Külföld

Hetek óta nő a feszültség az ukrán-orosz határon

Hetek óta nő a feszültség az ukrán-orosz határon - mondta a Külgazdasági és Külügyi Intézet igazgatója az M1 aktuális csatornán szerdán.

Ugrósdy Márton szerint erőfitogtatás folyik orosz részről, katonákat vonultatnak fel a határra, az ukránok pedig támadástól tartanak. Hozzátette: ezt „a tétek emelésének tekinthetjük”, mielőtt valamiféle megállapodás, alku születne a nagyhatalmak között.

Azzal összefüggésben, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy nyilatkozott kedden, országa kész haditechnikai lépéseket tenni, ha a NATO tovább közeledik a határai felé, azt mondta: az orosz stratégiai gondolkodásban nagyon fontos szerepet játszik, a NATO távolsága az orosz határtól.

Hozzátette: ezt általában a rakéták repülési idejére szokták „lefordítani”, ami Putyin szerint 5-10 perc Moszkva esetében.

Az egyik legfontosabb stratégiai érdek, hogy a NATO katonai jelenlétét minél messzebb tartsák az orosz határtól - mondta.

Ugrósdy Márton hangsúlyozta: miközben az Európai Unió és Oroszország kapcsolatában van politikai ellenérzés az orosz vezetéssel szemben és uniós szankciók vannak érvényben Moszkvával szemben, európai cégek eurómilliókat fektetnek be Oroszországban az energiaszektorban.

Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok szeretné, ha Európa harciasabb lenne, ám az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos szankciók esetében az amerikaiak is „visszatáncoltak”.

Ugrósdy Márton értékelése szerint az amerikaiak évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy „két nagy ellenféllel nem tudnak egyszerre küzdeni”. Oroszországot megpróbálják az amerikaiak „leválasztani” Kínáról, hogy a kínai kihívásokra koncentrálhassanak.

Hozzátette: ez egyelőre nem sikeres, az orosz-kínai együttműködés egyre szorosabb. Megjegyezte: az a harciasság, amelyet várhattak volna Joe Biden amerikai elnök kampányígéretei alapján, nem feltétlenül valósul meg.

Arra a kérdésre, lesz-e orosz-amerikai alku, azt mondta: „kimondva” nem lesz, de szerinte a színfalak mögött igen, és az ukránok is tudhatják, hogy hosszabb távon ennek ők lesznek az áldozatai.

Eközben azokat az erőforrásokat, amelyekre a Nyugatnak szüksége van, már megszerezte, alkalmazzák a szabadkereskedelmi megállapodást, a vízummentesség pedig lehetővé teszi az ukránoknak, hogy munkát vállaljanak az EU-ban, több millióan már el is hagyták az országot.

A szakértő azt mondta: Ukrajna „hajlamos” úgy viselkedni, mintha tagja lenne az EU-nak és a NATO-nak.

Nyugati részről többször elhangzott: Kijev ne számítson arra, hogy NATO-katonák érkeznek megvédeni országot az oroszoktól - tette hozzá. Kiemelte: ennek fő üzenete, hogy óvja az ukrán vezetést a meggondolatlan lépésektől, amelyek tovább eszkalálnák a helyzetet, és esetleg fegyveres összecsapáshoz vezetnének.

Kapcsolódó írásaink