Külföld

Feloldhatatlan ellentétek feszülnek Ukrajna és Oroszország között

Kijev egyre szorultabb helyzetbe kerül Moszkvával szemben, de a konfliktus rendezésére nem látszik gyors megoldás

Idén rég nem látott módon újult ki az ukrán–orosz konfliktus. Ennek okairól és lehetséges következményeiről kérdezte lapunk Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját.

Feloldhatatlan ellentétek feszülnek Ukrajna és Oroszország között
Az utóbbi években jelentős fegyverkezésbe kezdett a kijevi vezetés
Fotó: AFP/Sergei Supinsky

„A Kijev és Moszkva közti ellentétek fokozódásának talán fő oka az, hogy a kelet-ukrajnai békefolyamat láthatóan holtpontra jutott, egyik fél sem hajlandó engedni álláspontjából, kölcsönösen egymást vádolják azzal, hogy a tárgyalások elakadtak, így pedig állandósult az eszkaláció veszélye” – válaszolta lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója, arra a kérdésre, mi az oka annak, hogy idén újra ennyire fellángoltak az ellentétek Ukrajna és Oroszország között. „Moszkva ragaszkodik a minszki egyezmények végrehajtásához, valamint ahhoz, hogy Kijev közvetlenül tárgyaljon a szakadár területek képviselőivel. Kijev szerint azonban a szakadár vezetők csak Moszkva bábjai, terroristák, akikkel nem hajlandók tárgyalni, és az orosz vezetéstől várják a konfliktus feloldását” – tette hozzá.

A szakértő szerint az is nehezíti a helyzetet, hogy a két fél eltérően értelmezi a minszki egyezmények rendelkezéseit is, elsősorban azzal kapcsolatban, hogy mikor kaphatnák vissza az ellenőrzést az ukrán fegyveres erők a szakadár területek felett. Ráadásul Kijev számára fontos a Krím félsziget kérdése is, amelyet azonban Moszkva lezártnak tekint, és nem hajlandó egy esetleges ukrán–orosz tárgyalást napirendjére tűzni azt.

Kosztur szerint a konfliktus körüli figyelmet növelte az is, hogy idén elkészült az Északi Áramlat–2 földgázvezeték, amely miatt már a közeljövőben veszélybe kerülhet az orosz földgáz Ukrajnán keresztül történő tranzitja Európa felé. Az orosz fenyegetettség témáját így a földgázvezeték üzembe helyezését ellenzők is napirenden tartották (mint például az Egyesült Államok, a német Zöldek vagy a balti államok).

„Az orosz–kínai közeledés nincs közvetlen hatással az orosz–ukrán viszonyra, Kína semleges álláspontra helyezkedett a kérdésben, sőt hivatalosan Ukrajna részeként tekint a Krím félszigetre is” – emelte ki annak kapcsán, hogy a konfliktusra milyen hatással van Moszkva és Peking egyre szorosabb kapcsolata.

Kosztur Andás: A felek eltérő felfogása is nehezíti a helyzetet
Kosztur Andás: A felek eltérő felfogása is nehezíti a helyzetet
Fotó: XXI. Század Intézet

Hozzátette, ugyanakkor a helyzetre hatással lehet az Egyesült Államok és Kína között fokozódó rivalizálás, mivel elképzelhető, hogy Washington akadályozni próbálja majd Peking és Moszkva további közeledését, amelyet egyébként jórészt éppen a Nyugat politikája idézett elő – magyarázta. Ehhez viszont értelemszerűen engedményeket kellene tennie majd az Egyesült Államoknak Oroszország irányában. Ennek jele lehet az Északi Áramlat–2-vel szembeni szankcióktól való eltekintés.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lenne egy esetleges orosz támadás az országban élő magyar nemzetiségre, Kosztur kiemelte, a kelet-ukrajnai konfliktus eszkalációja mindenképp rosszul érintené a kárpátaljai magyarságot, a hadköteles férfiak besorozására, a szociális és gazdasági problémák növekedésére és ennek nyomán az elvándorlás fokozódására is számítani lehetne.

A konfliktus fekete-tengeri térséget érintő hatásairól elmondta, lényeges kérdés, hogy miként következne be a nyugati sajtó és egyes tisztségviselők által vizionált orosz támadás. „Fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt években már több tucatszor merült fel egy közelgő orosz offenzíva témája a legkülönfélébb csatornákon. Erre azonban kevés az esély Joe Biden amerikai, és Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi tárgyalásai után” – hívta fel a figyelmet Kosztur András.

Hozzátette, amennyiben mégis bekövetkezne a helyzet súlyosbodása, és egy egész Ukrajnát érintő háborúba torkollna, az természetesen nemcsak Oroszországnak a Nyugattal való kapcsolataira, de a szintén NATO-tag Törökországgal való viszonyára is negatív hatással lenne. Ugyanis Törökország az elmúlt időszakban jó kapcsolatot ápol Kijevvel, olyannyira, hogy harci drónokat is eladott az országnak. Az orosz–török viszonyban ezen kívül is számos törékeny pont van (Hegyi-Karabah, Szíria, Líbia), ennek ellenére Moszkva és Ankara az elmúlt években meg tudta őrizni a partneri viszonyt – emlékeztetett a térség bonyolult viszonyaira.

Januárban tárgyal a Kreml a NATO-val

A jövő hónapban tárgyalnak orosz diplomaták, és katonai tisztviselők az Egyesült Államokkal arról, hogy Moszkva milyen biztonsági garanciákat vár Washingtontól – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn egy vele készült interjúban. A tárcavezető elmondta, a tárgyalásokra az orosz újévi szünetet követően kerül majd sor januárban.

Korábban azt közölte Jens Stoltenberg a szövetség főtitkára, hogy a NATO–Oroszország Tanács ülését január 12-re hívják össze,  amikor Brüsszelben a szövetség Katonai Tanácsának vezérkari főnöki ülését tartják. Lavrov erről elmondta, hogy megkapta a javaslatot, és tanulmányozza.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink