Külföld
A miniszterelnök levélben köszöntötte az unitáriusok püspökszentelő gyülekezetét
Levelében a magyar miniszterelnök felidézi azt a „régi igazságot”, hogy a fény forrásának nem a nagysága, hanem az ereje számít.
„Az egész magyarság számára felemelő pillanat volt, amikor kilenc évvel ezelőtt a Trianonban két részre szakított magyar unitárius közösség újra kimondta egységét, bizonyságot téve arról, hogy amit ellenséges hatalmak, torz ideológiák és emberi gyarlóság elválasztott egymástól, azt a közös hit és a határokon átívelő nemzeti összetartozásunk parancsa kilenc évtized után is képes újra egyesíteni” - írta a kormányfő.
Orbán Viktor azt kívánta az új püspöknek, hogy legyen bátor őre és gyarapítója annak a súlyos megpróbáltatások között született kulturális és szellemi örökségnek, amelyet az unitáriusok a kereszténység egyetlen magyar alapítású történelmi felekezeteként hoztak létre az elmúlt öt évszázad során.
Kifejezte meggyőződését, hogy a magyarság jövőjét ma is azok a múltjukra, hitvalló őseikre és értékeikre büszke közösségek jelentik, akik a nemzet- és egyházellenes erők nyomásának dacára is ki mernek állni Jézus példájának követése, a teremtett világ, az élet, illetve a család tisztelete, az egyén felelőssége és lelkiismereti szabadsága mellett, miközben erre nevelik gyermekeiket is.
Levele végén Orbán Viktor az egyház minden újonnan választott vezetőjének áldott szolgálatot, az unitáriusok határokon átívelő szeretetközösségének pedig hitben és gyarapodásban gazdag évtizedeket kívánt - ismertette Havasi Bertalan.
Kolozsváron az unitárius egyház püspökévé szentelték Kovács Istvánt
Kolozsváron szombaton délután az unitárius egyház püspökévé szentelték a júniusban megválasztott Kovács Istvánt.
Az erdélyi alapítású protestáns egyház 32. püspöke a felszentelését követő prédikációjában kijelentette: aki felméri küldetése nagyságát, óhatatlanul méltatlannak érzi magát a feladatra. Hozzátette: a vívódásra az imádságból jön a válasz. Isten nem az alkalmasakat hívja el a feladatra, hanem az elhívottakat teszi alkalmassá a feladathoz.
Kovács István a szabadság keresésének gondolatára építette prédikációját. Kijelentette: az igazi szabadságot a kötődések jelentik, a kötődések Istenhez, a családhoz, egyházhoz, szülőföldhöz, a teremtett világhoz.
Úgy vélte, hogy Isten lehetőséget adott az erdélyi vallási felekezeteknek egymás megtalálására, amelynek érdekében tudni kell őszintén bocsánatot kérniük egymástól a múltban elkövetett vétkek miatt.
