Mariupol még mindig ellenáll

A vasárnapi videoösszeköttetéssel tartott értekezleten az a döntés született, hogy a tárgyalások következő fordulóját március 28. és 30. között tartjuk Törökországban - közölte Arahamija.
A tárgyalások hírét az orosz küldöttség vezetője, Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó is megerősítette.

Recep Tayyip Erdogan török elnök orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal tartott vasárnapi telefonbeszélgetésében kijelentette, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziót követően szükség van a fegyverszünetre és a jobb humanitárius feltételekre.
A két államfő beszélt a tárgyalási folyamatról, és Erdogan közölte, hogy Törökország kész minden „szükséges közreműködésre” az ukrajnai tűzszünet megteremtéséhez és „a térségbeli humanitárius helyzet javításához”.

Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter március 10-én már találkozott a dél-törökországi Antalyában, de a tárgyaláson akkor nem születtek konkrét eredmények.

Ukrajna február 24-én kezdődött orosz lerohanása után először a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban találkozott a két küldöttség február 28-án, ahol a polgári személyek evakuálásához és a humanitárius segélyek célba juttatásához szükséges biztonságos folyosókról tárgyaltak. Ezt követően még két személyes, majd több videokonferencián tartott fordulóra került sor, amelyek után Kijev „nagyon nehéznek” nevezte a tárgyalásokat.

Több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zónában a térségben zajló harci cselekmények miatt - közölte Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos, hozzátéve: 31 tűzesetet jegyeztek fel.
„A tüzek megfékezése és oltása lehetetlen, mivel az orosz csapatok elfoglalták a tiltott zónát. Az égés következtében radioaktív anyagok kerülnek a légkörbe, amelyeket a szél jelentős távolságokra visz el. Ez sugárzással fenyegeti Ukrajnát, Fehéroroszországot és az európai országokat” - fogalmazott.

A tisztségviselő kiemelte, hogy a szeles és száraz időjárás miatt nő a tüzek intenzitása és területe.

„A lángok a csernobili zóna területén található kiégett nukleáris fűtőelemek és nukleáris hulladékok tárolására szolgáló létesítményeket is elérhetik” - figyelmeztetett.

A biztos ezért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez (NAÜ) fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó felszereléseket Ukrajnába.

„A katasztrofális következmények csak a terület orosz megszállásának azonnali megszüntetésével előzhetők meg. Ezért felszólítom a nemzetközi emberi jogi szervezeteket, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést az Oroszországi Föderációra nehezedő nyomás fokozására az Ukrajna elleni katonai agresszió leállítása és az magas kockázatú zónák felszabadulása érdekében” - tette hozzá az ombudsman.

Az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága közben hírszerzési értesülésre hivatkozva arról számolt be, hogy öngyilkos lett az orosz csapatok egyik harckocsiezredének parancsnoka, miután az ukrán hadsereg visszafoglalta az északkeleti Szumi megyében lévő Trosztyanec települést.

Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság pedig azt jelentette, hogy katonái megsemmisítették az orosz erők egy hadoszlopát, és megszereztek két Ural Tornádó típusú páncélozott teherautót.

Tűz alá került még szombaton autójával Ruszlan Marcinkiv, a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk polgármestere az északi Csernyihiv közelében, ahová humanitárius szállítmányt kísért. Erről a polgármester maga számolt be vasárnap a Facebookon. Szavai szerint neki nem esett baja, de a kíséretében lévők közül többen megsérültek.

Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye katonai adminisztrációjának vezetője a Telegram üzenetküldő portálon pedig arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem Izjum város közelében lelőtt egy orosz Szu-34-es taktikai bombázó repülőgépet.

Az orosz csapatok le akarják törölni Mariupolt a Föld színéről - jelentette ki vasárnapra virradóra Vadim Bojcsenko polgármester.

A város védői hősiesen ellenállást tanúsítanak. Mindemellett vasárnapra virradóra is súlyos harcokról számolt be.
Bojcsenko azzal vádolta a várost ostromló orosz hadsereget, hogy kíméletlenül bánik a civilekkel, közöttük az oroszajkú helyi lakosokkal is. „Nem kaptak megbízást senkinek a megóvására. Feladatuk egyszerűen abban áll, hogy a várost lakosaival együtt letöröljék a Föld színéről” - fogalmazott a polgármester, népirtásnak nevezve a történést, mondván, „nincs rá jobb szó”.

Mariupol felett még mindig az ukrán zászló lobog, és továbbra is ukrán város marad - húzta alá. Ugyanakkor elismerte, hogy a város egyes kerületei már orosz alakulatok kezére kerültek. „A várost körbefogták, és az ostromgyűrű egyre szorosabb” - mondta.

Bojcsenko nem kívánt a város jövőjéről vagy ukrán csapatok általi esetleges felszabadításáról nyilatkozni. „Biztos még az ukrán vezérkar sem tudna erre a kérdésre válaszolni. Úgy vélem, türelmesnek és kitartónak kell lennünk, idővel minden kiderül” - tette hozzá.

A legutóbbi adatok szerint Mariupolban 2187 civil vesztette életét. „Elmondhatom, hogy a szám időközben jóval magasabb lett” - fogalmazott a polgármester, bár pontos információkat erről nem említett.

Mariupol mintegy 540 ezres lakosságának több mint felét evakuálták már.

Félő, hogy Csernyihiv, amely az invázió kezdete óta kitart az orosz erőkkel szemben, a következő Mariupol lehet - mondta a polgármester, tudatta a Sky News, amelynek értesülései szerint a városban 44 súlyosan sebesült, köztük három gyermek van, akiket nem lehet elvinni kezelésre. A várost az oroszok lezárták, a folyamatos támadások mellett a helyzetet az áram- és ivóvízhiány is nehezíti.

Az alábbi videó a romokban heverő várost mutatja meg:

Kijev és Lviv körzetében található ukrán katonai objektumok nagy pontosságú fegyverekkel történt megsemmisítéséről számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője, aki szerint az orosz fegyveres erők szombaton nagy hatótávolságú precíziós légifegyverekkel megsemmisítettek egy nagy üzemanyagbázist Lviv közelében. Emellett manőverező robotrepülőgépekkel megsemmisítették a lvivi rádiójavító üzem műhelyeit, ahol Sz-125-ös légvédelmi- és Tor föld-levegő rakétarendszereket, valamint az ukrán légierő radarállomásait, a rádioelektronikai harc eszközeit és a harckocsik célzóberendezéseit javították és korszerűsítették.

A tábornok azt mondta, hogy a Kijevtől 30 kilométerre délnyugatra található Pleszecke településen nagy hatótávolságú, tengerről indított precíziós fegyverekkel megsemmisítettek egy raktárat, amelyben Sz-300-as és Buk föld-levegő rakétarendszerek rakétáit tárolták.

Konasenkov azt állította, hogy az orosz légierő az éjszaka folyamán 67 ukrán katonai létesítményt, a légvédelem pedig 18 ukrán drónt semmisített meg.

A donyecki és a luhanszki szakadár területek „népi milíciájának” közlése szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában 89 főt veszítettek a Donyec-medence területén, további 18-an pedig letették a fegyvert.

Az orosz katonai szóvivő által ismertetett összesítés szerint egyébként az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 289 pilóta nélküli légi járművet, 1656 harckocsit és páncélozott járművet veszítettek.

Súlyos harcok dúlnak Zaporizzsja területén, de az ukránok két településről is kiszorították az oroszokat - írta a Kyev Independent. Két megszállt falut, Poltavkát és Malinyivkát foglaltak vissza az orosz csapatoktól.

Az ukrán parlament a Twitteren arról adott hírt, hogy az orosz erők egy nukleáris kutatóintézetet támadnak Harkivban. Azt állították a nukleáris felügyeleti szervekre hivatkozva, hogy egyelőre nem lehet megállapítani az okozott károk mértékét.

Vitalij Kovalj ukrán regionális katonai parancsnok szombaton este Telegram-oldalán közölte, hogy orosz rakétacsapás ért egy üzemanyagraktárt a nyugati Dubno településen. Mint írta, jelenleg az okozott károk felmérése zajlik.

Az ukrán hatóságok közlése szerint szombaton 5208 embert menekítettek ki humanitárius folyosókon keresztül több ostromlott ukrán városból.

Több mint 3,8 millióan menekültek el Ukrajnából február 24., az orosz lerohanás kezdete óta az ENSZ vasárnapi összesítése szerint, de a menekültáradat március 22. óta egyértelműen lassult.

Összesen több mint tízmillióan - azaz több mint a lakosság egynegyede - kényszerült otthona elhagyására, ezek az emberek vagy külföldön, vagy az ország más részeiben kerestek menedéket. Az ENSZ becslése szerint a belső menekültek száma megközelíti a 6,5 milliót.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) vasárnapi adatai szerint a külföldre menekültek száma 3 821 049, ami 48 450-nel több, mint szombaton.

Március 22. óta a harcok és az egyre romló életkörülmények elől menekülők száma napi százezer, az utóbbi napokban pedig ötvenezer alá csökkent.

Európában a második világháború óta nem volt ilyen mértékű menekülthullám. Az Ukrajnát elhagyók 90 százaléka nő és gyermek. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint a menekültek között több mint másfél millió gyermek van.

A háború előtt Ukrajnában több mint 37 millió ember élt a Kijev ellenőrzése alatt lévő területeken - azaz az Oroszország által 2014-ben bekebelezett Krím félszigetet és a kelet-ukrajnai szakadár területeket nem számítva.

Lengyelország fogadta be az összes menekült több mint felét - az UNHCR adatai szerint 2 267 103-at. A válság előtt már mintegy 1,5 millió ukrán tartózkodott Lengyelországban, akik munkát vállalni utaztak az európai uniós tagállamba.

Romániába az UNHCR adatai szerint 586 942-en menekültek március 26-ig. Számos menekült tovább kíván utazni az országból.

A 2,6 millió lakosú Moldovába, Európa egyik legszegényebb országába 381 395 menekült érkezett, egy részük továbbutazik Romániába vagy Magyarországra.

A UNHCR adatai szerint Magyarország, amelynek öt határállomása van Ukrajnával, 349 107 ukránt fogadott március 26-ig.
Szlovákiába 272 012 menekült érkezett.

A legutolsó rendelkezésre álló - március 22-i - adat szerint 271 254 ukrán menekült Oroszországba. A UNHCR szerint február 21. és 23. között 110 ezer ember utazott a donyecki és luhanszki szakadár területekre.

Fehéroroszország március 24-i adatok szerint 6341 embert fogadott.

A UNHCR már nem vezet statisztikát a többi európai országba távozókról. Azon Ukrajnával szomszédos országok esetében, amelyek tagjai a schengeni övezetnek (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) a határt átlépők és az országokba belépők számáról készült jelentésekből dolgozik. A szervezet becslése szerint a menekültek nagy része továbbutazik más országok felé.
A szervezet tájékoztatása szerint a statisztikákban azok sem szerepelnek, akik a szomszédos országok állampolgárai, és most Ukrajnából hazatértek.

Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője azt közölte, hogy Mariupolból több mint 4300 ember távozott a nap folyamán.

Eközben az orosz hatóságok is azt közölték, hogy újabb 4 ezer embert menekítettek ki az azovi-tengeri kikötővárosból. A moszkvai védelmi minisztérium szombat esti közlése szerint már több mint 98 ezer lakos hagyhatta el Mariupolt anélkül, hogy az ukránok ebben segítették volna őket.

Az orosz és az ukrán fél a háború kezdete óta kölcsönösen azzal vádolja egymást, hogy szabotálja a civil lakosság evakuálását Mariupolból, ahol az emberek az ostrom miatt katasztrofális körülmények között élnek.

Volodimir Zelenszkij államfő az Ukrajinska Pravda hírportálnak nyilatkozva azzal vádolta meg a moszkvai vezetést, hogy a civil lakosság ellen elkövetett támadásaival mindent elkövet Ukrajna örök „oroszmentesítésére”. „Oroszország mindent elkövet, hogy »oroszmentesítést« hajtson végre országunk keleti felében, ott, ahol az orosz mindig is részét képezte a mindennapoknak az ukrán mellett, és ahol éppen romokká változtatják békés városainkat” - hangoztatta Zelenszkij, mondván: ez újabb megnyilvánulása Moszkva „öngyilkos politikájának”.

Ismételten nehézfegyvereket követelt a nyugati országok készleteiből Zelenszkij szombat esti videóüzenetében, aki arról beszélt, hogy országának harckocsikra, harci repülőkre és hajók elleni fegyverrendszerekre van szüksége.
„Mindez megvan a partnereinknek, és csak ott porosodik. Mindez nem csak Ukrajna, de Európa szabadságát szolgálhatná” - mondta az ukrán elnök.

Megismételte, hogy Ukrajnának mindössze a NATO harci repülőgépeinek és harckocsijainak egy százalékára lenne szüksége, és ennél többet nem is kérne.
„Már 31 napja várunk. Ki vezeti az euroatlanti közösséget? Még mindig Moszkva a megfélemlítés miatt?” - kérdezte.

Zelenszkij újfent azt állította, hogy Oroszország Európa felé fog terjeszkedni Ukrajna elestével.

Az ukrán elnök egyébként szombaton lengyel hivatali partnerével, Andrzej Dudával is beszélt, szintén nehézfegyverzetet kérve országa számára.

„Ha Ukrajna partnerei nem segítenek harckocsikkal és repülőgépekkel, és ez a lehetőségük megvan, akkor nagy a kockázata annak, hogy az orosz hadsereg nemcsak rakétaveszélyt, hanem közvetlen, általános katonai fenyegetést is jelent majd szomszédaink - Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, illetve a balti államok - területére” - mondta.

Zelenszkij sajnálkozását fejezte ki, hogy elhúzódik a lengyel harci repülőgépek lehetséges átadásával kapcsolatos döntés. „A késedelem ára ukránok ezreinek élete, akiket a békés ukrán városokra mért légi- és rakétacsapások során vesztünk el” - tette hozzá.

Irina Venediktova ukrán főügyész szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a harccselekmények február 24-i kitörése óta tizenkét újságíró vesztette életét Ukrajnában, és tízen megsebesültek, többen közülük súlyosan. „Halálos vége lehet Putyin agressziójáról az igazat tudósítani: a háborúban már tizenkét újságíró halt meg” - írta. Szerinte eddig legalább 56 sajtómunkást ért támadás, köztük tizenöten külföldiek, a többi között brit, dán, cseh, amerikai, svájci és egyesült arab emírségekbeli állampolgárok. Hozzátette, hogy a halottak között egy orosz, egy ír és egy amerikai újságíró is van.

A főügyész közlését nem lehetett független forrásból ellenőrizni.