Külföld

Egy családként a cselekvő nemzet évében

Magyarország elemi érdeke, hogy közösségeink a környező országokban is sikeresek lehessenek, nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Potápi Árpád János államtitkár

A külhoni magyar gyermekek, idősek és vállalkozók számára tervezett támogatásokról beszélt lapunknak a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád János. Az államtitkár rámutatott, az a Gyurcsány Ferenc akarja visszaszerezni a hatalmat, akinek politikai öröksége a kisebbségi magyarság elleni hergelés és az ország csőd szélére juttatása maradt.

Egy családként a cselekvő nemzet évében
Szakmai képzésekkel segítjük a külhoni magyar vállalkozókat
Fotó: MH/Török Péter

– Egyesek a kormány szemére vetik azt, hogy a magyar kisebbségeknek juttatott forrásokkal akarja növelni köreikben a népszerűségét. Mikor lett elfogadhatatlan az, hogy egy politikai blokk hazafias, hasznos és egy közösség javára váló tettekkel akarjon népszerűvé válni?

– A baloldal sohasem nemzetben gondolkodott. Számukra a magyar nemzet magyarul beszélő emberek halmazát jelenti. Mi ezzel szemben azt valljuk, hogy minden magyar számít, éljen bárhol a világon. Nincs A és B típusú magyar állampolgár. Egy családhoz tudnám ezt hasonlítani: ha leülünk vacsorázni, nem tesszük meg azt, hogy az egyik testvérnek vagy épp a nagymamának nem szolgálunk fel ételt.

Amellett hogy a külhoni magyarságért való felelősségvállalás Alaptörvényben rögzített kötelességünk, Magyarországnak elemi érdeke, hogy a környező országokban mindenhol erős magyar közösségek éljenek, akik – megőrizve magyar identitásukat és kultúrájukat – a szülőföldjükön tudnak boldogulni, családot alapítani, jövőt tervezni. Mi ezért dolgozunk tizenkét éve, és mára óriási eredményeket értünk el.

– Mik 2022-ben a legnagyobb léptékű terveik a környező országok magyarsága körében?

– Az elmúlt évtizedben bizonyságot tettünk arról, hogy cselekvő együttműködés köti össze nemzetünk közösségét: a magyar intézményrendszert megerősítettük, a kisgyermekes családoktól az idősekig mindenkiről gondoskodunk. Megadtuk a magyar állampolgárságot a külhoni magyaroknak, megtízszereztük a nemzetpolitikai célú összkormányzati források összegét.

Több mint háromszázezer külhoni gyerek számára tettük lehetővé a minőségi anyanyelvi oktatást, ezerhatszáz templomot és egyházi intézményt építettünk és újítottunk fel szerte a Kárpát-medencében, több mint ezer, anyaországi és külhoni település közötti testvértelepülési kapcsolat kialakítását és megerősítését támogattuk. Mára nincs olyan szeglete a Kárpát-medencének és a diaszpórának, ahová a nemzetpolitika hatósugara ne ért volna el. Célunk, hogy ezeket az eredményeket, mindenekelőtt ezt az erős intézményrendszert megtartsuk, fenntartását folyamatosan és kiszámíthatóan biztosítsuk, hisz a nemzetpolitika alapja a kiszámíthatóság.

– A meghirdetett cselekvő nemzet éve milyen új elemeket, dinamikát hozna a jelenlegi kormánypártok nemzetpolitikájába?

– A cselekvő nemzet évének első lépése maga cselekvés. Április harmadikán közösen kell lépnünk, hogy az eddig elért eredményeinket megvédjük. Amit különösen fontosnak tartok határon túl, az az erős politikai intézményrendszer. Az erős külhoni magyar közösséget az erős politikai érdekképviselet garantálja. Ezért minden régióban az egységes, erős magyar politikai érdekképviseletet támogatjuk.

További célunk, hogy az eddigi hiány­területeket pótoljuk, erősítsük: az egyes régiókban jól működő gyakorlatokat (például védőnői szolgálat) a teljes Kárpát-medencére kiterjesszük, a gyerekek és fiatalok mellett még nagyobb figyelmet fordítsunk az idősek támogatására. Emellett továbbra is kiemelt figyelmet kap a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés. Gazdasági fórumokkal, szakmai képzésekkel, hálózatépítéssel segítjük a külhoni vállalkozókat, hiszen – amint a kutatásainkból kiderült – a külhoni vállalkozók kilencvenkét százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, ezzel tehát magyar családok sokaságát támogatjuk.

– Az elmúlt évek kijelentései azt mutatják, hogy a magyar baloldal számára sokkal fontosabb a népszerűség Brüsszelben vagy Washingtonban, mint a magyar kisebbség soraiban, és ezt akár az utóbbi rovására is növelnék. Mit jelentene a külhoni magyaroknak ez a beállítottság egy esetleges bal–szélsőjobb koalíció választási győzelménél?

– Ha a baloldal nyer, porig rombolja mindazt, amit mi az elmúlt tizenkét évben felépítettünk. A nyilatkozataikból világosan látszik, hogy semmit sem változtak 2004. december ötödike óta, amikor gyalázatos módon elárulták a határon túli magyarokat, és huszonhárommillió románnal riogatva a nemmel való szavazásra buzdítottak a népszavazáson. 2010 előtt teljesen lenullázták a nemzetpolitikát, megszüntették a magyar–magyar fórumokat.

Ma ugyanezt teszik: minden lehetőséget megragadnak, hogy magyart magyar ellen fordítsanak. Megvonnák a szavazati jogot, fájlalják a külhoniaknak nyújtott támogatásokat, még a járványhelyzet idején küldött maszkok és védőeszközök ellen is minősíthetetlen stílusban léptek fel, gondoljunk csak Szabó Tímea parlamenti kirohanásaira. Nemcsak szomorú, de mélységesen felháborító is, hogy az irigységre építve magyart magyar ellen fordítanak.

Az pedig egyenesen megdöbbentő, hogy az a Gyurcsány Ferenc akar visszatérni a hatalomba, aki nemcsak a külhoni magyarok elleni hergelésben jár az élen, de egyszer már tönkretette és a csőd szélére sodorta az országot. A választás tétje tehát óriási, nemcsak a Magyarországon élőknek, de a külhoniaknak is. Ezért ezúton is arra kérem a határon túli magyarokat, hogy ha szeretnék, hogy a jelenlegi nemzetépítő munka folytatódjon, regisztráljanak, és éljenek a szavazati jogukkal.

Kapcsolódó írásaink

Magyarország maradjon magyar ország

ĀPotápi Árpád János: A baloldal célja soha nem a nemzet megerősítése volt, ma sem az – ők egészen más érdekeket, más urakat szolgálnak