Külföld

Moszkva bejelentette: mostantól a Donbaszra koncentrál

A luhanszki szakadár „népköztársaságban” a terület 93, a donyeckiben pedig az 54 százaléka került a helyi „népi milícia” ellenőrzése alá - jelentette ki Szergej Rudszkoj, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese, a vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője egy pénteki moszkvai sajtótájékoztatón, miközben több ukrajnai városnál is elkeseredett harcok vannak folyamatban továbbra is a török elnök pedig „tiszteletet érdemlő kivonulásra” szólította fel Putyint.

Moszkva bejelentette: mostantól a Donbaszra koncentrál
Egy lakóépület és az előtte álló orosz tank a Donyeck térségében
Fotó: STRINGER / ANADOLU AGENCY / AFP

Rudszkoj szerint a Donyec-medence területén 276, korábban ukrán kézen lévő települést „szabadítottak fel” a milíciák.

A Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború első hónapjának mérlegét ismertetve a vezérezredes elmondta, hogy minden az előzetes tervek szerint halad, és az első szakasz fő feladatait teljesítették. Rudszkoj szerint az ukrán katonai potenciál meggyengülése lehetővé teszi a fő célra, a Donyec-medence felszabadítására való összpontosítást. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország az inváziót mindaddig folytatja, amíg a főparancsnok (Vlagyimir Putyin) által meghatározott célok nem teljesülnek.

Rudszkoj elmondta, az orosz fegyveres erők blokád alá vették Kijevet, Harkivot, Csernyihivot, Szumit és Mikolajevet, valamint ellenőrzésük alatt tartják Herszon megyét és Zaporizzsja megye nagy részét. Közölte, hogy az eredeti tervek között nem szerepelt a városok ostroma, a személyi állomány és a polgári lakosság megóvása érdekében, de nem zárta ennek lehetőségét.

Mint mondta, az orosz erők a légi fölényt már a hadművelet első két napja alatt megszerezték, az ukrán légierő és légvédelmi rendszer azóta szinte teljesen megsemmisült, a haditengerészet teljesen megszűnt, és nem maradtak szervezett tartalékok. Mint mondta, az ukrán csapatok rakéta-, lőszer-, üzemanyag- és élelmiszer-utánpótlását szinte teljesen kiiktatták.

Szergej Ruckoj, az orosz fegyveres erők vezérkara fő operatív főcsoportfőnökségének vezetője, Igor Konasenkov, a védelmi minisztérium szóvivője és Mihail Mizsincev, az orosz nemzetvédelmi irányítóközpont vezetője
Szergej Ruckoj, az orosz fegyveres erők vezérkara fő operatív főcsoportfőnökségének vezetője, Igor Konasenkov, a védelmi minisztérium szóvivője és Mihail Mizsincev, az orosz nemzetvédelmi irányítóközpont vezetője
Fotó: AFP/NATALIA KOLESNIKOVA

Rudszkoj szerint eddig 1351 orosz katona esett el és 3825 sebesült meg. Az ukrán fegyveres erők veszteségét több mint 14 ezer halottban és mintegy 16 ezer sebesültben nevezte meg, ami a személyi állomány 11,5 százaléka.

Az orosz hadsereg Rudszkoj szerint csapást mért a 16 legfontosabb ukrán katonai repülőtérre, emellett 39 raktárbázist és arzenált semmisített meg, amelyekben a hadfelszerelések, hadianyagok és üzemanyag 70 százaléka, valamint több mint egymillió tonna lőszer volt. A nagypontosságú fegyverek a hadiipari komplexum 30 kulcsfontosságú vállalatát rombolták le.

Közölte, hogy sokan jelentkeztek önkéntesnek Oroszországból a „nácizmus” elleni harcra. Emellett több mint 23 ezer külföldi ajánlotta fel csatlakozását a „népköztársaságoknak”, akik ezt elutasították arra hivatkozva, hogy elegendő erejük és eszközük van. A tábornok szerint a „népi milíciáknak” 113 zsákmányolt harckocsit és páncélozott járművet, 138 Javelin és 67 NLAW páncéltörőt adtak át.

Az orosz vezérkar úgy értesült, hogy a nyugati országok a hadművelet kezdete óta több mint 100 tüzérségi löveget, közel 900 hordozható légvédelmi rakétarendszert és 3800 páncéltörő fegyvert szállítottak Ukrajnának.

„Úgy gondoljuk, hatalmas hiba, hogy a nyugati országok fegyvert szállítanak Kijevnek. Ez meghosszabbítja a konfliktust, növeli az áldozatok számát, és nem lesz képes befolyásolni a művelet kimenetelét. Az ilyen szállítmányok valódi célja nem Ukrajna támogatása, hanem az, hogy az országot belerángassák egy elhúzódó, »az utolsó ukránig« tartó katonai konfliktusba” - fogalmazott Rudszkoj.
„Azonnali megfelelő reagálást” helyezett kilátásba arra az esetre, ha Kijevnek repülőgépeket és légvédelmi rendszereket szállítanának, vagy ha megpróbálnak légtérzárat létrehozni Ukrajna felett.

 A tábornok azt mondta, hogy a külföldi zsoldosok és harcosok létszáma, amely elérte a 6600 főt, csökkenni kezdett. Ezt nem csak a bázisaikat és kiképzőtáboraikat ért precíziós csapásoknak tudta be, hanem annak, hogy menekülni kezdtek Ukrajnából. Rudszkoj szerint az elmúlt héten egyetlen külföldi zsoldos sem érkezett ukrán területre, 285 harcos pedig elmenekült.

Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a NEWS.ru hírportálnak nyilatkozva elismerte, hogy az ukrán nemzeti zászlóaljak komoly, pánikmentes ellenállást tanúsítanak. Úgy vélekedett azonban, hogy hamarosan két pszichológiai törés következhet be náluk: az első Mariupol elvesztésekor, a második az ukrán csapatok legharcképesebb csoportosulásának bekerítésekor a Donyec-medencében.

A sajtótájékoztatón Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője elfogott ukrán katonai iratokra hivatkozva megismételte korábbi állítását, miszerint az ukrán haderő márciusban nagyszabású hadműveletre készült a Donyec-medence ellen, amelynek tüzérségi előkészítését februárban megkezdte. Ismételten azt állította, hogy az orosz invázió nagyszabású ukrán offenzívát hiúsított meg, amely „több tíz-, ha nem százezer civil” életét mentette meg.

Erdogan kivonulásra szólította Putyint 

Recep Tayyip Erdogan török államfő „tiszteletet érdemlő kivonulásra” szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt Ukrajnából - közölte a török elnöki hivatal pénteken.

Szavait Putyinhoz címezve Erdogan azt mondta, az orosz elnöknek kell megtennie az első lépést a béke felé az orosz katonai támadás alatt álló Ukrajnában.

Kijelentette, hogy Törökország továbbra sem tervez szankciókat bevezetni Oroszország ellen, hiszen nem engedheti, hogy a nép a téli hidegben magára maradjon, és szerinte az ország iparának működését sem lehet teljesen átalakítani.

Törökország nagymértékben függ az orosz gáz- és energiaellátástól, emellett az ország déli részén orosz vezetés alatt épül Törökország első atomerőműve, amely várhatóan a török energiaszükséglet tíz százalékát - körülbelül a milliós lakosságú Isztambul energiafogyasztását- fedezi majd.

A „népi milícia” harckocsija Mariupolban
A „népi milícia” harckocsija Mariupolban
Fotó: Sputnik via AFP

Erdogan és a török vezetés közvetítői szerepet tölt be az ukrán-orosz konfliktusban, Ankara ugyanis Kijevvel és Moszkvával is szoros kapcsolatot ápol. A török elnök szerint a két fél közti megállapodás továbbra is lehetséges, a tárgyalások egyes pontjait illetően azonban még mindig súlyos nézeteltérések vannak. Ilyen kulcskérdés szerinte például a Krím és a Donyec-medencei szakadár térségek sorsa, illetve Ukrajna NATO-hoz fűződő viszonya.
Erdogan az Oroszország indította háború kezdetét megelőző napon, február 23-án közölte Putyinnal, hogy nem fogadja el a szakadár területek orosz elismerését, mivel az szembemegy Ukrajna szuverenitásával. A török és az orosz államfő a háború kezdete óta többször is tárgyalt telefonon, továbbá az ukrán és orosz külügyminiszter találkozójára is a törökországi Antalyában került sor március 10-én.

Kuleba szerint teljesen semmiben sem egyeztek meg Moszkvával

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken cáfolta, hogy a Moszkvával folytatott béketárgyalásokon bármiféle konszenzusra is jutottak volna a felek, mint ahogy azt Recep Tayyip Erdogan állította, aki aki azt mondta, hogy szerinte már a tárgyalások négy pontjában konszenzusra jutott az ukrán oldal az orosz féllel. Ezek között említette Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, rámutatva, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az utóbbi időben tett kijelentései szerint erről Kijev lemondana. Erdogan szerint emellett Kijev kész beleegyezni abba, hogy az orosz legyen második hivatalos nyelv Ukrajnában.

Kuleba az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott kommentárjában leszögezte, hogy „Ukrajnában egyetlen hivatalos nyelv van és lesz, ez pedig az ukrán”. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindenekelőtt ragaszkodik a tűzszünet életbe léptetéséhez, valamint biztonságának és területi egységének garantálásához.
Kuleba egyúttal köszönetét fejezte ki Törökországnak és Erdogan elnöknek a politikai és humanitárius segítségnyújtásért, valamint a háború befejezésére tett diplomáciai erőfeszítésekért. Hozzátette: Ukrajna folytatja a párbeszédet Törökországgal és minden érdekelt féllel annak érdekében, hogy „ukrán földön helyreálljon a béke”.

Harkivban egészségügyi központot ért találat

Egészségügyi központot ért találat Harkivban, négy ember életét vesztette, többen megsérültek, tudatta a BBC.

Objektum doboz

A mariupoli városvezetés szerint mintegy háromszázan haltak meg a színház bombázásában

Egyelőre meg nem erősített információk szerint mintegy háromszázan vesztették életüket a mariupoli színházat ért légicsapásban - közölte pénteken a város vezetése, olyan emberek beszámolójára hivatkozva, akik bent voltak az épületben a bombázáskor, de sikerült kimenekülniük. A kikötőváros központjában fekvő színházat március 16-án érte a támadás. Az épület akkor óvóhelyként szolgált - ukrán források szerint - mintegy ezer helyi lakosnak.

Objektum doboz

Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója még március 14-én azt közölte, hogy a várost ért orosz támadások már addig csaknem húszezer áldozatot követeltek.

A városi tanács arról is beszámolt, hogy az orosz erők által több mint három hete ostromlott Mariupolban a megszállók irodát nyitottak a Vlagyimir Putyin orosz elnök mögött álló Egységes Oroszország pártnak. A pártirodát a városból kivezető egyik út mentén lévő Metro bevásárlóközpontban létesítették. A városban maradt mariupoliak elmondása szerint pártújságokat osztanak, Oroszországért kampányolnak, illetve a Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti területein 2014 óta működő Phoenix mobilszolgáltató kártyáit osztogatják. Az orosz megszállók humanitárius létesítménynek nevezik a pártirodát.

Az orosz erők már több mint három hete ostromolják a várost
Az orosz erők már több mint három hete ostromolják a várost
Fotó: Anadolu Agency via AFP

Közben a Mariupolt védő ukrán Azov ezred a Telegram üzenetküldő portálon arról adott hírt, hogy megsemmisítették péntekre virradó éjjel az orosz deszantcsapatok öt teherautóját és két harcjárművét, továbbá több mint húsz katonáját.

Tömegsírokat találtak Mariupolban

Az ENSZ ukrajnai emberi jogi csoportjának vezetője közölte, hogy a megfigyelők egyre több információt kaptak mariupoli tömegsírokról, köztük egy olyanról, amelyben a jelek szerint 200 holttest van - írta a The Guardian, amely arról is tudósít, hogy a nemzetközi szervezet bizonyítékokat is talált, amelyek egy része műholdfelvételekről származik.

Moszkva átcsoportosításokat hajt végre

Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében arról írt, hogy Oroszország újabb csapatokat csoportosít át Fehéroroszországba és az Azovi-tengerre. Az orosz hadsereg „nem érte el a nagyszabású háború fő céljait: Kijev blokád alá vételét, valamint azt, hogy elfoglalja Donyeck és Luhanszk megyéket egészen a közigazgatási határukig. Az ellenségnek részben sikerült szárazföldi folyosót létrehoznia az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaság és a Donyecki régió egy része között” - idézte a vezérkart az Ukrajinszka Pravda.

A jelentés szerint Moszkvában intézkedéseket tettek több oroszországi régióból gépesített lövészdandárok összevont egységének Fehéroroszországba küldésére, hogy pótolják az eddig elszenvedett harctéri veszteségeket. Ezenfelül az orosz csendes-óceáni flottától irányítanak további tengerészgyalogosokat az Azovi-tengerre.

Egy újabb orosz tábornok vesztette életét az ukrajnai harcokban ukrán források szerint. Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója arról számolt be, a dél-ukrajnai Herszon melletti Csornobajivka településen végeztek az ukrán katonák Jakov Rezancev altábornaggyal.

Objektum doboz

Visszaszorították a támadókat Kijev környékén

Petro Kuzik, a kijevi területvédelem vezetője megerősítette, hogy az ukrán fegyveres erők felszabadították a fővárostól északnyugatra fekvő Lukjanyivka települést. Szavai szerint a falu az orosz erők egy fontos megerősített állása volt, több száz katonát, harckocsikat és más haditechnikai eszközöket csoportosítottak oda. Közölte, hogy mintegy negyven orosz katona vesztette életét a település visszavétele közben, a többi elmenekült, egy részük a környező erdőkben bujkál. Hozzátette, hogy az ukrán katonák megindultak a felkutatásukra és „likvidálásukra”. Azt is mondta, hogy az ukrán erőknek most több harckocsijuk és más páncélozott járművük van, mint a háború kezdetén volt, mert az orosz csapatoktól zsákmányoltakat is saját hadrendjükbe állítják.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen csaknem 16 400 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 122 orosz repülőgépet, 126 helikoptert, hat hadihajót, 592 harckocsit, 1653 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 51 légvédelmi rendszert, valamint 98 rakéta-sorozatvetőt.

Az EU egészségügyi felszerelést, mentőautókat küld Ukrajnának

Az Európai Unió sürgősségi segélyszállítmányt, benne egészségügyi felszereléseket és mentőautókat juttat Ukrajnának és az ukrajnai menekülteket befogadó szomszédos országoknak - közölte az Európai Bizottság pénteken.

A segélyszállítmány több millió alapvető egészségügyi eszközt, köztük gyógyszereket, menedékhely kialakítására alkalmas felszereléseket és élelmiszereket, továbbá 21 mentőautót és 16 rohammentőt, 11 tűzoltóautót és 23 olyan teherautót biztosít, melyek 49 tonnányi elsősegély- és más egészségügyi felszerelést tartalmaznak.

A szállítmányhoz az uniós tagállamok mindegyike, valamint Norvégia és Törökország járult hozzá az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül. Ez a valaha végrehajtott legnagyobb segélyművelet az unió mechanizmus keretében - közötlék.

Biden: elérkezett a megpróbáltatás órája

Elérkezett a megpróbáltatás órája, a mai nemzedék a sorsdöntő pillanatban él, a demokrácia és az autokrácia harca közepén áll - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök pénteken a dél-lengyelországi Rzeszówban, ahol az amerikai 82. légideszant-hadosztály katonáival találkozott.
Biden megköszönte a katonák szolgálatát, és leszögezte: az Egyesült Államok sok vonatkozásban egyedülálló.
„A világ egyetlen olyan országa vagyunk, amely nem a földrajzi, nemzetiségi, vallási, faji vagy egyéb alapokon szerveződik, hanem az eszme köt össze minket” - jelentette ki.
Biden aláhúzta: a demokrácia a konszenzust igényli, most pedig elérkezett „a próba órája”.
„A demokrácia és az oligarchia közötti harc közepette vagyunk, egy új fázisban” - fogalmazott.
A katonákhoz fordulva az amerikai elnök azt mondta, hogy az ő nemzedékük sorsdöntő pillanatban találta magát.
„Minden negyedik, ötödik nemzedékben eljön az olyan pillanat, amely mindent alapvetően megváltoztat” - közölte, hozzátéve: a világ már nem lesz olyan, amilyen eddig volt.

„A kérdés az, hogy ki fog diadalmaskodni, a demokrácia és az értékek, amelyeket képviselünk, vagy pedig az autokrácia” - fogalmazott Biden.

Ukrajnában tett korábbi útjaira utalva Biden kijelentette: az ukránoknak „valóban erős gerince van”. Rendkívüli jelenségnek nevezte, hogy az ukrán civilek is „puszta kézzel állnak a tankok előtt, mondván: »nem mozdulok el innen, itthon vagyok«”.

Az amerikai 82. légideszant-hadosztály mintegy ötezer katonáját februárban, az ukrajnai háború kitörését megelőző orosz-ukrán feszültség miatt telepítették Rzeszów térségébe, bővítve a 2016-ban Lengyelországba telepített amerikai kontingenst.

Sullivan: Washington vészforgatókönyvvel készül arra az esetre, ha Oroszország NATO-területet bombázna

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint Washington felkészül arra az esetre, ha Oroszország a NATO-tagországok területén belül próbálná meg bombázni az Ukrajnába utánpótlást szállító gépkocsikonvojokat.

„Vészforgatókönyvvel készülünk arra a lehetőségre, ha Oroszország úgy döntene, hogy NATO-tagországok területét bombázná akár ilyen, akár más összefüggésben. Joe Biden abszolút mértékben elkötelezett, hogy nagyon határozott választ adjon, szövetségünk más tagjaival egyetemben, ha Oroszország megtámadná a NATO-t” - szögezte le Sullivan.

A nemzetbiztonsági főtanácsadó azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei további büntetőintézkedéseket is elfogadhatnak Moszkvával szemben Ukrajna orosz katonai megszállása miatt.

Jake Sullivan azt is kijelentette, hogy Moszkva nagyon súlyos árat fizetne azért, ha vegyi fegyvert vetne be Ukrajnában. Egyúttal mindenkit biztosított arról, hogy az Egyesült Államoknak nincsen szándékában ilyen fegyvert használni, „bármilyen körülményekről legyen is szó”.

Kapcsolódó írásaink