Hazudik az Európai Bizottság a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról

„Szó sincs arról, hogy  szakmai vita lenne a Bizottság és a magyar kormány között és ezért húzódna a megállapodás aláírása” - emelte ki a delegációvezető.

A fideszes képviselő emlékeztetett: „a magyar terv minden részletét illetően már hónapokkal ezelőtt teljeskörű egyetértés jött létre a Bizottság és a magyar kormány képviselői között. Az egyetértés megszületése okán pedig már a Bizottság elnökének a megállapodás aláírását célzó budapesti látogatásának a szervezése zajlott.”

Deutsch Tamás kiemelte: „a magyar tervet érintő egyetértést követően kezdődött el a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos politikai hisztériakeltés. Kizárólag a gyermekvédelmi törvényt érő ideológiai és politikai támadások miatt húzta be a Bizottság a kéziféket, és visszaélve a hatalmával a helyreállítási források visszatartásával zsarolja Magyarországot.

„Amit tehát az Európai Bizottság állít, az nettó hazugság, amit csinál, az pedig nyílt zsarolás, nettó politikai banditizmus„ - figyelmeztetett Deutsch Tamás.

Az Európai Bizottság nem mond igazat a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról, a magyar terv minden részletét illetően korábban teljes körű egyetértés jött létre a brüsszeli testület és a magyar kormány képviselői között, azonban a gyermekvédelmi törvény kapcsán kialakult politikai hisztéria miatt ez a folyamat megállt - jelentette ki Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője Strasbourgban, a magyar közmédiának adott szerda esti nyilatkozatában.

A képviselő a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesést ellensúlyozó helyreállítási alapról szóló vita kapcsán kifejtette: a helyreállítási pénzekért felelős biztosok több alkalommal hangoztatták, nincs kettős mérce. „De arra a kérdésre, vajon a többi tagállamnak is küldtek-e a tárgyalások során végeláthatatlan kérdéssorokat a korrupció és csalás elleni fellépés tekintetében, nem érkezett válasz” - tette hozzá.

Győri Enikő rámutatott: „A kettős mérce a gyakorlatban igenis létezik. Arra a felvetésre pedig, hogy pont a gyerekvédelmi törvény budapesti elfogadásakor akadtak el az egyébként jól haladó egyeztetések, szintén nem érkezett magyarázat a biztosok részéről.”

Mint fogalmazott, az is kettős mérce alkalmazását mutatja, hogy a bizottságnak az sem elég, hogy Magyarország az Európai Számvevőszék jelentése szerint magasan az EU-átlag felett használta fel az elmúlt pénzügyi időszak forrásait. Emellett - tette hozzá - az elsők között fogadta el, adta be az Európai Bizottságnak és kapott jóváhagyást a csalás elleni nemzeti stratégiájára. Magyarország a csalás elleni uniós hivatallal, az OLAF-fal legjobban együttműködő államok között van, valamint elsőként kötött együttműködési megállapodást az Európai Ügyészséggel azon országok közül, amelyek annak nem tagjai - hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta: a brüsszeli bizottság enged a politikai nyomásnak, a magyar választásokig nem akarja elengedni a témát, ez pedig nyílt beavatkozást jelent. A bizottságnak csakis szakmai szempontok alapján lenne szabad értékelnie a magyar (és lengyel) helyreállítási terveket, és mielőbb jóvá kellene hagynia őket.