Külföld
Kijev környékét továbbra is ágyúzzák az orosz erők
A csernobili központi analitikai laboratórium sok radioaktív hulladékot dolgozott fel. A mintegy hatmillió euróba kerülő laboratóriumban olyan értékes analitikai berendezések is voltak, amelyek Európában máshol nem voltak elérhetők.
Az ukrán nukleáris hatóságok hétfőn arra figyelmeztettek, hogy a csernobili atomerőmű környékén elhelyezett sugárzásmérők leálltak.
Menekülő útvonalon bombáztak le hidat
Egy olyan hidat bombáztak az orosz erők, amely Csernyihivből Kijev felé vezetett. Ezen az útvonalon hagyhatták el a csernyihivi civilek a várost, illetve ezen keresztül szállították a humanitárius segélyeket az ostromlott városba.
A helyi hatóságok kedden már arra figyelmeztettek, hogy Csernyihivben nincs víz, sem áram és humanitárius katasztrófát emlegettek.
Mariupolból is menekülnének az emberek
Megegyezés született a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében a civilek kimenekítését célzó tűzszünetről - jelentette be szerdán a megyei közigazgatási hivatal vezetője, hozzátéve: a tűzszünet helyi idő szerint reggel 9-kor lépett életbe.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes elmondta, megállapodás született arról, hogy szerdán kilenc humanitárius folyosón keresztül próbálják meg kimenekíteni az ostrom alatt lévő települések civil lakosait. Hozzátette azonban, hogy továbbra sem született egyezség a blokád alatt álló Mariupolból kivezető biztonságos folyosó garantálásáról, s azt mondta, aki mégis távozni akar onnan, a közeli Bergyanszkból már tovább tud utazni.
A mariupoli városi tanács azt közölte, hogy kedden több mint 4300, Mariupolból elmenekült embert szállítottak el Bergyanszkból Zaporizzsjába.
Ukrajna azzal vádolta meg az orosz erőket, hogy 15, Mariupolba humanitárius felszerelést szállító segélymunkást raboltak el.
Szerdán Kijevet is robbanások rázták meg, a fővárostól északnyugatra lévő térségből harcokat jelentettek.
Az ukrán főügyész arról számolt be szerdán, hogy az országban dúló háborúban már 121 gyerek halt meg, 167 pedig megsebesült.
Pillanatkép Harkivból
Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa, hetek óta folyamatosan az orosz támadások célkeresztjében áll. Most mégis egy ilyen felvétel járja be a sajtót, amelyen az látszik, ahogyan a kihalt, romos városban egy férfi csellózik.
Moszkva 97 ukrán katonai létesítmény megsemmisítéséről számolt be
Az orosz légierő egy nap alatt 97 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, köztük két Tocska-U rakétakilövőállást Kijev közelében - közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdai hadijelentésében.
Beszámolója szerint az orosz haderő kedd este tengerről indított precíziós fegyverekkel megsemmisített egy nagy arzenált az ukrajnai Rivne városától északnyugatra, Orzsev községben.
Konasenkov azt mondta, hogy orosz Ka-52-es és Mi-28N típusú helikopterek éjszakai bevetésen elpusztították az ukrán fegyveres erők nyolc tankját és öt páncélozott harcjárművét, az orosz légvédelem pedig lelőtt egy Szu-24-est és 16 drónt. A tábornok közölte, hogy a Donyec-medencében a harcok jelenleg Novomihajlivka településért folynak.
Összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 184 repülőgépet és helikoptert, 246 drónt és 189 légvédelmi rendszert, 1558 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 156 rakéta-sorozatvetőt, 624 tábori tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1354 speciális katonai járművet veszítettek.
Ferenc pápa kijevi látogatása túl veszélyes lenne
Nem a fegyverkezés, hanem a béke építése jelent megoldást Ferenc pápa szerint, aki ismét az ukrajnai helyzetről beszélt az általános audiencián szerdán. Ukrajna olaszországi nagykövete jelenleg biztonsági okoból veszélyesnek nevezte az egyházfő esetleges látogatását, hozzátéve, hogy ehhez mindenekelőtt tűzszünet kellene.
Ferenc pápa az audiencia résztvevőit arra kérte, imádkozzanak, hogy a világot kormányzók megértsék, „fegyvereket vásárolni és fegyvereket gyártani nem jelent megoldást. Megoldást egyedül az ad, ha közösen dolgozunk a békén”.
A katolikus egyházfő hangoztatta: „a háborúval minden elveszik, a háborúban nincsen győzelem, minden vereséget szenved (...) a háború az emberiség veresége”. Hozzátette, hogy az emberiségnek meg kell szabadulnia az önpusztítástól.
Kijelentette, hogy az otthontalanná válók, a menekülők, az áldozatok, a sebesültek, az egyik és a másik oldalán életüket vesztő katonák, „mind a halál hírnökei”.
A 85 éves pápa elmondta, hogy a háború iránti gyűlöletet nagyapja ültette el benne, aki az első világháborúban a Piave-folyó frontvonalán harcolt, és személyesen tapasztalta meg a háború pusztítását.
Zelenszkij: Nagyon nehezek a tárgyalások
Az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokról szólva „nagyon nehéznek” nevezte a folyamatot Zelenszkij. „Nagyon nehéz, néha botrányos, de lépésről lépésre haladunk előre” - mondta, hozzátéve: a tárgyaló felek nap mint nap keményen dolgoznak.
A szerdára virradó éjjel tett videóüzenetében az ukrán elnök közölte, hogy a G7-ek, a NATO és az EU e hétre tervezett csúcstalálkozóitól újabb szankciókat vár Oroszországgal szemben és további támogatást Ukrajnának.
Zelenszkij videókapcsolaton keresztül vesz részt a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.
Macron ismételten beszélt Putyinnal a tűzszünet érdekében
Emmanuel Macron francia államfő kedden ismételten beszélt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, de az egyórás telefonbeszélgetésen nem sikerült megállapodásra jutni a francia fél által reklamált tűzszünetről Ukrajnában - jelezte a francia elnöki hivatal.
„Egyelőre nincs megállapodás, de Macron elnök meg van arról győződve, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket” - tudatta az Elysée-palota. A francia elnökség álláspontja szerint „nincs más megoldás, mint a tűzszünet, valamint jóhiszemű tárgyalások Oroszország részéről Ukrajnával”.
Moszkva csak annyit közölt, hogy a megbeszélést a francia fél kezdeményezte, és annak témája az ukrajnai helyzet, valamint az ukrán és az orosz fél között folyamatban lévő tárgyalások voltak.
Putyin: Moszkva áttér a rubelelszámolásra a gázért a barátságtalan országokkal
Oroszország nem hajlandó „kompromittált devizában” - így dollárban és euróban - elfogadni a földgázszállítások ellenértékét a barátságtalan országoktól és áttér a rubelelszámolásra - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a szerdai kormányülésen Moszkvában.
„Egy intézkedéscsomag mielőbbi végrehajtásáról döntöttem, miszerint az úgynevezett barátságtalan országokba szállított földgázunkért járó fizetésben - kezdjük ezzel - az orosz rubelre térünk át” - szögezte le az orosz elnök.
Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik, és utasította a kormányt, hogy instruálja a Gazpromot a meglévő szerződések módosítására.
„Ugyanakkor minden külföldi fogyasztónak lehetőséget kell biztosítani a szükséges tranzakciók lebonyolítására, és világos, átlátható fizetési eljárást kell kialakítani számukra, beleértve az orosz rubel vásárlását a hazai devizapiacunkon. Arra kérem Oroszország Nemzeti Bankját, hogy a kormánnyal együtt egy héten belül szabályozza az ügyletek ügymenetét” - rendelte el Putyin.
Putyin szerint a Nyugat mindenki előtt bebizonyította, hogy lehet nem teljesíteni az euróban és dollárban vállalt kötelezettségeket. Mint mondta, a „kollektív Nyugat” azzal a döntésével, hogy törvénysértő módon befagyasztotta Oroszország nemzetközi aktívumait, gyakorlatilag fizetésképtelenséget jelentett be Moszkva előtt, és aláásta fizetőeszközeinek megbízhatóságát.
„Teljesen világos, hogy ebben az összefüggésben az Európai Unióba, az Egyesült Államokba történő árusszállításainknak, amelyekért dollárban, euróban és egyéb devizában kaptuk a kifizetést, már nincs értelmük számunkra” - jelentette ki Putyin.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a szerdai parlamenti kormányórán kijelentette, hogy az orosz szénhidrogének elleni embargó a globális kőolaj- és földgázpiac összeomlásához vezetne. Rámutatott, hogy Oroszország a világpiac legnagyobb energiaforrás-szállítója, az orosz energiaexport részesedése mintegy 20 százalékos.
Novak szerint az energiaárak növekedése kiszámíthatatlan lehet, miközben Európa már most is soha nem látott, ezer köbméterenkénti 4000 dolláros tőzsdei árral szembesül. Hozzátette, hogy Oroszország „soha nem használta fegyverként az energiaforrásokat”, és még a „legbonyolultabb geopolitikai helyzetben” is folytatja „a gázszállításokat az európai fogyasztóknak a kérelmeknek és a szerződéseknek megfelelően, az ukrán gázszállítási rendszer felhasználásával, a 2024-ig szóló szerződés alapján”.
Mint mondta, az Északi Áramlat-2 projektet, amely további gázmennyiséget biztosíthatott volna Európának, most lényegében eltemették. Ismételten arra figyelmeztetett, hogy az európai fogyasztóknak még magasabb energiaárakkal kell szembenézniük.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy az európai döntéshozók teljes hozzá nem értése, a rosszul átgondolt politikák és a stratégiai tervezés hiánya vezetett ehhez az eredményhez. Ahogyan az Egyesült Államok esetében sem, Oroszországnak semmi köze sincs ehhez a helyzethez, és semmilyen módon nem járult hozzá az energiaellátás csökkenéséhez” - fogalmazott.
Az orosz kormány március 7-én hagyta jóvá az Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listáját, amelyre az Európai Unió minden tagországa, így Magyarország is felkerült. A határozat értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országokban működő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat. Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia.
Pellengérre állítják a feltételezett fosztogatókat Ukrajnában
A közösségi médiában több felvétel is megjelent cölöpökhöz, vagy póznákhoz kötött, s így pellengérre állított feltételezett fosztogatókról és tolvajokról Ukrajnában - jelentette szerdán a dpa német hírügynökség.
Több felvételen fiatal férfiak láthatóak ilyen helyzetben, letolt nadrággal. Lviv városában pedig villanypóznákhoz kötözött nőket mutattak a felvételek, bár a város térségében egyelőre nem zajlanak komoly harci cselekmények, amelyeket fosztogatók kihasználhatnának.
A felvételeket a Kremlhez közeli Telegram-oldalakon is terjesztik.
Az ukrán hatóságok egyébként felszólították a lakosságot, hogy tegyen le az önbíráskodásról. Mindazonáltal a kijevi vezetés részéről megértő hangokat is lehetett hallani, így Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója próbálta mentegetni ezeket az akciókat.
A Sztrana című hírportálnak a hét elején nyilatkozva, Deniszenko azzal érvelt, hogy a jelenlegi háborús helyzetben a rendőrségi erők nem elegendőek. „Egy fosztogatónak meg kell értenie, hogy minden esetben meg fogja kapni, amit érdemel: először kikötik egy póznához, aztán tíz évre börtönbe kerül” - hangoztatta.
„Megérti, hogy a büntetés helyben és haladéktalanul következik be” - mondta a belügyminiszteri tanácsadó, aki szerint ennek nagyobb hatása lesz a fosztogatókra, mint a bűnügyi eljárás. Hozzátette, hogy ennek egyben „nevelő hatása” is van a többiekre.
A dpa megjegyezte, hogy nincsenek rendelkezésre álló statisztikák az önbíráskodás ilyen eseteiről, illetve az ezeket követő őrizetbe vételekről.
Klicsko: „Oroszország népirtást követ el Ukrajnában”
„Oroszország népirtást követ el Ukrajnában” - állította Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy müncheni városi tisztségviselőkkel folytatott videókonferencián szerdán.
A korábbi profi ökölvívó bajnok városvezető arra kérte a müncheni hivatalnokokat: fejtsenek ki nagyobb nyomást a német szövetségi kormányra, hogy szakítson meg mindenfajta gazdasági kapcsolatot Oroszországgal.
„Oroszország minden egyes eurót és eurócentet a hadseregébe fektet” - hangsúlyozta Klicsko a kijevi testvérváros elöljáróinak.
„Elpusztítják a polgári lakosságot. Elpusztítják az országunkat” - tette hozzá Klicsko, aki szerint az orosz hadsereg által használt bombák 500 méteres körzetükben mindent elpusztítanak, ennek megfelelően inkább a polgári lakosság, semmint az ukrán hadsereg elleni fegyvernek lehet őket nevezni.
„Már meg sem tudjuk számolni a halottakat. Rémálom, ami itt történik” - tette hozzá.
Mindeközben Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legszorosabb szövetségese arra figyelmeztette az Egyesült Államokat szerdán, hogy a világ „nukleáris disztópiába” sodródhat, ha Washington tovább folytatja azt a politikáját, amelyről Moszkva azt állítja, hogy hosszú távú terv Oroszország elpusztítására.
Dmitrij Medvegyev, aki 2008 és 2012 között volt Oroszország elnöke, jelenleg pedig az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője, kijelentette, hogy az Egyesült Államok „primitív játék” részeként a Szovjetunió 1991-es összeomlását követően összeesküdött Oroszország elpusztítására.
„Ez azt jelenti, hogy Oroszországot meg kell alázni, korlátozni kell, össze kell törni, meg kell osztani és el kell pusztítani” - fejtette ki az 56 éves politikus egy 550 szavas közleményben, amelyet szerdán tett közzé és a Reuters brit hírügynökség idézett.
Medvegyev szerint a Kreml sosem engedné meg Oroszország elpusztítását, de arra is figyelmeztetett, hogy ha Washington valahogy mégis elérné szerinte pusztító és romboló céljait, a világnak olyan disztópikus válsággal kellene szembenéznie, amely „hatalmas nukleáris robbanással” érne véget.
Az amerikai külügyminisztérium, a State Department nem válaszolt a Reuters brit hírügynökség reagálást kérő megkeresésére.
Mindeközben Fehéroroszország kiutasított néhány ukrán diplomatát az országból, valamint bezárja a breszti lengyel főkonzulátust - jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség szerdán.
A fehérorosz titkosszolgálat (KGB) már kedden kémkedéssel vádolt meg nyolc ukrán diplomatát.
Kijev környékét továbbra is ágyúzzák az orosz erők
Az ukrán fegyveres erők ostromgyűrűbe zárták Kijev megyében Irpiny, Bucsa és Hosztomel körül az orosz erőket, az orosz tüzérség viszont változatlanul folyamatosan lövi a településeket - számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a bucsai városvezetésre hivatkozva.
A bucsai tanács hozzátette hivatalos Facebook-oldalán, hogy a megyében számos falvat megszálltak az oroszok, és humanitárius katasztrófa fenyeget ezeken a településeken.
Az ukrán rendőrség szerdán a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékozatott, hogy Irpinyben a Kijev megyei rendőrezred hozzálátott a város megtisztításához a szabotőröktől, de elsősorban a helyi lakosok segítése és evakuálása a fő feladatuk. Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök az UNIAN ukrán hírügynökség szerint közben a Facebookon azt írta, hogy az orosz tüzérség továbbra is folyamatosan lövi Irpiny lakónegyedeit. Szavai szerint a településen a lakóházak és a többemeletes épületek jelentős része megrongálódott vagy romba dőlt. Áldozatokról ugyanakkor nem hozott nyilvánosságra adatokat.
Az ukrán légierő keleti parancsnoksága közölte, hogy Harkiv megye fölött a légvédelem lelőtt újabb két orosz repülőgépet. A pilóták sorsa egyelőre ismeretlen.
Az ukrán állami vasúttársaság közlése szerint az orosz erők szerdán az a Donyeck megyei Ocseretine vasútállomását lőtték. A vasúttársaság szerint személyi sérülés nem történt.
A Harkiv megyével határos oroszországi belgorodi régió kormányzója mindeközben az állította a Telegramon, hogy ukrán lövedék csapódott be az orosz régióban - jelentette az Ukrajinszka Pravda. Vjacseszlav Gladkov kormányzó szavai szerint egy faluban robbant a lövedék és vannak sérültek is, de pontos adatokat nem közölt. Az ukrán hírportál hozzáfűzte, hogy az említett oroszországi régióban az Ukrajna elleni háborúban részt vevő orosz csapataok állomásoznak.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen csaknem 16 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 103 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, öt hadihajót, 525 harckocsit és 1590 egyéb páncélost.
