Külföld
A bombákat késekre cserélték az iszlamisták
Számos uniós országban még mindig magas a terrorveszély, a német szövetségi bűnügyi hivatal szerint a migráció hatással van a közbiztonságra
Mindennapossá váltak a késes támadások Németországban, az esetszámok egyes tartományokban évek óta emelkednek – írta meg portálján a konzervatív Tichys Einblick. A cikk szerint egyre nagyobb gondot okoznak az iszlamista incidensek, Németországon kívül különösen igaz ez Franciaországra, Angliára és Norvégiára. A szélsőséges elkövetők gyakran mentális betegséggel küzdenek, azt pedig a szakértők döntik el, hogy a merénylők büntethetők-e. A november elején Regensburg és Nürnberg között közlekedő vonaton történt késes támadás 27 éves szíriai elkövetőjét egy nappal a merénylet után beszámíthatatlannak ítélték, később viszont otthonában több iszlamista propagandaanyagot találtak, így irányt váltott a nyomozás.
A Welt am Sonntag című lap nemrég írt arról, hogy 2020-ban hozzávetőleg húszezer késes támadást jegyeztek fel a hatóságok Németországban, naponta átlagosan több mint ötvenet. A legtöbb eset Észak-Rajna–Vesztfáliában (5411), Berlinben (2593) és Alsó-Szászországban (2377) történt. A támadásokban legalább száz ember vesztette életét. A tizenhat tartományból tíz küldött a lapnak adatokat az elkövetők származásával kapcsolatosan, ez alapján a támadók 39,6 százaléka külföldi volt.
A késes bűncselekmények között egyre több a terrortámadásnak minősített eset. Würzburg egyik áruházában júniusban egy huszonéves szomáliai férfi szúrt agyon három nőt, miközben azt kiabálta, hogy Allahu Akbar, azaz Allah hatalmas. A szakértők beszámíthatatlannak minősítették az elkövetőt. A német főváros Wilmersdorf negyedében szeptember elején egy 29 éves afgán támadó nyakon szúrt egy 58 éves, otthona előtt kertészkedő nőt, és súlyosan megsebesítette az áldozat segítségére siető 66 éves férfit is.
A merénylőt zavarta, hogy a nő munkát végez, miközben az iszlám tanai ezt tiltják. Az ügyészség először azt közölte, hogy a férfi mentálisan beteg, később viszont iszlamista motiváció miatt kezdett vizsgálódni. A német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) egyik tavaly kiadott jelentésében azt írta, „a menekülthelyzet továbbra is hatással van” az ország biztonsági helyzetére. Hozzátették, hogy a merénylők gyakran ellenőrzés nélkül jutnak át a német határon, a migránsok között érkezhetnek olyanok, akik már azelőtt terroristaszervezethez tartoztak, hogy az országba léptek volna, és előfordul az is, hogy már Németországban kezdenek szimpatizálni a szélsőségesekkel.
A BKA idén márciusban kiadott jelentésében pedig azt írta, hogy a terrorszervezetek kihasználhatják a migrációs hullámokat, hogy így juttassák be szimpatizánsaikat Európa területére. Különösen kockázatosnak hangzik mindez a lengyel–fehérorosz határon kialakult válságra tekintettel.
De nem csak Németországban figyelhető meg a késes támadások megszaporodása, a norvég fővárosban, Oslóban néhány hete egy félmeztelen férfi próbált járókelőkre támadni, végül az ellene intézkedő rendőrökre rontott. Az interneten terjedő egyik videóban a 30 éves csecsen elkövető a történtek során Allahu Akbar kiabált, ugyanakkor a rendőrség szerint nincs bizonyíték arra, hogy terrorcselekmény történt. A férfi korábban pszichiátriai kezelés alatt állt. Ezt megelőzően egy 37 éves dán férfi kezdett ámokfutásba íjjal és késsel Kongsbergben, öt ember életét kioltva. Az elkövetővel szemben felmerült az iszlamista radikalizálódás gyanúja.
Az Egyesült Királyságban David Amess brit konzervatív képviselőt ölte meg egy iszlamista októberben.
A dél-franciaországi Cannes-ban novemberben egy algériai állampolgár támadt késével rendőrökre „a próféta nevében”. Áprilisban Rambouillet településen ölt meg egy rendőrnőt egy tunéziai állampolgár, nem sokkal később pedig egy szenegáli férfi késelt meg egy rendőrt La Chapelle-sur-Erdrén, a hatóságok feltételezése szerint iszlamista okból, ugyanakkor skizofréniát is diagnosztizáltak az elkövetőnél. Az országban egyébként 2012 óta összesen 271 halálos áldozatot követelt az iszlamista terror.
A Tichys Einblick szerint súlyos következményekkel járhat, ha a merénylőket a támadást követő néhány órán belül mentálisan zavartnak nyilvánítják. A radikalizálódott személyek ugyanis kihasználhatják a helyzetet, és őrültnek vagy zavartnak tettethetik magukat, hogy megússzák a börtönbüntetést.
