Külföld

Putyin elismerte a donyecki és luhanszki „népköztársaság” függetlenségét

A Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság elismerése mellett döntött hétfőn este Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin elismerte a donyecki és luhanszki „népköztársaság” függetlenségét
Putyin a beszédet követően a tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével
Fotó: EyePress via AFP

Kritikus, éles helyzet alakult ki a Donyec-medencében - jelentette ki Putyin az országhoz intézett, hétfőn este bemutatott videoüzenetében, amelyben kiemelte: a mai Ukrajnát Lenin és a bolsevikok hozták létre, keleten ősi orosz területeket hozzácsatolva. Rámutatott, hogy a mai Ukrajna ezt Lenin-szobrok ledöntésével hálálta meg, a „kommunistátlanítás” jegyében.

Mint mondta, ha a bolsevikok által létrehozott Ukrajna valódi „kommunistátlanítást” akar, azt Oroszország meg tudja rendezni.

Objektum doboz

Nem üres hencegés Kijev fenyegetése, hogy Ukrajna  saját atomfegyvert hoz létre - jelentette ki Putyin, aki szerint Ukrajnának szovjet nukleáris és rakétatechnológiai ismeretei vannak, így hamarabb juthat taktikai nukleáris fegyverhez, mint más országok.

Putyin szerint radikálisan megváltozik a globális biztonsági helyzet, ha Ukrajna tömegpusztító fegyverhez jut.

Putyin nehezményezte, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.Rámutatott, hogy az ilyen eszközök ukrajnai telepítése radikálisan csökkenti a rakéták repülési idejét.

Párizs szerint az ukrajnai válság új dimenzióba lép azzal, ha Vlagyimir Putyin elismeri az ukrajnai szakadár területeket. Az orosz elnök a dokumentum aláírását megelőzően tudatta szándékát a francia elnökkel és a német kancellárral, akik a tájékoztatás szerint csalódottságuknak adtak hangot.

Oroszország megsérti a nemzetközi jogot a szakadár területek elismerésével - jelentette ki hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnök. Liz Truss brit külügyminiszter közölte, hogy London kedden újabb szankciókat jelent be Moszkvával szemben.

Putyin a beszédet követően a tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni.

Az uniós intézmények vezetői elítélték Putyin lépését

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös közleményben ítélte el Putyin lépését.

A két tisztégviselő hangsúlyozta: a lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti. Az EU szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben részt vevőkkel szemben.

Az Európai Unió ismételten kijelenti, hogy rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül - hangsúlyozták az uniós vezetők.

Ülésezett az orosz nemzetbiztonsági bizottság

Hétfőn rendkívüli ülést tartott az orosz nemzetbiztonsági bizottság, amelynek értekezletén Putyin arról beszélt: Emmanuel Macron francia elnök arról biztosította, hogy a kijevi vezetés kész végrehajtani a minszki megállapodásokat, és friss elképzeléseken dolgozik a két kelet-ukrajnai szakadár régió területén rendezendő választások kérdésében.

Az állami televízióban közvetített nyilatkozatával az orosz államfő Dmitrij Kozaknak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetőjének arra a helyzetértékelésére reagált, miszerint a dolgok jelen állása szerint Kijev sosem fogja megvalósítani a Donyec-medencei helyzet rendezéséről szóló, 2015 februárjában kötött minszki megállapodásokat.

Az orosz nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülésén az orosz államfő megjegyezte, hogy a tárgyalási folyamat már nyolc éve zajlik, és zsákutcába jutott.

Egy, Ukrajna NATO-tagságára vonatkozó moratórium nem fogja megoldani az Oroszország és a Nyugat közötti feszültséget - jelentette ki Putyin. „Azt gondoljuk, hogy ez nem engedmény számunkra” - fogalmazott.

Oroszország meg akarja akadályozni, hogy szomszédai NATO-tagok legyenek, és erre vonatkozóan írásos garanciákat kért az Észak-atlanti Szövetségtől és az Egyesült Államok kormányától. A Nyugat elutasította az orosz követeléseket. Moszkva a Kelet-Közép- és Dél-Kelet-Európában állomásozó amerikai erők kivonására szólította fel Washingtont.

Mint azt a tanácskozás végén Putyin közölte, Oroszország még a hétfőn döntést hoz a szakadár luhanszki és donyecki „népköztársaságok” elismerésének kérdésében. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a szóban forgó területek függetlenségének elismerését, nem pedig elcsatolását fontolgatja.
A tanácskozás résztvevői egyébként egyöntetűen a függetlenség elismerését szorgalmazták.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben az ukrajnai helyzet nem javul, el kell ismerni a kérdéses területek függetlenségét. Utalt arra, hogy a két „népköztársaság” területén mintegy 800 ezer orosz állampolgár él.

Olaf Scholz német kancellár hétfőn telefonon tiltakozott Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, amiért Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségének elismerését tervezi, és felszólította, hogy vonja vissza az orosz csapatokat az ukrán határ térségéből.

Olaf Scholz „elítélte az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságok független államként történő elismerésére irányuló oroszországi terveket”. Ez a lépés „szöges ellentétben állna a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokkal, és Oroszország részéről a megállapodások egyoldalú megszegését jelentené” - mondta a német kancellár az orosz elnöknek.

Olaf Scholz egyben felszólította Vlagyimir Putyint, hogy haladéktalanul gondoskodjék a feszültség csökkentéséről és vonja vissza az ukrán határ térségében felvonultatott egységeket - áll a közleményben, amely szerint a német kancellár hangsúlyozta, hogy „most különösen fontosak az enyhülés jelei és a kelet-ukrajnai tűzszünet betartása”, és Oroszországnak mindebben „különleges felelőssége van”.

Szergej Sojgu védelmi miniszter arról beszélt, hogy Ukrajna komoly erőket vont össze a Donyec-medencei szakadár régiók mentén, és lehetséges, hogy erővel próbálja visszafoglalni ezeket a területeket. Azt állította, hogy az ukrán kormánycsapatok fokozzák a szakadár „népköztársaságok” tüzérségi támadását.

Párizs szerint az ukrajnai válság új dimenzióba lép azzal, ha Vlagyimir Putyin elismeri az ukrajnai szakadár területeket. Az orosz elnök erről tájékoztatta a francia elnököt és a német kancellárt, akik a tájékoztatás szerint csalódottságuknak adtak hangot.

A tárcavezető rendkívül veszélyesnek nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, hogy vissza akarja állítani országának atomhatalmi státuszát. Zelenszkij szombaton a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy kezdeményezte a budapesti memorandumban részes országok csúcstalálkozóját. Kijelentette, hogy amennyiben erre nem kerül sor, vagy azon nem nyújtanak Ukrajnának biztonsági garanciákat, úgy Kijev semmisnek fogja tekinteni a megállapodást. Az 1994-ben aláírt budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia garantálta Ukrajna határait, cserében azért, hogy Kijev csatlakozik az atomsorompó-szerződéshez.

Orbán Viktor szlovéniai látogatása alkalmával hangsúlyozta: Ukrajna szomszédos Magyarországgal, ezért ha romlik az ottani helyzet, „Magyarország óriási nyomás alá fog kerülni”. Az 1990-es években, a jugoszláv háború idején tízezrével érkeztek menekültek Magyarországra, de Ukrajna népességét tekintve sokkal nagyobb, mint a volt Jugoszlávia, így ha ott baj van, akkor a Magyarországra háruló menekültnyomásnak sokkal jelentősebb lesz a biztonsági és a gazdasági súlya - mondta.

Sojgu ezenfelül a szakadár területek elismerését sürgette, miután nem sokkal korábban az önhatalmúlag kikiáltott „népköztársaságok” függetlenségük elismerésére és katonai együttműködésre kérték Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette, hogy a Nyugat nem fog változtatni álláspontján, és Oroszországnak nem marad más választása, mint elismerni a „népköztársaságokat”. „Remélem, ezzel erős jelzést küldhetünk az orosz népnek. Nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy nyolc éven át gúnyolódnak honfitársainkon, ezért nem látok más utat” - fogalmazott a külügyminiszter.

Lavrov a kelet-ukrajnai fejleményeket nemcsak népirtásnak, hanem az orosz identitás elleni támadásnak is minősítette. Emlékeztetett Putyin nyilatkozatára, melyben az orosz elnök a Donyec-medencében zajló eseményeket népirtásnak nevezte. „Az, hogy most a nyíltan neonáci, banderista (Sztepan Bandera néhai ukrán nacionalista politikus után) kijevi rezsimet igyekeznek támogatni, szintén a népirtás megnyilvánulása” - hangoztatta a külügyminiszter.

Az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki a Facebook közösségi fiókján Putyinnak az „önjelölt »köztársaságok« elismeréséről” szóló döntését a párbeszéd „végleges elutasításának”, a nemzetközi jog „kirívó megsértésének”, Ukrajnával szembeni agresszív cselekedetnek nevezte.
Erre egyértelmű választ kell adni haladéktalan szankciók formájában - írta a lengyel kormányfő, hozzáfűzve: Putyin „csak ezt a nyelvet értheti meg”.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára kiemelte: a kelet-ukrajnai konfliktust az Egyesült Államok idézte elő, ezért Washingtonnal kell tárgyalni. „Ezt a konfliktust nem az ukrán nép teremtette, az ukrán nép ellenzi, megfélemlítik, kényszerítik arra, hogy ezen az úton haladjon. Az Egyesült Államok szervezte ezt... ezért vele kell tárgyalni” - mondta Patrusev.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója pedig arról beszélt: Oroszország adhat még egy utolsó esélyt a Nyugatnak, hogy rövid határidőn belül rábírja a kijevi vezetést a minszki megállapodások végrehajtására.

Kijev az ENSZ BT tagállamaihoz fordult Ukrajna biztonságának szavatolásáért

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hivatalos megkeresést küldött az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagállamaihoz azzal a kéréssel, hogy folytassanak azonnali konzultációkat az Ukrajna körül kialakult feszültség csökkentése érdekében.

Az Ukrinform hírügynökség szerint az elmúlt öt napon 119 polgári létesítményt ért találat Donyeck és Luhanszk régiók ukrán ellenőrzés alatti településein. A tüzérségi támadások következtében 44 lakóházban, négy oktatási intézményben, továbbá 11 létfontosságú infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk. Öt civil sérült meg, hárman agyrázkódást szenvedtek. Hétfő délután az ágyúzások következtében több helyütt megrongálódtak a villanyvezetékek, emiatt 7300 polgári lakos maradt áram nélkül.

Kuleba cáfolta azokat a - szavai szerint - álhíreket, amelyeket Oroszország terjeszt, igazolandó saját agresszív fellépését Ukrajna ellen. „Ukrajna nem támadta meg Donyecket, sem Luhanszkot, nem ”dobott át„ sem diverzánsokat, sem páncélosokat az orosz határon, nem lőtte Oroszország területét, sem ellenőrző pontot a határon, nem követett el szabotázst, és a fent felsoroltak közül egyet sem tervez végrehajtani” - szögezte le a miniszter. „Követelem, hogy az Oroszországi Föderáció azonnal állítsa le a hamis hírek gyártását” - hangsúlyozta.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolt arról, hogy az „orosz propagandamédia” olyan információkat terjesztett, miszerint hétfőn, alig néhány órával az orosz nemzetbiztonsági tanács ülése előtt, egy csoport „ukrán diverzáns” lépett be Oroszország területére, majd két ukrán gyalogsági harcjármű, amelynek fel kellett volna vennie a „diverzánsokat”. Az ukrán állami határőrszolgálat ezt újabb álhírnek minősítette.

„Február 18. óta, amikor az önkényesen kikiáltott Donyec-medencei szakadár 'népköztársaságok' vezetői megkezdték az általuk ellenőrzött területeken lakó civilek Oroszországba történő 'kényszerkitelepítését', az orosz média egyre több álhírt terjeszt donyecki és luhanszki robbantásokról, Ukrajna támadási terveiről, illetve orosz területen becsapódott ukrán lövedékekről” - írta az Ukrajinszka Pravda. 

Szijjártó: Felszólítjuk a világpolitika nagy szereplőit, hogy  térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz

Hétfőn reggel Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta: eddig nagy, széleskörű katonai művelet nem történt Ukrajnával szemben - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn délután, még az orosz nemzetbiztonsági bizottság ülését megelőzően közzétett nyilatkozatában a Facebookon.

Szijjártó kifejezte reményét, hogy ez így is marad, egyúttal rámutatott: „Indokolt és legitim a részünkről, mivel a mi bőrünkre megy a játék, azt mondani, hogy felszólítjuk a világpolitika nagy szereplőit, hogy a provokálás, az erőfitogtatás és az üzengetés helyett térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz” - hangsúlyozta Szijjártó.
 

Objektum doboz

Az EU szankciókat is kész bevezetni, ha Moszkva elismeri az ukrajnai szakadár területeket

Az Európai Unió kész reagálni, akár szankciókat is bevezethet, ha Vlagyimir Putyin függetlennek ismeri el Kelet-Ukrajna szakadár területeit - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn.

„Felszólítjuk Putyin elnököt, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és a minszki megállapodásokat, továbbá elvárjuk, hogy ne ismerje el Luganszk és Donyeck megye függetlenségét” - fogalmazott Josep Borrell a tagországok külügyminisztereinek tanácsülését követően.

A főképviselő aláhúzta: az Európai Unió határozottan és egységesen fog fellépni, továbbá kész szankciók bevezetésére is abban az esetben, ha Moszkva ilyen lépésre szánná el magát.

Borrell arra is figyelmeztetett, hogy az EU példátlan megszorító intézkedéseket fog bevezetni Moszkvával szemben, ha megtámadja Ukrajnát, miután Moszkva - mint mondta - a becslések szerint mintegy 150 ezer katonát telepített az Ukrajnával közös határára.

NATO: Az elismerés erodálja a konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket
 

A „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” elismerése aláássa Ukrajna önállóságát és területi egységét, erodálja a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket, és megsérti a minszki megállapodásokat, amelyeknek Oroszország is részes fele; Donyeck és Luhanszk Ukrajna része - jelentette ki Jens Stoltenberg a NATO főtitkára közleményében.

„Elítélem Oroszország azon döntését, hogy elismeri az önjelölt ”Donyecki Népköztársaság„ és ”Luhanszki Népköztársaság függetlenségét„ - fogalmazott Stoltenberg.

Emlékeztetett: 2015-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa - amelynek tagja Oroszország is - megerősítette, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja Ukrajna önállóságát, függetlenségét és területi egységét. Kijelentette: Moszkva továbbra is szítja a kelet-ukrajnai konfliktust azzal, hogy pénzügyi és katonai támogatást nyújt a szakadároknak. Megpróbál ürügyet teremteni arra is, hogy ismét megtámadja Ukrajnát.

A főtitkár hangsúlyozta: a NATO támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. A szövetségesek a lehető leghatározottabban sürgetik Oroszországot, hogy válassza a diplomácia útjait, és haladéktalanul hagyjon fel a csapatösszevonással Ukrajna területén és környékén, továbbá vonja ki haderejét Ukrajnából a nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően - tette hozzá Stoltenberg.

Washington: Oroszország rendkívül erőszakos invázióra készül

Oroszország „rendkívül erőszakos” invázióra készül Ukrajna ellen, és Moszkva célja, hogy „összezúzza” az ukrán népet - jelentette ki hétfőn az NBC amerikai televíziónak adott nyilatkozatában Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.

„Úgy gondoljuk, hogy az oroszok által tervezett bármely katonai művelet rendkívül erőszakos lesz. Ukránok és oroszok, civilek és katonák is életüket fogják veszíteni” - vélekedett Sullivan. A nemzetbiztonsági tanácsadó „hatalmas brutalitásra” számít, ugyanis szerinte „ez nem csak hagyományos háború lesz két hadsereg között”. Sullivan hozzátette: „ez Oroszország háborúja lesz az ukrán nép ellen, azzal a céllal, hogy elnyomja, összezúzza őket és ártson nekik”.

A jelenlegi megállapodások szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Genfben találkozik Szergej Lavrovva orosz külügyminiszterrel. Vasárnap Joe Biden amerikai elnök sem zárkózott el egy esetleges találkozó lehetőségétől Vlagyimir Putyinnal. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azonban hétfőn azt mondta: korai még a csúcstalálkozóról beszélni. A szóvivő szerint a két elnök bármikor összehívhat telefonbeszélgetést vagy találkozót, de egyelőre nincs ilyen konkrét terv. 

Sullivan hétfőn megismételte, hogy az Egyesült Államok kész megtenni a megfelelő válaszlépéseket, amennyiben Moszkva támadást indítana Kijev ellen. „Készek vagyunk határozottan reagálni, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, de készen állunk a helyzet békés, diplomáciai rendezésére, a legmagasabb szinten is” - tette hozzá a nemzetbiztonsági tanácsadó. Sullivan szerint azonban jelenleg „minden jel arra mutat, hogy az orosz erők nagy, Ukrajna elleni támadásra készülnek”.

Kapcsolódó írásaink