Külföld

Moszkva elutasítja Biden garanciáit

A Fehér Ház nem egyezik bele, hogy a Kremlben döntsék el, hol állomásozhatnak NATO-csapatok, és a szövetség milyen irányba terjeszkedjen

Washington elküldte írásos válaszát Oroszországnak az ukrán válság kapcsán megfogalmazott biztonságigarancia-igényeire. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint ezek a garanciák nem elégségesek, és elfogadhatatlannak nevezte a NATO keleti irányba történő további terjeszkedését.

Moszkva elutasítja Biden garanciáit
Nem békélt meg Moszkva egy esetleges ukrán NATO-tagság gondolatával
Fotó: AFP/Wolfgang Chwan

Az Oroszországnak küldött amerikai válasz komoly diplomáciai útvonalat jelöl ki – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter, miután bejelentette, hogy az Egyesült Államok megküldte írásbeli válaszait Oroszország biztonságigarancia-igényeire. A tárcavezető szerint a levél elvi és gyakorlati szempontból is értékeli a Kreml által felvetett aggályokat. Oroszország december közepén egy kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, és szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal.

Az amerikai külügyminiszter nem részletezte, hogy pontosan mit tartalmaz a dokumentum, de azt kiemelte, hogy a válasz Ukrajnával és Washington európai szövetségeseivel egyeztetve született meg. Arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok minden eshetőségre felkészült. Blinken azt is világossá tette: az Egyesült Államok eleve esélytelennek tartja, hogy teljesüljenek azok az orosz követelések, amelyek azt várják el a NATO-tól, hogy vonja vissza csapatait és fegyvereit Kelet-Európából, valamint zárja ki Ukrajna esetleges jövőbeni csatlakozásának lehetőségét.

Ezzel egy időben a NATO elküldte írásbeli válaszát Oroszország biztonságigarancia-igényeire – jelentette be Jens Stoltenberg, a testület elnöke. Az elnök elmondta: „Felszólítjuk Oroszországot, hogy haladéktalanul csökkentse a feszültséget.” Mint mondta, Moszkva megszakította diplomáciai kapcsolatait a NATO-val, ami megnehezíti a párbeszédet, ezért vissza kell állítani a moszkvai és a brüsszeli képviseleteket. A NATO-főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszországnak ki kell vonnia katonai erőit Ukrajnából, valamint Grúziából és Moldovából, ahol ezen országok beleegyezése nélkül állomásoznak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont egy közleményben figyelmeztetett: Washington válasza Moszkva fő biztonsági aggályai­ra negatív. „A legfőbb probléma a következő: egyértelműen elfogadhatatlannak tartjuk a NATO keleti irányú bővítésének folytatását és az orosz területeket fenyegetni tudó csapásmérő eszközök telepítését” – jelentette ki Lavrov. Ismét elítélte, hogy a NATO a kilencvenes években Moszkvának tett ígérete ellenére „mértéktelenül terjeszkedni akar”.

Oroszország Ukrajnával kapcsola­tos jogos aggályainak orvoslását sürgette Vang Ji kínai külügyminiszter, aki csütörtökön telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel. Vang emlékeztette a feleket, hogy a térség biztonságát nem lehet katonai blokkok megerősítésével vagy terjeszkedésével biztosítani. A kínai külügyminiszter szerint Oroszország jogos biztonsági aggályaira megoldást kell találni.

Ismeretlen okokból öt embert lőtt le egy ukrán katona

Agyonlőtte öt társát, öt másikat pedig megsebesített csütörtökön egy ukrán sorkatona a kelet-ukrajnai Dnyipróban. Az eset a hajnali órákban történt a Pivdenmas gépgyártó üzem területén. A nemzeti gárdánál sorkatonai szolgálatát töltő, húszéves Artemij Rjabcsuk fegyverkiadás közben ismeretlen okból rálőtt katonatársaira egy Kalasnyikov-gépkarabéllyal, majd a fegyverrel elmenekült. A halálos áldozatok között egy nő is van. Később Denisz Monasztirszkij belügyminiszter közölte, hogy őrizetbe vették az elkövetőt.

Kijelentette, hogy a törvény által kiszabható legszigorúbb büntetést fogja kapni. Egyelőre nem ismert, hogy a katona milyen indíttatással követte el ezt a súlyos támadást. A fia­talember tavaly ősz óta teljesített szolgálatot az üzem védelmében. Korábban nem tapasztaltak nála semmi féle mentális rendellenességet. Az Informátor hírportál szerint a katona az őrszobában vette fel a gépkarabélyt, ezután kezdett lövöldözni a helyiségben, ahol rajta kívül 22-en tartózkodtak. Két katona kiszaladt az utcára, és riasztotta a rendőröket.
(DD)

A fegyverszállítás elutasítása miatt kapott kritikát Berlin

„Mit küld Némtország legközelebb támogatásként? Párnákat?” – fakadt ki Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere, egykori nehézsúlyú világbajnok ökölvívó, arra a hírre reagálva, hogy Németország továbbra sem szándékozik fegyvert szállítani Ukrajnának, ugyanakkor ötezer katonai sisakot küld az országnak, a német védelmi miniszter Christine Lambrecht bejelentése szerint.

Klicsko hozzátette, a védelmi minisztériumnak szerinte nem tűnt fel, hogy az ukrán katonák tökéletesen felszerelt orosz erőkkel állnak szemben, és Oroszország bármikor inváziót indíthat Ukrajna ellen. Andrij Melnyk, Ukrajna berlini nagykövete szerint ez a szimbolikus gesztus üdvözlendő, de nem túl nagy segítség, mivel hazájának inkább védelmi fegyverekre van szüksége. A sisakokról egyébként nem tudni, hogy Németország adományozta őket, vagy Ukrajnának ki kell fizetnie azokat. John Kirby, a Pentagon szóvivője ugyanakkor megvédte a Berlini kormányt, mondván, a németek erős szövetségesek, és több ezer amerikai katona állomásozik most is Németországban.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink