Külföld

Az EU-csúcs középpontjában az Ukrajna elleni orosz támadás áll

Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek középpontjában az Oroszország Ukrajna elleni támadására adható válaszok, az európai biztonság és a védelem helyzete, az energiaügyi és gazdasági kérdések, valamint a koronavírus okozta világjárvány hatásai állnak.

Az EU-csúcs középpontjában az Ukrajna elleni orosz támadás áll
Orbán Viktor miniszterelnök (j3) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (j) az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fis

Az ülés első munkanapján Joe Biden amerikai elnök is bekapcsolódik az uniós vezetők megbeszélésébe, hogy közösen vitassák meg az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett támogatást, valamint a transzatlanti együttműködés megerősítésének lehetőségeit az orosz agresszióra válaszul.

Orbán Viktor miniszterelnök az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben
Orbán Viktor miniszterelnök az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fis

Borrell: Katonai szempontból ez a háború nagy kudarc Oroszország számára

Egy hónapja tart az ukrajnai háború, ez katonai szempontból kudarc Oroszország számára, mivel Moszkva úgy gondolta, hogy gyorsan le tudja rohanni Ukrajnát - jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője az EU-csúcsra érkezve.

Mint mondta: "Oroszország még csak 100 kilométerre sem tudott eltávolodni katonai bázisától, az orosz erők nem tudják bevenni a városokat, ehelyett bombázzák őket, civileket mészárolnak le, és romba döntenek mindent". A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU-nak most Ukrajna felfegyverzésére kell összpontosítania, ez ugyanis eldöntheti a háború kimenetelét. Hozzátette: az uniós tagállamok vezetői az EU-csúcson megvitatják, hogyan folytassák az európai fegyver- és katonai felszerelés szállítmányozását Ukrajnába.

"Amit tennünk kell, az az ukrán hadsereg további támogatása. A következő két hét dönti el, hogy melyik oldal kerül ki győztesen a háborúból" - vélekedett.

Nincs egyetértés abban, hogy kellenek-e újabb szankciók

Mark Rutte holland miniszterelnök újságíróknak arról beszélt, hogy nem számít arra, hogy az EU-tagállamok vezetői további szankciókban állapodnak meg Oroszország ellen, bár, mint mondta, Hollandia ezt támogatná. Rutte hangsúlyozta: a NATO tagállamai megállapodtak a szankcionálás folytatásában, és a további katonai ellátmány szállításában, de Volodmir Zelenszkij ukrán elnök nem lesz ettől elégedett, mert ő repüléstilalmi övezet bevezetését sürgeti.

Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda azt hangsúlyozta, hogy az EU-csúcson meg kell erősíteni az Oroszország elleni szankciórendszert, és fel kell számolni a függést az orosz energiahordozóktól. "A mai nap jó alkalom arra, hogy megbüntessük Oroszországot ezért a szörnyű agresszióért" - szögezte le.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök ugyanezen a véleményen volt, szerinte is fontos lenne az EU-csúcson megállapodni az orosz energiahordozókról történő leválásról. Kaja Kallas észt kormányfő azt nyilatkozta: "az Európai Uniónak a lehető legszigorúbb szankciókat kell bevezetnie Oroszországgal szemben, dacolva az azonnali negatív hatásokkal".

Micheál Martin ír miniszterelnök szerint országa nyitott a további szankciók bevezetésére, de véleménye szerint előbb a már bevezetett büntetőintézkedéseket kellene teljes mértékben végrehajtani. Xavier Bettel luxemburgi kormányfő viszont azon a véleményen volt, hogy az EU már eddig is sokat tett Ukrajnáért, például fegyvereket küldött. A politikus ellenezte a további szankciók bevezetését, egészen addig, amíg "Oroszország nem lép át egy másik határvonalat". "Úgy gondolom, hogy még mindig fokozatosságra van szükségünk "- jelentette ki Bettel.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rubelben adná el a gázt a "barátságtalan országoknak", kijelentette: ebben a pénznemben egyetlen európai ország sem fog neki fizetni. Jansa azt is elmondta, hogy a teljes orosz földgáz- és kőolajolajembargó még mindig szankciós lehetőség Oroszország ellen, annak ellenére, hogy Németország határozottan tiltakozik ellene.

Alexander De Croo belga miniszterelnök újságíróknak azt nyilatkozta, hogy ha Oroszország azt kéri az európai országoktól, hogy rubelben fizessenek a gázszállításokért, akkor az árat is újra kell tárgyalni. De Croo szerint a szankcióknak nagyobb hatást kell gyakorolniuk az orosz félre, mint az európaira: "Nem állhatunk önmagunkkal háborúban" - jelentette. A földgáz- és kőolajembargó bevezetése véleménye szerint nem szükséges.

Karl Nehammer osztrák kancellár rövid sajtónyilatkozatában felszólította a tagállami vezetőket, hogy ne feledkezzenek meg a Nyugat-Balkánról, mivel intézkedésekre van szükség annak megakadályozására, hogy a régió Oroszország vagy más nagyhatalmak, például a Kínai Népköztársaság befolyási övezetévé váljon."

Az Európai Tanács tervei

Az Európai Tanács értékelni fogja a háború legfrissebb fejleményeit, beleértve a humanitárius és a menekültügyi helyzetet is. A tagállami vezetők az Európában kialakult új biztonsági környezetet figyelembe véve megbeszélést folytatnak a védelem fokozásáról. Megvitatják, miként lehet elérni, hogy az EU gyorsabban és határozottabban, ugyanakkor érdekeit és állampolgárait védve reagáljon válságok estén. Tárgyalni fognak emellett a védelmi beruházásokról és a finanszírozási eszközökről is.

Az Európai Tanács várhatóan jóváhagyja a hét folyamán minden tagállam által elfogadott stratégiai iránytű nevű dokumentumot, melynek célja a válságkezelés, a védelmi képességek, az ellenállóképeség és a partnerségek jegyében megerősíteni az Unió biztonság- és védelempolitikáját.

Az uniós tagállamok vezetői áttekintik az energiaellátás globális helyzetét annak fényében, hogy legutóbbi, Párizsban tartott csúcsértekezletükön megállapodtak arról, hogy a lehető leggyorsabban megszüntetik az Unió függőségét az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától.

Az Európai Tanács tagjai mélyrehatóan foglalkoznak majd a tartósan magas energiaárakkal, valamint ezeknek a háztartásokra és a vállalkozásokra gyakorolt hatásaival, többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziójának összefüggésében. A megbeszélések alapját az Európai Bizottság vonatkozó javaslata adja majd, amely vázolja, hogy miként lehet szavatolni a megfizethető energiaárakat és az ellátás biztonságát. Megbeszélik továbbá, hogy a zöld és a digitális átállás felgyorsítása érdekében hogyan lehet tovább erősíteni az egységes piacot, és fokozni az uniós gazdaság ellenállóképességét.

Az Európai Tanács tagjai végezetül áttekintik a koronavírus-járványra válaszul kifejtett erőfeszítéseket, valamint az oltóanyagok globális bevezetését célzó nemzetközi együttműködést. Megvitatják továbbá a világjárványok megelőzéséről, valamint a felkészültségről és reagálásról szóló jövőbeli eszköz létrehozására irányuló munkát is.

Kapcsolódó írásaink