Külföld

„Véget kell vetni a hisztériakeltésnek”

A magyar külügyminiszter szerint az ukrán válság kiéleződése egy újabb hidegháború kitörésével fenyeget, ezt azonban Európának muszáj elkerülnie

Ülésezett az Európai Unió tagországainak külügyminisztereit tömörítő Külügyi Tanács, amely megvitatta az ukrán–orosz határ közelében kialakult helyzetet. Az ülésen részt vevő Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy el kell kerülni a konfliktus további eszkalációját.

„Véget kell vetni a hisztériakeltésnek”
Szijjártó Péter magyar, Alexander Schallenberg osztrák és Gordan Grlic-Radman horvát külügyminiszter a brüsszeli tárgyalások szünetében
Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldal

Az Európai Unió Külügyi Tanácsa hétfőn Brüsszelben ülésezett, a testület tanácskozásának középpontjában az Ukrajna és Oroszország között kialakult helyzet volt. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, az unió egy új, 1,2 milliárd euró összegű pénzügyi csomagot nyújt Ukrajnának. Ez a csomag segíteni fog Kijevnek abban, hogy a konfliktus miatt felmerülő finanszírozási szükségleteit megoldja – tette hozzá Von der Leyen. A politikus kifejtette, a bizottság hamarosan kidolgoz egy második, hosszabb távú támogatási csomagot is.

Az Európai Unió nem követi az Egyesült Államok példáját, és nem vonja ki diplomatáit Ukrajnából – jelentette ki Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Borrell felhívta a figyelmet arra, hogy nincs szükség az ukrán–orosz határon kialakult helyzet dramatizálására. Továbbá hangsúlyozta, az EU példátlanul egységes az Ukrajnában kialakult helyzetet illetően.

Az Európai Unió Külügyi Tanácsa által jóváhagyott nyilatkozat szerint az európai biztonság egy és oszthatatlan, bármilyen biztonsági kihívás az EU és tagállamai békéjét fenyegeti, a befolyási övezetek fogalmának nincs helye a 21. században. A Külügyi Tanács határozottan elítélte Oroszország Ukrajnát fenyegető agresszív fellépéseit, és arra szólította fel a Kremlt, hogy enyhítse a kialakult feszültséget. A külügyminiszterek megerősítették, az Európai Unió támogatja Ukrajna és más keleti partnerországok függetlenségét, önállóságát és területi egységét. Hangsúlyozták továbbá az EU és közeli partnerei ellenálló- és reagálási képességei további megerősítésének fontosságát.

Magyarország minden olyan intézkedést ellenez, amely élezi az ukrajnai helyzetet, ugyanakkor minden olyan lépést támogat, amely a konfliktus tárgyalásos úton történő rendezését segíti – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Külügyi Tanács ülésének szünetében. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy el kell kerülni egy újabb hidegháborút, illetve a hidegháborús hangulat szítását, az ugyanis egyszer már tragikus következményekkel, elvesztegetett évtizedekkel járt Közép-Európában.

Szijjártó a konfliktus tárgyalásos rendezése irányába mutató intézkedéseket, az üzengetés helyetti közvetlen tárgyalásokat és kommunikációt sürgetett. „Mindenfajta hisztériakeltésnek azonban jó lenne véget vetni” – tette hozzá. Elmondta, hogy az ukrajnai helyzet értékelése „nem teljesen vág egybe minden egyes NATO-szövetséges esetében”, és az esetleges intézkedéseket illetően sincs teljes körű konszenzus.

A magyar külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet a Külügyi Tanács ülésének alkalmával, hogy radikálisan változtatni kell az Európai Unió afrikai és közel-keleti politikáján, máskülönben a közösség teljesen el fog jelentéktelenedni ezen térségekben, és további biztonsági kockázatok fognak kialakulni. Brüsszelnek a migrációs hullámok inspirálása helyett biztonsági, gazdasági és egészségügyi fejlesztési programokat kellene végrehajtania a Közel-Keleten és Afrikában. Továbbá támogatnia kellene az afrikai országokat a déli határaik védelmében – mondta. Hozzátette, hogy egy-egy kommunikációs panel ellenére az Európai Bizottság továbbra is migrációpárti politikát folytat.

Szijjártó: Franciaország számíthat Magyarországra

Amíg észszerűen vállalhatók a kockázatok, Franciaország számíthat Magyarországra a mali hadsereget támogató Takuba-misszióban a térség erősítése és a migrációs nyomás csökkentése érdekében – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben az európai uniós külügyi tanács ülése előtt.

A műveletben részt vevő hét ország képviselői tegnap reggel rendkívüli egyeztetést folytattak. A találkozón a magyar külügyminiszter arról biztosította francia kollégáját, hogy a térségben egyre romló körülmények ellenére Magyarország továbbra is elkötelezett a misszió mellett. Szijjártó Péter elmondta: „Mi azt gondoljuk, hogy az Afrikából kiinduló migrációs hullámokat nem serkenteni, nem inspirálni kell, hanem megállítani, és ehhez a biztonsági körülményeket is javítani kell.” Ezért pedig katonai jelenlét is szükséges – tette hozzá.
(PZ)

Röviden

A folyamatos orosz katonai fenyegetés miatt az amerikai külügyminisztérium Ukrajna elhagyására szólított fel vasárnap minden diplomatacsaládot, a külképviseleti személyzet minden nem nélkülözhetetlen tagját és általában az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat. A minisztérium figyelmeztette az amerikaiakat, hogy a Krímbe és a szakadár keleti régiókba semmiképpen ne utazzanak.

Az ukrán külügyminisztérium elhamarkodottnak nevezte hétfőn az amerikai külügyminisztérium döntését, amellyel Ukrajna elhagyására szólított fel vasárnap minden amerikai diplomatacsaládot és azon diplomatákat, akinek jelenléte nem feltétlenül szükséges. Az ukrán külügyi tárca azt hangsúlyozta, hogy az ország biztonsági helyzete nem változott.

A NATO-tagországok az elrettentés és a védelem fokozása végett több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát – jelentette be Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára hétfőn Brüsszelben. „A NATO mindig reagálni fog biztonsági környezetünk bármilyen szintű romlására, és megerősítjük kollektív védelmünket” – fogalmazott Stoltenberg.

Fokozza a feszültséget a NATO keleti szárnyának megerősítése – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak. Peszkov kifejtette: ez nem amiatt történik, amit Oroszország tesz, hanem az Egyesült Államok és a NATO lépései miatt. Az orosz politikus továbbá információs hisztériakeltéssel vádolta meg Washingtont és a katonai szövetséget. (PZ)

Kapcsolódó írásaink