Kijev: Ukrajna nemzetközileg elismert határai változatlanok

„Amint változást látunk a helyzetben, amint a kockázatok növekedését látjuk, mindazt tudatni fogjuk. Most nincs ok a kaotikus cselekvésre, mindent megteszünk, hogy ez a jövőben is így maradjon” - hangoztatta az államfő. Hangsúlyozta, hogy Kijev elkötelezett a helyzet békés, diplomáciai úton történő rendezése mellett.
„Csakis ezt az utat követjük” - emelte ki.

Zelenszkij leszögezte egyúttal, hogy Ukrajna nem adja fel területeit. „A saját földünkön vagyunk, nem félünk senkitől és semmitől, nem tartozunk senkinek semmivel, és nem is adunk senkinek semmit, és ebben biztosak vagyunk. Mert nem 2014 februárja van, hanem 2022 februárja. Más ország, más hadsereg, de ugyanaz a cél: a béke, Ukrajna békéje” - fogalmazott az elnök, utalva arra, hogy 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától önhatalmúlag a Krím-félszigetet, majd robbantotta ki a fegyveres konfliktust a Donyec-medencében.     

„Egy ország, amely nyolc éve támogatja a háborút, nem tudja fenntartani a békét, ahogy állítja” - jelentette ki az államfő.

A Kreml változatlanul tagadja Kijev vádjait, amelyek szerint a kezdetektől fegyverekkel és katonákkal segítette a Donyec-medencei szakadárokat, a térségben dúló konfliktust pedig Moszkva „polgárháborúnak”, Ukrajnán belüli belháborúnak nevezi.

Zelenszkij videóüzenetében hangsúlyozta, hogy Ukrajna nemzetközileg elismert határai Oroszország lépései ellenére is változatlanok maradnak. Szavai szerint Ukrajna egyértelműen szuverenitása és területi integritása megsértésének minősíti Oroszország legutóbbi lépéseit. Kiemelte, hogy e döntések következményeiért minden felelősség Oroszország politikai vezetését terheli.

„A megszállt donyecki és luhanszki régiók függetlenségének elismerése azt jelentheti, hogy Oroszország egyoldalúan kilép a minszki egyezményekből, és figyelmen kívül hagyja a normandiai keretek között hozott döntéseket” - szögezte le az elnök, hozzátéve, hogy ez aláássa a béketörekvéseket és lerombolja a tárgyalási formátumokat.

Zelenszkij később kijelentette, hogy fontolóra veszi az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Az államfő erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Alar Karis észt elnökkel kijevi megbeszélésüket követően közösen tartottak.

„Kérést kaptam a külügyminisztériumtól, hogy fontoljam meg az Ukrajna és az Orosz Föderáció közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításának kérdését. A sajtótájékoztató után ezen a témán fogok dolgozni. És nem csak ezen” - fogalmazott Zelenszkij. Felszólította továbbá Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy vezessenek be szankciókat az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ellen.

A Donyec-medencei konfliktus tárgyalásos rendezésére életre hívott úgynevezett normandiai formátumban Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vesz részt.

Az Ukrajna délkeleti részének rendezéséről szóló minszki megállapodásokat az ukrán vezetés rögtön aláírásukat követően lábbal tiporta - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a Rosszija-24 televíziós csatorna műsorának nyilatkozva.

Kifejtette, hogy közvetlenül a minszki megállapodások aláírása után az akkori ukrán elnök, Petro Porosenko a kijevi parlamentben elmondott beszédében kifogásokat kezdett gyártani ahelyett, hogy megvédte volna ezt a kulcsfontosságú dokumentumot, amely megállította a háborút és megnyitotta az utat a békés rendezés, Ukrajna területi integritásának megőrzése előtt.

Az akkori ukrán külügyminiszter, Pavlo Klimkin pedig azt kezdte bizonygatni, hogy ezek a megállapodások semmit sem érnek, csak egy darab papír, Ukrajna nem vállalt semmilyen kötelezettséget - mondta Lavrov. Hozzátette: „Általában féltek, féltek megvédeni az álláspontjukat, megvédeni a konszenzust, amely Minszkben született Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország elnökeinek részvételével”.

Az orosz külügyek irányítója szólt arról is, hogy az európaiak és az amerikaik addig meg nem állnak, nem nyugszanak, amíg ki nem merítik az összes lehetőséget Oroszország úgynevezett megbüntetésére.

„Azt, hogy kollégáink most Oroszországra próbálják hárítani a felelősséget a minszki megállapodások felbomlásáért, mi is megértjük. Európai, amerikai, brit kollégáink nem állnak meg, és nem nyugszanak addig, amíg ki nem merítik az összes lehetőséget Oroszország úgynevezett megbüntetésére. Már most mindenféle pokoli szankciókkal fenyegetőznek (...). Már megszoktuk” - vélekedett.

Lavrov egyben szólt arról, hogy Moszkvának kétségei vannak az Európai Unió közvetítői képességével kapcsolatban a konfliktusmegoldás terén. Hangoztatta: „Egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió képes-e közvetítőként fellépni, amilyen helyzetbe hozta magát, és képes lenne bármilyen érdemi eredményt felmutatni”.

„Az EU képtelensége arra, hogy saját megoldásokat keressen, nagyon-nagyon sokatmondó. Ez egyébként nemcsak a belső ukrán válságra vonatkozik, ahol az EU a garanciáival kudarcot vallott, de az EU külpolitikájának más területeire is” - hangoztatta.

Korábban az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova hasonló szellemben beszélt arról, hogy Moszkva szerint Kijev többé nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amelyeket a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintettek.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát az Ukrajna körzetében fokozódó háborús feszültség miatt, rámutatva, hogy „az atomfegyverek korában fegyveres úton nem lehet rendezni a felgyülemlett konfliktusokat”.

A KMKSZ elnöksége kedden kiadott nyilatkozatában felszólítja a nagyhatalmak vezetőit és az ukrán kormányzatot arra, hogy „tegyenek meg mindent a háború elkerülése, a problémák békés úton történő rendezése érdekében”.

A dokumentumban rámutatnak, hogy Ukrajnának az utóbbi években elfogadott törvényei nem teszik lehetővé a kisebbségvédelem terén kötött nemzetközi egyezmények végrehajtását. „Az ukrajnai kisebbségek nyelvi, oktatási jogainak visszaállítása jelentős mértékben hozzájárulhatna a béke és a stabilitás megőrzéséhez” - áll a nyilatkozatban.

A KMKSZ a jótékonysági alapítványai ellen folyó, „megalapozatlan vádak alapján megkezdett bűnvádi eljárások” ellenére „továbbra is kész részt vállalni egy stabil, működőképes megyei tanácsi többség kialakításában”.

A szervezet elnöksége a jelenlegi feszült helyzetben felelőtlennek tartja azokat a támadásokat, amelyek nemrégiben a kárpátaljai megyei adminisztráció vezetőjét érték a népek testvériségéről tett kijelentései okán, valamint a megyei közgyűlés elnökét a budapesti látogatása miatt - amelyet rendkívül eredményesnek és előremutatónak tart a KMKSZ.

A KMKSZ elnöksége emlékeztet arra, hogy a megyei közgyűlés KMKSZ-frakciója megszavazta a területi alapon szerveződő helyi önvédelmi egységek megyei költségvetésből történő finanszírozását, ugyanakkor „felhívja az illetékesek figyelmét, akadályozzák meg, hogy fegyverek kerülhessenek bűnözők, szélsőséges erők kezébe, és hatáskörükön belül mindent tegyenek meg a közbiztonság szavatolásáért”.

A német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét - jelentette be Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

A kancellár elmondta: felkérte a gazdasági minisztert, hogy tegye meg a már elkészült vezetékrendszer üzembe helyezéséhez nélkülözhetetlen tanúsítványok kiadásának felfüggesztéséhez szükséges közigazgatási jogi lépést.

A Balti-tenger alatt lefektetett Északi Áramlat-2 közvetlenül, Ukrajna megkerülésével köti össze Oroszországot Németországgal, és évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas.

Nagy létszámú hadoszlop indult el a Moszkva által támogatott szakadárok ellenőrzése alatti Donyeck városából a Donyec-medencei frontvonal felé, vagyis az ukrán fegyveres erők állásai irányába - közölték szemtanúk hétfő este az ukrán Szabadság Rádióval.

Egy helybeli azt mondta a rádiónak, hogy több mint száz egységből állt a hadoszlop, amely Donyeck központjából indult, ráhajtott a Donyeck és Makijivka közötti autópályára, és feltehetően Jaszinuvata település felé tartott.

Más szemtanúk szerint a harckocsikból, egyéb páncélozott járművekből és katonákból álló oszlop Donyeck központján kijevi idő szerint este tíz óra körül haladt át, és északnyugati irányba tartott, azaz a frontvonal felé. A donyeckiek azt mondták, hogy az elmúlt nyolc év alatt nem láttak ennyi katonát a város utcáin. A szemtanúk elbeszéléseiből nem derült ki, hogy a szakadár erőkhöz tartozó vagy Oroszországból frissen érkezett páncélosokat láttak.

Az ukrán fegyveres erőknél az Ukrajinszka Pravda hírportál érdeklődésére azt mondták, hogy több forrásból is értesültek haditechnika és mozgósított férfiakból álló csapatok mozgásáról több irányból a frontvonal mentén. Egyebek között több ezer mozgósított embert vittek a szakadárok az általuk ellenőrzött Makijivka településen egy üzem területére, ahol fegyvereket és ruházatot osztottak ki nekik.

A hírportál szerint szemtanúk a nap folyamán láttak nagyszámú haditechnikából álló konvojokat Donyeck különböző kerületeiben és a város peremvidékén is.

Joe Biden amerikai elnök rendeletben tiltja meg, hogy bármely amerikai állampolgár „új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen” a délkelet-ukrajnai szakadár régiókban - jelentette be közleményében Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.

A rendelet „felhatalmazást ad arra is, hogy szankciókat vezessenek be bármely olyan személlyel szemben, aki úgy dönt, hogy Ukrajna e területein tevékenykedik”.

Az Egyesült Államok számított erre a lépésre Oroszország részéről és „kész azonnal reagálni” - tette hozzá a szóvivő.

Psaki felhívta a figyelmet, hogy a mostani szankciók elkülönülnek azoktól „a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől”, amelyeket Amerika „a szövetségesekkel és partnereivel egyeztetve” arra az esetre készített elő, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. A szóvivő hozzátette, hogy továbbra is folyamatosan konzultálnak a szövetségeseikkel és partnereikkel a „következő lépésekről” és az ukrán határ mentén zajló eszkalációról.

„Határozottan elítéljük Putyin elnök azon döntését, amely szerint elismeri az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaság függetlenségét” - jelentette ki hétfői közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

A politikus szerint a mostani döntés ellentmond a minszki megállapodásban foglalt orosz kötelezettségvállalásoknak, valamint Oroszország diplomácia iránti állítólagos elkötelezettségének, és „egyértelmű támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen.” Blinken úgy fogalmazott: „támogatásunk Ukrajna szuverenitása és területi integritása, valamint Ukrajna kormánya és népe iránt megingathatatlan.”

A Fehér Ház közleménye szerint a Biden vezette kabinet hamarosan további intézkedéseket is bejelent, amiért „Oroszország kirívóan megsértette nemzetközi kötelezettségvállalásait”.

Amerikai hírügynökségi információk szerint a Biden-adminisztráció elrendelte, hogy az amerikai nagykövetség még Ukrajnában maradt munkatársai is hagyják el a kelet-európai országot. A külügyi tárca február közepén jelentette be, hogy a kijevi nagykövetségen megszünteti az amerikaiaknak nyújtott konzuli szolgáltatást, amelyet átmenetileg a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városában lévő amerikai képviseleten vehetnek igénybe. A Bloomberg értesülései szerint a nagykövetséget most „Lengyelországba költöztetik.”

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint valós lehetőség az Ukrajna elleni orosz invázió „a következő órákban és napokban”.

A londoni kormányfői hivatal keddi tájékoztatása szerint Johnson ezt a véleményét az ukrán elnökkel, Vologyimir Zelenszkijjel tartott hétfő éjjeli telefonos megbeszélésén fejtette ki.
Johnson az ukrán államfővel tartott megbeszélésén erőteljesen elítélte Putyin lépését, kijelentve: a fejlemény nyomán működésképtelenné váltak a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodások és az egész minszki folyamat.

A brit miniszterelnök közölte Zelenszkijjel, hogy London máris egyeztetést kezdett partnereivel, és a következő napokban felveti az ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ).

Johnson tájékoztatta az ukrán elnököt arról is, hogy a brit kormány már felvázolt olyan szankciókat, amelyek célkeresztjében az Ukrajna területi integritásának megsértéséért felelősök állnak, és ezek az intézkedések már kedden érvénybe lépnek.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén a tagállamok többsége elítélte a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok függetlenségnek elismerését illetve azt, hogy Putyin  csapatokat vezényelt a térségbe. Moszkva ugyanakkor közölte, hogy továbbra is kész tárgyalni.

Az ülésen Rosemary DiCarlo főtitkárhelyettes az ukrán területi integritás és szuverenitás megsértésének nevezte, hogy Oroszország elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista területeket. „A következő órák és napok kritikusak lesznek. Egy nagyobb konfliktus kockázata valós, és mindenáron el kell kerülni” - fejtette ki az értekezleten.

Az Egyesült Államokat képviselő Linda Thomas-Greenfield ENSZ-nagykövet képtelenségnek nevezte, hogy Putyin békefenntartóként hivatkozott az orosz hadseregre. Szerinte az orosz egységeknek a Donyec-medencébe vezénylése, illetve a szakadár területek függetlenségének elismerése provokálatlan támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen. Tetteivel Putyin foszlányokra tépte a minszki megállapodást - mondta. Úgy vélekedett: Putyin választás elé állította a világot, és az ezt nem nézheti el, mert a történelem azt mutatja, hogy az ilyen ellenségeskedésekkel szemben az elfordulás sokkal költségesebb út lesz.

„Továbbra is nyitottak vagyunk a diplomáciára, a diplomáciai megoldásra. Nem áll szándékunkban azonban megengedni egy vérfürdőt a Donyeck-medencében” - vágott vissza Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete.
A diplomata azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit, hogy Ukrajnát fegyveres provokációra buzdítják. Hozzátette, Ukrajna 120 ezer fős katonai kontingenst összpontosított az oroszbarát szakadárokkal keletre húzódó kontaktvonal mentén, és felforgató csoportok hatoltak be vagy megpróbáltak behatolni a Donyeck-medencébe, hogy megtámadják a kritikus infrastruktúrát. Sürgette az Egyesült Államokat és más nyugati nemzeteket, hogy ne rontsák tovább a helyzetet.

„Ukrajna nemzetközileg elismert határai változatlanok maradnak, függetlenül Oroszország kijelentéseitől és intézkedéseitől” - ezt már Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet mondta. Hangoztatta: Ukrajna felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza az ukrajnai szakadár területek elismeréséről szóló döntését, térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és hajtsa végre megszálló csapatainak azonnali és ellenőrizhető kivonását.

A feszült, kétórás találkozó végén az ukrán diplomata azt is mondta, hogy „Az ENSZ beteg (...) a Kreml által terjesztett vírustól”.
Rámutatott arra is, hogy a Luhanszk és Donyeck elismeréséről szóló hétfői moszkvai döntés hasonlóságot mutat Oroszország 2008-as intézkedéseivel, amikor Dél-Oszétia és Abházia régiója elszakadt Grúziától.

A grúziai háborút követően Oroszország 2008-ban ismerte el az említett régiókat független államként. Ez lehetővé tette Moszkva számára, hogy több ezer katonát állomásoztasson ott.

„Ma a Kreml szóról szóra bemásolta Grúzia 2008-as rendeletét” - mondta a nagykövet, miközben egy kinyomtatott dokumentumot tartott a magasba. „Semmi kreativitás” - tette hozzá. „A Kreml másológépe nagyon jól működik.”

Az ülésen a Biztonsági Tanács több más tagja is elítélte Oroszország fellépését.

Írország nagykövete, Geraldine Byrne Nason élesen bírálta Moszkvát. „Oroszország egyoldalú lépései csak fokozzák a feszültséget” - mondta.
Franciaország számára Oroszország „a halogatás és a konfrontáció útját választotta” - panaszolta Nicolas de Riviére francia nagykövet.
Indiai kollégája, T.S. Tirumurti „mély aggodalmának” adott hangot, és önmérsékletre szólított fel minden oldalt, a brit nagykövet, Barbara Woodward azt követelte, hogy Oroszország „vonuljon vissza”, Brazília képviselője pedig „azonnali tűzszünetre” szólított fel Kelet-Ukrajnában.
Az állandó BT-tag Kína nem ítélte el kifejezetten Oroszországot. „Minden országnak békés eszközökkel kell megoldania a nemzetközi vitákat az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel összhangban” - mondta Csang Csu nagykövet, és felszólította a feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet. Egyben elszólította az ukrajnai vitában érintett kulcsfontosságú feleket, hogy „folytassák a párbeszédet és a konzultációt, és keressenek ésszerű megoldásokat”.