Külföld

Putyin szerint Ukrajna elhúzza a tárgyalásokat

Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy elvi megközelítésének szellemében továbbra is keresse a megoldást - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Olaf Scholz német kancellárnak.

Putyin szerint Ukrajna elhúzza a tárgyalásokat
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Fotó: AFP/Sputnik/Alexey Nikolsky

Ezt a Kreml sajtószolgálata közölte a két vezető politikus telefonbeszélgetését ismertetve. A beszélgetést a német fél kezdeményezte.

Putyin felhívta Scholz figyelmét a Donyeck és Makejevka lakónegyedei ellen elkövetett, sok áldozattal járó ukrán rakétatámadásokra, amelyekről szerinte Nyugaton nem akarnak tudomást venni. A történteket az orosz államfő háborús bűncselekményként minősítette.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a két vezető „nem könnyű”, de „abszolút gyakorlatias megbeszélést folytatott egymással.

„Ezt a beszélgetést aligha lehet barátságosnak jellemezni. Kemény beszélgetés volt, természetesen. De továbbra is igény van az ilyen kapcsolatfelvételekre, az információcserére és az (ukrajnai orosz) különleges hadművelettel kapcsolatos éles témák megvitatására” - mondta.

Reagált Scholznak arra kijelentésére, miszerint Moszkva és Berlin kapcsolatának alapjául egy Putyin nélküli Oroszországnak kell szolgálnia.

„Arról, hogy kivel legyen Oroszország, nem az NSZK kancellárjának, hanem az orosz népnek kell döntenie” - hangoztatta, és egyben bejelentette, hogy Putyin este Emmanuel Macron francia elnökkel is eszmecserét fog folytatni.

Scholz ismét tűzszünetet sürgetett Putyinnál

A német kormányfő szóvivőjének közlése szerint Olaf Scholz Putyint, hogy gondoskodjék a tűzszünetről.

Steffen Hebestreit azt is közölte: a két vezető csaknem egyórás megbeszélése kizárólag az Ukrajna elleni orosz agresszióról és az annak leállítását szolgáló erőfeszítésekről szólt.

Olaf Scholz három követelést terjesztett elő. Sürgette az orosz elnöknél, hogy legyen mielőbb tűzszünet, javuljon a humanitárius helyzet és történjen előrelépés a konfliktus diplomáciai megoldásának keresésében - áll a közleményben.

A német kancellár ugyancsak pénteken a legfejlettebb ipari országokat összefogó G7 csoport soros elnöki tisztségét betöltő ország kormányfőjeként rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze március 24-re. Ezt német kormányzati források közölték.

Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, valamint az EU mint nemzetek feletti intézmény alkotta csoport vezetőinek találkozóját nem Berlinben, hanem Brüsszelben tartják meg, ahol NATO- és EU-csúcsot is rendeznek március 24-25-én.

Scholz legutóbb pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egy csütörtök esti rendezvényén fejtette ki részletesebben és nyilvánosan a véleményét az ukrajnai háborúról. A Nyugat és Moszkva közötti hidegháborús viszony normalizálását szolgáló hetvenes évekbeli úgynevezett német keleti politika egyik kidolgozójaként számon tartott SPD-s politikus, Egon Bahr születésének századik évfordulójának alkalmából tartott fórumon kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin vissza akarja forgatni az idő kerekét.

Az orosz elnök vissza akar térni abba a letűnt korba, amelyben a nagyhatalmak felosztották egymás között a világot, és Putyin a közép- és kelet-európai térség országait „csupán ütközőzónának és befolyási övezetnek tekinti” - idézték német hírportálok a kancellárt.

Scholz hangsúlyozta, hogy támogatja a vérontás megállítására irányuló ukrán-orosz tárgyalásokat, de a párbeszéd, különösen Vlagyimir Putyin Oroszországával soha nem lehet öncélú, és csak az erő pozíciójából szabad folytatni. Megjegyezte: meglehet, hogy az orosz elnök csak azért törekedik a Fehéroroszországban elkezdett tárgyalások folytatására, hogy megkönnyítse az inváziós erők előrenyomulását.

Kiemelte, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni az orosz nép és az orosz elnök közé. Ukrajna megtámadása nem az orosz nép, hanem az orosz államfő döntése volt, „ez a háború Putyin háborúja” - mondta.

Kifejtette, hogy fontos ez a különbségtétel, mert nem szabad veszélyeztetni a második világháború utáni német-orosz megbékélést. De fontos azért is, mert Németországban orosz és ukrán közösség is él, valamint mert meg kell mutatni azoknak a bátor orosz férfiaknak és nőknek, akik súlyos kockázatot vállalva utcára vonulnak Putyin háborúja ellen tiltakozni, hogy „nem vagytok egyedül, kiállunk értetek”. Ez a „másik Oroszország” gondoskodik a jövőbeni német-orosz kapcsolatok alapjairól - mondta Olaf Scholz.

Putyin nem reagál Biden sértéseire

Kommentálta azt is, hogy Joe Biden amerikai elnök csütörtökön egy erkölcstelen háborút folytató „gyilkos diktátornak” és „valódi gonosztevőnek” nevezte Putyint. Halljuk és látjuk a kijelentéseket, amelyek ténylegesen már Putyin elnökhöz intézett személyes sértések - mondta a szóvivő, megjegyezve, hogy ilyenek most már naponta elhangzanak az amerikai államfő részéről.

„Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne váltsunk ki további agresszivitást” - tette hozzá.

Peszkov annak valószínűségét, hogy Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozni fog egy megállapodás aláírása alkalmából, a dokumentum jellegétől tette függővé, amelyről még egyezteti kell. A szóvivő Putyinnal egybehangzóan sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ukrán küldöttség nem mutat hajlandóságot a tárgyalások ütemének felgyorsítására.

Lavrov: Oroszországban „teljesen lerombolták az illúziót”, hogy megbízhat a nyugati országokban

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nyugati országokban propagandaeszköznek tekintett és ennek címén letiltott RT televíziónak nyilatkozva úgy vélte, Zelenszkij abban bízik, hogy az ukrán lobbi által feltüzelt, kevésbé felelősségteljes amerikai honatyák egy konfrontatívabb fogatókönyv felé mozdíthatják el Ukrajna ügyében Bident, noha tisztában van vele, hogy az elnök nem fog belemenni a légtérzár létrehozásába.

Mint mondta, mostanra Oroszországban „teljesen lerombolták az illúziót”, hogy megbízhat a nyugati országokban. Azt hangoztatta, hogy a Nyugat az „információs terrorizmus” elemeit hordozó „információs háborút folytat Oroszország ellen.

„Aminek most Ukrajnában vagyunk a tanúi, az a nyugati stratégiai kurzus kvintesszenciája, nevezetesen Oroszország marginalizálása, feltartóztatása, Oroszország fejlődésének leállítása, Oroszország szerepének lenullázása a világpolitikában, a gazdaságban, a sportban, a művészetben, a kereskedelemben, a tudományban és az oktatásban” - nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

Lavrov szerint Európa „99 százalékban feladta”, hogy megkísérelje megvédeni függetlenségét az Egyesült Államokkal szemben. Érvként Németországnak az Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyében megváltozott magatartását hozta fel.

Az orosz diplomácia vezetője az orosz hadsereg által bemutatott „dokumentumokra” hivatkozva kijelentette: az orosz fél nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Ukrajna lehet az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon legnagyobb projektje a biológiai laboratóriumok működtetése terén. Ismételten arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna területére érkező fegyverszállítmányokat Oroszország legitim célpontnak tekinti.

Kapcsolódó írásaink

Erős robbanásokat jelentettek Lvivből

ĀKijev szerint Lavrov nem együttműködó - Lviv a gyermekáldozatokról emlékezett meg - Egy híres színésznő is életét vesztette - Folytatódik a városok bombázása