Orosz rakétatalálat ért lakóházakat

• Fűtés nélkül maradhat Kijev egy része

• Harkivot támadja az orosz hadsereg, sok a halott és a sebesült

• Folytatják a tárgyalásokat, kérdéses, hogy mikor
• Ismét légitámadás érte a Fekete-tenger partján fekvő Mariupolt is
• Az oroszok körbevették a legnagyobb ukrán atomerőművet
• Herszon bevételéről számoltak be az orosz erők
• Egyelőre kérdéses, hogy Fehéroroszország harcol-e
• Moszkva: Nem zárhatóak ki az Oroszország és NATO közötti incidensek

Hatalmas robbanás hallatszott helyszíni beszámolók szerint szerda este Kijevben, a Déli Pályaudvar és az Ibis szálloda közelében, amelyektől nem messze az ukrán védelmi minisztérium épülete is található. Volodimir Zelenszkij elnök hivatala azt közölte az AP hírügynökséggel, hogy rakétacsapás történt.

Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója internetes bejegyzésében később pontosította a korábbi közlést, mondván, hogy nem célzott csapásról van szó, hanem egy, az ukrán légvédelem által lelőtt orosz rakéta roncsai csapódtak be.

Azt is közölte, hogy a törmelék az ukrán főváros egyes részeit ellátó központi fűtést is megrongálta a dermesztő téli fagyban.

Herascsenko nem említette, hogy lennének áldozatok.

Négy orosz harci repülőgép megsértette a svéd légteret a Balti-tenger felett szerdán - közölte a skandináv ország hadserege.

„A jelen történések tükrében nagyon komolyan vesszük ezt az incidenst” - olvasható a svéd hadsereg honlapján közzétett közleményben. Hozzátették, hogy a rövid ideig tartó légtérsértés Gotland szigetétől keletre történt. A közlések szerint két Szu-27-es és két Szu-24-es típusú orosz harci repülőgépről volt szó. Az incidensre válaszul a svéd légierő JAS-39 Gripen típusú elfogóvadászait riasztották.

„Svédország légterének Oroszország általi megsértése természetesen teljességgel elfogadhatatlan” - jelentette ki Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a TT helyi hírügynökségnek nyilatkozva. „Svédország határozott diplomáciai választ fog adni. Svédország szuverenitását és területét tiszteletben kell tartani” - hangsúlyozta a tárcavezető.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mély aggodalmát fejezte ki szerdán az ukrajnai egészségügyi intézmények elleni támadásokról szóló jelentések kapcsán.

Eddig egy ilyen esetet erősítettek meg - közölte Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója genfi sajtótájékoztatóján arra az incidensre utalva, amelyben egy kórház került tűz alá, és négy ember meghalt.

A további támadásokról szóló jelentések ügyében folyik a vizsgálat - mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy az egészségügyi intézmények elleni támadások sértik a nemzetközi jogot. Oroszország az Ukrajna ellen közel egy hete indított hadműveletek kezdete óta hangoztatja, hogy nem támadnak polgári célpontokra.

Az egyik kijevi vasútállomásnál történt robbantás miatt megsérülhetett a város fűtési rendszere, így egyes részein nem működhet a fűtés. A rakéta egy olyan terület közelében csapódott be, ahol sok ezren várakoztak arra, hogy vonattal elhagyhassák Kijevet - írja a Sky News.

Európa legnagyobb atomerőműve, az Enerhodar Ukrajna déli részén, Zaporizzsja városának közelében van. Az erőművet ukrán civilek saját testükkel, élőlánccal védték egész nap szerdán az áthaladni szándékozó orosz csapatokkal szemben. A türelemjátéknak egy idő után vége lett, az oroszok először figyelmeztető lövéseket adtak le, később pedig villanógrántokat lőttek a tömegbe. Az egyik lövedék egy civilt is eltalált.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerdán bejelentette, Oroszország arról tájékoztatta őket, hogy az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta a zaporizzsjai atomerőmű körüli területet; 15 ukrán reaktor közül ez a legnagyobb.

Az ukrán hadseregnek több mint 2870, az orosznak pedig 498 halottja volt a háború hét napja alatt - állította Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerda este ismertetett hadijelentésben.

Konasenkov szerint az ukrán félnek mintegy 3700, az orosznak pedig 1597 katonája sebesült meg.
Az orosz katonai szóvivő három, robbanóanyaggal megrakott „dzsihádmobil” megsemmisítéséről is beszámolt.

Azt állította, hogy Harkivban az ukrán hatóságok indiai diákok egy nagy csoportját tartják fogva „erőszakkal”. Az indiaiak a tábornok szerint az oroszországi Belgorodba akarnak eljutni, ám arra akarják rávenni őket, hogy inkább az ukrán-lengyel határ felé menjenek, olyan területeken át, ahol harcok folynak.

Konasenkov kifejezte az orosz fegyveres erők készségét arra, hogy biztonságba evakuálják az indiai állampolgárokat, és aztán orosz vagy indiai katonai szállítógépeken hazavigyék őket. A Kreml sajtószolgálata szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon biztosította Narendra Modi indiai kormányfőt: az orosz hadsereg mindet megtesz annak érdekében, hogy a diákok egy humanitárius folyosón át biztonságban elhagyhassák Ukrajna területét Oroszország felé.

„A háború hét napja alatt Oroszország megsemmisítette a közlekedési infrastruktúra több száz objektumát, de lakóépületeket, kórházakat és óvodákat is. Nem számítva védelmezőinket, ez idő alatt több mint kétezer ukrán vesztette életét. Az ukrán katasztrófavédelem az emberek megmentésén fáradozik. Több mint 150 ember életét sikerült megmentenünk, az ellenséges lövések okozta 400 tüzet oltottunk el, és 500 embert menekítettünk ki. A tűzszerészek 416 robbanásveszélyes eszközt hatástalanítottak” - összegezte a hatóság az UNIAN ukrán hírügynökség honlapján közzétett közleményében, amely szerint a halálos áldozatok között van a mentőcsapatok tíz tagja is.

Az ENSZ legfrissebb jelentésében ugyanakkor mindössze 142 halottról tett említést.

Az Ukrinform ukrán hírportál legfrissebb értesülései szerint szerint Csernyihivet szárnyas rakétákkal lőtték, találat érte a helyi rendőrfőkapitányságot és a kórházat, komoly károkat okozva, vannak polgári és katonai áldozatok.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy nem lehet kizárni az Oroszország és a NATO közötti incidensek lehetőségét, amelyek a feszültség eszkalációjához vezethetnek. Mint mondta, Moszkva „rendkívüli nyugtalanítónak” tartja az Ukrajnába irányuló európai fegyverszállításokat.

Ugyanakkor a józanság jeleként értékelte azokat a NATO részéről elhangzott nyilatkozatokat, amelyek szerint a szövetség nem tervezi vagy szándékai között nem szerepel az eszkaláció.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űrvállalat vezérigazgatója a Rosszija 24 tévécsatornán arra figyelmeztetett, hogy casus bellit jelenthetnek az orosz műholdhálózat elleni hackertámadások. Korábban az Anonymous csoport közölte, hogy feltörte a Roszkoszmosz rendszereit.

Rogozin elismerte, hogy kibertámadás érte a vállalat polgári részének számítógépeit, amelyeknek nincs közük a műholdirányításhoz. Állítása szerint a támadást idejében észlelték, és automatikusan hárították.

Andrej Kelin londoni orosz nagykövet a Rosszija 24-en nehezményezte, hogy a brit parlamentben elhangzott olyan kezdeményezés, hogy toloncolják ki az Egyesült Királyságban élő állampolgárokat. A misszióvezető oroszok hátrányos megkülönböztetésére panaszkodott, és az Oroszország ellen bevezetett brit szankciók miatt nem zárta ki a diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségét Moszkva és London között.

Aleszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetője közölte, hogy az általa irányított hatóság büntetőjogi eszközökkel fog fellépni az ukrajnai „különleges hadművelettel” kapcsolatban terjesztett hamis híresztelésekkel szemben. A parlament alsóházába törvénytervezetet nyújtottak be, amelynek értelmében a hadsereg tevékenységéről terjesztett álhírekért 15 évig terjedő szabadságvesztést lehet majd kiszabni.

Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára a főtanács ülésén kijelentette, hogy a Donyec-medence szakadár köztársaságaiból több mint 132 ezer menekültet evakuáltak Oroszországba. Az orosz média helyszíni jelentései szerint az ukrán hadsereg a Moszkva által függetlennek elismert szakadár régiókban lakónegyedeket és közműveket vett tűz alá, aminek halálos áldozatai vannak, és aminek következtében 195 ezren maradtak víz nélkül.

Volodimir Zelenszkij szerdai videoüzenetében kijelentette, hogy Oroszország el akarja törölni Ukrajnát, az ország történelmét és népét - jelentette a Reuters brit hírügynökség.

A borotválatlan és katonai olajzöld színű pólót viselő Zelenszkij elnök szerint azonban a Nyugat válasza nem elégséges: további nemzetközi támogatást sürgetett, beleértve Ukrajna európai uniós (EU) csatlakozási kérelmének a támogatását.

„Itt most nem lehet semlegesnek maradni” - hangsúlyozta Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint a harcokban eddig 6 ezer orosz katonát öltek meg.

Szerda hajnalban ismét légitámadás érte a Fekete-tenger partján fekvő Mariupolt, és Vadim Bojcsenko polgármester szerint - aki az UNIAN ukrán hírügynökségnek nyilatkozott - az orosz támadás kezdete óta immár 128 ember sebesült meg, 11-en életüket vesztették. A várost a háború első napja óta folyamatosan tűz alatt tartják az orosz egységek.

Szerhi Orlov alpolgármester délután azt mondta: az ágyúzás és rakétázás folyamatos volt az egész nap, a város egyik kerületét a szó szoros értelmében a földdel egyelővé tették a lövegek. Beszélt arról, hogy az elesettek holttestét sem tudják összegyűjteni a heves ágyúzás miatt, ezért nem is tudják, hányan estek áldozatul a támadásnak.

Oroszország Ukrajna elleni háborújában orosz rakétatalálat ért kedden lakóházakat az északnyugat-ukrajnai Zsitomirban - valószínűleg tévedésből, a közeli légitámaszpont lehetett a cél - , négy civil - köztük egy gyerek - életét veszette - közölte Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.

A Zsitomir elleni légicsapásban ketten meghaltak, tizenhatan megsebesültek. A mentőcsapatoknak 12 embert, köztük hat gyereket sikerült kimenteni, akiket egy ház pincéjében találtak - írja az UNIAN ukrán hírportál.

Legalább 21-en meghaltak és 112-en megsebesültek a kelet-ukrajnai Harkiv elleni orosz tüzérségi támadásban az elmúlt 24 órában - mondta el Oleh Szinehubov, a megye kormányzója szerdán.

A hatóságok közölték, hogy az orosz erők rakétatámadásokat hajtottak végre Ukrajna második legnépesebb városa ellen. A csapások civilek lakta területeket értek, és a városháza épülete is romokban hever.

Az orosz határhoz közeli, 1,4 milliós település alá orosz légideszantosok értek szerdára virradóra, és összecsapások törtek ki köztük, illetve az ukrán erők között. Egy katonai kórházat is támadás ért - írta honlapján a Sky News brit hírcsatorna.

Orosz légideszantosok értek az északkelet-ukrajnai Harkivhoz szerdára virradóan, összecsapások törtek ki köztük és az ukrán erők között - jelentették be az utóbbiak, hozzátéve, hogy egy kórházat is támadás ért.

Találat érte a harkivi rendőrkapitányságot is:

Herszon ukrán kikötővárost teljesen ellenőrzése alá vonta az orosz hadsereg - jelentette be szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint a Dnyeper fekete-tengeri torkolatánál fekvő város polgári infrastruktúrája, életfenntartó létesítményei és a városi közlekedés a megszokott módon működnek, a városban élelmiszerből és alapvető cikkekből nincs hiány. A helyi hatóságokkal tárgyalások folynak a szociális infrastruktúra működésének fenntartásáról is.

A tábornok által ismertetett szerdai hadijelentés szerint a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők katonai infrastruktúrájának 1502 objektumát semmisítette meg, köztük van az ukrán fegyveres erők 51 parancsnoki és kommunikációs csomópontja és 38 légvédelmi radarállomás.

Elmondása szerint 47 repülőgépet a földön, 11-et pedig a levegőben semmisítettek meg. Az ukrán hadsereg, mint mondta, 472 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 62 rakéta-sorozatvetőt, 206 tüzérségi ágyút és aknavetőt, 336 speciális katonai járművet és 46 pilóta nélküli repülőgépet veszített.

Konasenkov azt mondta, hogy orosz fegyveres erők nagypontosságú fegyverrel csapást mértek az Ukrán Biztosági Szolgálat (SZBU) és a 72. információs-pszichológiai műveleti főközpont létesítményeire Kijevben, és megsemmisítették a tévétorony műsorszóró berendezését. Állítása szerint a csapás következtében lakóépületekben nem keletkezett kár.

Beszámolója szerint a helyi milíciák orosz tűztámogatással a luhanszki régióban 75, a donyeckiben pedig 58 kilométert haladtak előre, és nyolc újabb települést az ellenőrzésük alá vontak. Az orosz fegyveres erők elfoglalték Tokmak és Vasziljevka települést, az ukrán erők ott feladták az ellenállást, és önként letették a fegyvert.

Egy ukrán hackercsoport szabotázsakciókat akar végrehajtani a kulcsfontosságú orosz infrastruktúra - mint például a vasút- és az elektromos hálózat - ellen az Ukrajna elleni háború megtorlásaként - közölte a hackercsoport egyik koordinátora a Reuters hírügynökséggel.

Ukrán védelmi minisztériumi tisztségviselők a múlt héten megkeresték Jegor Ausev üzletembert és kiberbiztonsági szakértőt, és arra kérték, hogy segítsen megszervezni egy ilyen csoportot, amely azután fennakadásokat tudna okozni az orosz erőket Ukrajnába szállító infrastruktúrában.

Ausev állítása szerint csoportja - amely mintegy ezer hazai és külföldi önkéntesből áll - már feltörte több tucatnyi orosz kormányhivatal és bank honlapját, de konkrétumokat nem mondott, mert magyarázata szerint azzal megkönnyítené leleplezésüket.

Noha Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy keddi nyilatkozatában azt mondta: országa egyetlen katonai egysége sem hagyta el a támaszpontját, később csapatösszevonást szorgalmazott az ukrán határ mentén. Biztonsági kabinetjének ülésén azt mondta az elnök: jelenleg helikopterek és repülőgépek gondoskodnak a határbiztonságról, de máshonnan lövész és tüzér katonákból álló öt taktikai zászlóaljat kell vezényelni a térségbe, és meg kell erősíteni a lengyel határ mentén felsorakozó fehérorosz erőket is.

Megerősítette azonban, hogy Fehéroroszország nem vesz részt az ukrajnai háborúban - jelentette a BelTa állami hírügynökség. Egyes független médiajelentések szerint viszont fehérorosz katonákat láttak a Fehéroroszországgal szomszédos Csernyihiv megyében.