Külföld

Megosztottá vált a finn kormány

Az ellenzéki pártok felelőtlenséggel vádolták meg a helsinki vezetést, miután felmerült, hogy az okmányok nélkül érkezett migránsok tartózkodási engedélyt kaphatnak

Míg Dánia a Balkánra küldene külföldi elítélteket a börtöneiből, Finnországban a kormányon belül is vitát szült, hogy a zöldek okmányokkal nem rendelkező migránsok ezreinek adnának tartózkodási engedélyt. Az Égei-tengeren szerdára virradóra elsüllyedt egy migránsokat szállító hajó, az utasok közül több tucat ember tűnt el.

Megosztottá vált a finn kormány
Továbbra is tömegek kockáztatják az életüket a tengeren Európába jövet
Fotó: AFP/Ben Stansall

Repedezik az ötpárti finn kormány annak a csaknem háromezer, dokumentumokkal nem rendelkező migránsnak az ügye miatt, akiknek elutasították a menedékkérelmét – írta az Euractiv hírportál. Egyes információk szerint a zöldpárti Krista Mikkonen vezette belügyminisztérium javasolta, hogy tartózkodási engedélyt adjon az okmányok nélkül érkezett migránsoknak, akik már évek óta Finnországban tartózkodnak. A feltételezést megerősítette a zöldek elnöke, Iiris Suomela, aki azt mondta, nem lehet csak úgy kidobni az embereket az országból.

Az ellenzéki Nemzeti Koalíció, valamint a Finnek Pártja, amely felmérések szerint jelenleg a két legerősebb politikai erő az országban, felelőtlenséggel vádolta a kormányt, szerintük a kabinet próbálja lerombolni a menekültügyi rendszert. Erre válaszul Krista Mikkonen belügyminiszter arról biztosította a pártokat, hogy az okmányok nélküli migránsok tartózkodási engedélye jelenleg nincs napirenden, fő céljuk a párhuzamos társadalmak kialakulásának megakadályozása.

A zöldekkel kormányzó szociáldemokraták és a Centrumpárt elhatárolódott az ötlettől, valamint közölték, hogy az illegálisan az országban tartózkodó migránsok tartózkodási engedélyének megadása ellentétes lenne a kormányprogrammal.

Még hétfőn jelentette be a dán kormány, hogy az ország börtöneinek zsúfoltsága miatt Koszovóban akar cellákat bérelni a külföldi elítélteknek. Koppenhága és Pristina szándéknyilatkozatot írt alá háromszáz külföldi rab koszovói elhelyezéséről, amelyért cserébe Koszovó évi 15 millió eurót kap. Olyan elítéltekről van szó, akiket börtönbüntetésük letöltése után kitoloncolnának. Nick Haekkerup dán igazságügyi miniszter szerint a megállapodás segít tehermentesíteni a dán büntetés-végrehajtási intézeteket, és egyértelmű jelzést küld azon külföldiek számára, akiket ki fognak toloncolni, hogy
„a jövőjük nem Dániában van”.

A dán DR közszolgálati rádiónak nyilatkozó koszovói szakértők viszont kritikusan állnak hozzá a megállapodáshoz. A kínzások áldozatainak koszovói rehabilitációs központjában dolgozó Fatmire Haliti a börtönökben uralkodó rossz körülményekre hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint gyakori az erőszak, és halálesetek is előfordulnak.

Belgiumban, különösen a fővárosban, Brüsszelben nincs elég befogadóhely a menekültek és bevándorlók számára. A The Brussels Times hírportál szerint a menekültügyi rendszer túlterhelt, szakértők már hónapokkal ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy a nem megfelelő helyzetkezelés válságot okozhat.

Kapcsolódó írásaink