrajna „demilitarizációja és nácitlanítása” a legfontosabb eleme a vágyott megegyezésnek - mondta az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov szerint az ukrán hadseregben szolgáló önkéntesek között sokan nyíltan náci elképzeléseket vallanak, ez pedig az európai értékrend szerint elfogadhatatlan.
Oroszország azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna a NATO meghosszabbított karja legyen, amelyet tele lehet pakolni fegyverekkel. Ahogyan azt sem engedhetjük meg, hogy a Nyugat támogassa azt, hogy Ukrajnában gyökerestől eltüntessenek mindent, ami orosz - hangoztatta Lavrov.
Szergej Lavrov arra is reagált, hogy a nyugati szankciókkal az Európai Unió és az Egyesült Államok szeretné ellehetetleníteni Oroszországot. „Oroszország nincs elvágva a világtól, izolációról csak azok beszélnek, akik belenyugodtak a Nyugat diktatúrájába. Éppen az Egyesült Államok az, aki fél az elszigetelődéstől. Rengeteg ázsiai és latin-amerikai partnerünk van, jók a kapcsolataink a nemzetközi szervezetekkel, és természetesen jó a kapcsolat a stratégiailag legfontosabb régiókkal is, például Kínával. Kínával a történelem során soha ilyen jó még nem volt a viszonyunk, és kiemelkedő együttműködést építünk Indiával és Latin-Amerikával is.
Az Egyesült Államok igyekszik megzsarolni az ENSZ-tagállamokat, hogy úgy szavazzanak, ahogy Washington szeretné, de ez éppen azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok fél az elszigetelődéstől. Ha már annyira biztosak a saját értékeikben, akkor fejtsék ki a véleményüket, és hagyják, hogy a többi ország szabadon döntsön, nyomás nélkül” - magyarázta az orosz külügyminiszter. Hozzátette: meg kell nézni, hogyan működik Nyugat-Európa, és hogyan igázta le az Egyesült Államok egész Európát, és akkor látható, hogy nemcsak a NATO-t vezetik, hanem az Európai Uniót arra használják fel, hogy az EU infrastruktúráját használva Washington katonai-politikai érdekeit érvényesítsék. „Ez tiszta autokrácia” - emelte ki, majd úgy folytatta: a világon léteznek más-más elképzelések, tiszteletben kell tartani egymást, nem pedig rákényszeríteni másokra a saját „álértékeiket”. „A többi civilizáció elnyomása zsákutcába vezet és bukásra van ítélve” - hangsúlyozta Szergej Lavrov.
Hozzátette: akkor sem hallották meg Oroszország hangját, amikor Moszkva azt javasolta, hogy tárgyaljanak a biztonsági garanciákról. A szemünkbe hazudtak, amikor azt ígérték, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni. Régebben tudni lehetett, hogy meddig tart a NATO védelmi vonala, hiszen a berlini fal és a varsói egyezmény ezt leszögezte, most azt mondják, hogy ez egy globális védelmi szövetség - magyarázta az orosz külügyminiszter.
Az orosz diplomácia vezetője a szerb újságíróknak arról is beszélt, Moszkva tudja, hogy mekkora nyomást gyakorolnak Szerbiára, látja, hogy az Egyesült Államok igyekszik a Balkánra is rákényszeríteni hatalmi fölényét.
Sodródó aknát észleltek a Fekete-tenger román vizein
Sodródó aknát észleltek hétfő reggel Románia területi vizein a Fekete-tengeren, ezért a térségbe küldték a Viceamiral Constantin Balescu aknászhajót, hogy begyűjtse és hatástalanítsa a robbanószerkezetet - közölte a román védelmi minisztérium.
A román haditengerészet már múlt hétfőn is járőrözni küldte aknászhajóját, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) március 19-én azt közölte, hogy az ukrán haditengerészet elaknásította Odessza, Ocsakiv, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőjét. Az FSZB szerint a több mint 420 tengeri aknából néhány elszabadult a vihar miatt, és fenyegeti a fekete-tengeri hajózást.
Az ukrán fél az oroszokat vádolta a tengeri aknák elhelyezésével.
Putyin csütörtökre vár jelentést a gázkereskedelem rubelelszámolásra való átállításáról
Vlagyimir Putyin orosz elnök március 31-ig várja a kormány, az orosz jegybank és a Gazprom gázvállalat jelentését arról, hogy miként megvalósítható az áttérés a rubelelszámolásra az Oroszországgal szemben barátságtalan országokba irányuló gázszállításban - az erről szóló államfői utasítás hétfőn jelent meg a Kreml honlapján.
„Az orosz kormány közösen a Bank Rossziival és a Gazprom nyílt részvénytársasággal együtt hajtsa végre intézkedések együttesét annak érdekében, hogy az Európai Unióba és más, az orosz állampolgárokkal és orosz jogi személyekkel szemben korlátozó intézkedéseket bevezető országokba irányuló földgázszállítások fizetőeszközét orosz rubelre váltsák át” - áll a dokumentumban.
Kínai külügyminisztérium: Felelős nyilatkozatokkal kell elősegíteni a békét
Felelős és építő jellegű nyilatkozatokat sürgetett hétfőn a kínai külügyminisztérium az ukrán-orosz konfliktus enyhítésére arra reagálva, hogy Joe Biden amerikai elnök Varsóban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem maradhat hatalmon”.
Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő a Biden kijelentésével kapcsolatos újságírói kérdésre azzal felelt, hogy az ukrajnai helyzet megoldásának egyetlen helyes útját a tárgyalások jelentik. Hozzátette: jelenleg minden félnek a feszültségek mérséklésére és a háború megállítását célzó párbeszéd előmozdítására kell törekednie ahelyett, hogy tovább élezik a helyzetet. Vang úgy fogalmazott: olyan fontos kérdésekben, mint Európa és a világ békéje, minden félnek felelős és építő jellegű nyilatkozatokat kell tennie.