Külföld
Gulyás Gergely: A legfőbb kérdés továbbra is az LMBTQ-kérdés
Gulyás Gergely az európai ügyek bizottsága előtt az unió hétéves költségvetésével kapcsolatos tárgyalásokról szólva hangsúlyozta: nem lát olyan okot, ami akadályozná, hogy a rendes ügymenetben megállapodhassanak, és erre akár hónapokon belül sor kerülhet.
A miniszter jelezte: Magyarország kifogásolja, hogy az uniós forrásokból megvalósuló beruházások adatait összefogó informatikai rendszert az Európai Bizottság a tagállamok számára nem kívánja nyilvánossá tenni, vagyis az információszabadság elve a bizottság számára „nem korlátlan”, miközben a nyilvános adatok hozzájárulnának az ellenőrizhetőséghez, és korrekt összehasonlítást tennének lehetővé. De - mint mondta - ez a vita önmagában nem elég ahhoz, hogy ne szülessen meg a megállapodás.
Közölte: bizonyos gazdasági területeken sikerült előrelépést elérni, ezért ezekre kevesebb pénz fordítunk a következő hétéves időszakban. Példaként említette, hogy direkt foglalkoztatástámogatásokra kevesebb pénzt szánnak, de többet gazdaságfejlesztésre, infokommunikációs fejlesztésekre. A közlekedési projekteknél a zöld átállás miatt kevesebb forrás jut a közúti fejlesztésekre, de több a vasúttámogatásra.
Szólt arról is, a magyar támogatási rendszer előtámogatási, így már most kiírták a pályázatokat, a források rendelkezésre állnak. Úgy véli, a Brüsszelben zajló adminisztratív, „időnként rosszízű és politikai szándékoktól sem mentes vita” ellenére a magyar támogatáskifizetés hatékonyan működik.
Senkinek nem tartozunk hálával, a legkevésbé Brüsszelnek
Kiemelte: a Magyarországnak járó pénzösszeg nagyságrendileg hasonló, mint a korábbi hétéves ciklusban volt. Hangsúlyozta: minden euróból, ami a térségbe érkezik az EU-ból, 70 cent „visszamegy” Nyugat-Európába, vagyis „win-win helyzet van”, mindkét oldal nyer.
„Senkinek semmilyen hálával, köszönettel ezért nem tartozunk, legkevésbé az Európai Uniónak és Brüsszelnek” - jegyezte meg, hozzátéve, az EU egy keret, amibe „azért léptünk be és azért vagyunk tagok”, mert az előnyös az EU és Magyarország számára is.
A helyreállítási alapról szólva a miniszter hangsúlyozta: már megszületett az informális megállapodás, amikor az Európai Bizottság „a gyermekvédelmi törvény elfogadása utáni európai hisztériában” újraindította a tárgyalásokat. Jelezte: „a legfőbb kérdés továbbra is az LMBTQ-kérdés”, erre az egyetlen helyes választ adták, azt, hogy népszavazást kell tartani.
A családpolitika és a gyermeknevelés nemzeti hatáskörbe tartozik!
Kiemelte: a családpolitika és a gyermekek nevelésével, oktatásával összefüggő kérdések nemzeti hatáskörbe tartoznak, és kikéri magának Magyarország, hogy ezekről a bizottság „akár csak véleményt is mondjon”.
Azt mondta, a bizottság előhozott más, „hajánál fogva előrángatott” témát - így például az átláthatóságot és a közbeszerzéseket - is, de nem lát olyat, amiben ne tudnának megegyezni. Jelezte: ahol a bizottság felvetése jogos, ott Magyarország hajnaldó a mutatószámokban is javulást vállalni.
Hozzátette: bíznak abban, hogy előbb-utóbb megszületik ez a megállapodás is, „ha előbb nem, akkor a választások után”.
Az Eu aktuális válságai súlyosabbak, mint a korábbiak
Gulyás Gergely szerint az EU aktuális válságai súlyosabbak, mint a korábbiak, ahol a tagállamok külső fenyegetéssel néztek szembe, ugyanis most a bővítés után a 27 tagállam által alkotott unióban komoly politikai és társadalmi különbségek vannak. Kijelentette, az önmagát liberálisnak nevező nyugat-európai eszmerendszer a legkirekesztőbb a második világháború óta, a politikusok nem tudják elfogadni a sajátjuktól eltérő álláspontot. Van, amiben nem kell egyetérteni - közölte, példaként a családpolitikát, gyermekvédelmet és migrációt említve.
Ehelyett az európai intézmények jó része, leginkább a parlament úgy gondolja, hogy az akaratát rá kell kényszeríteni a közép-európai tagállamokra és ennek az erőszaktételnek a fedőneve jogállamiság, jogállamisági kondicionalitás - fogalmazott.
Gulyás Gerely szerint a társadalmi-kulturális különbségek azért keletkeztetnek Európában feszültséget, „mert nem tudunk az egyet nem értésről megállapodni”, azaz abban, hogy a 27 társadalom nem egyforma, és „nem is akarunk hasonulni azokhoz, akik ebben tőlünk eltérő álláspontot foglalnak el”.
Az Európai Bizottság közelmúltban küldött leveléről azt mondta, annak hátterében az áll, hogy a bizottság politikai támogatottság hiányában „retteg az Európai Parlamenttől”, ahol „a szélsőségesen liberális, baloldali többség” folyamatosan „szidja a bizottságot”, amiért nem indít eljárást a nekik nem szimpatikus országokkal szemben.
Arról, milyen célja lehet az EP-nek Magyarországon és Lengyelországon, azt mondta, Magyarországon az, hogy ne Orbán Viktor legyen a miniszterelnök, Lengyelországban pedig ne konzervatív kormány legyen.
Gulyás Gergely szerint a bizottság „kínjában próbál valamilyen eszközt alkalmazni”, és ezért írták az érdeklődő levelet.
A Szputnyik V vakcina kapcsán kérdésre válaszolva közölte, az, hogy az EU válsághelyzetben, a járvány elleni védekezéshez szükséges oltóanyaggal kapcsolatban alkalmazzon kereskedelmi szankciót, „minősíthetetlen játék az emberek életével”. Kiemelte: minden elemzés szerint az egyik leghatékonyabb vakcina az orosz, de politikai okokból az EU és az Európai Gyógyszerügynökség nem hagyja jóvá.
Az euró bevezetéséről azt mondta, akkor érdemes arról beszélni, ha az ország gazdasági fejlettsége eléri az EU átlagának 90 százalékát, ez most jelenleg 76-78 százalék.
Van elegendő vakcina
Van elegendő vakcina, és a kormány az egyik legbátrabb oltáspárti döntést hozta azzal, hogy a munkáltatókra bízta a kötelező oltás elrendelésének kérdését - hangsúlyozta Gulyás Gergely az Országgyűlés egy másik, az igazságügyi bizottságban tartott éves meghallgatásán.
Gulyás Gergely a vakcinákra vonatkozó képviselői kérdésre elmondta, hogy összesen mintegy 10 millió áll rendelkezésre az országban. A kormány szeretné, ha 4-5 millióan felvennék a 3. oltást; ha mindenki Pfizert kér, akkor is lesz elegendő.
Közölte, a védettségi igazolványokhoz kötött szolgáltatások körének meghatározása függ a járványhelyzet alakulásától. Vannak előrejelzések, melyek szerint a járvány 4. hulláma lassan stagnáló, majd enyhülő szakaszba jut - tette hozzá.
A miniszter kitért arra, hogy a járvány komoly próbatétel a területi közigazgatás számára. Tavasszal például előfordult, hogy napi 200 ezer oltás beadásának koordinálásában vett részt a közigazgatás, illetve összesen több mint 200 ezer munkahelyvédelmi bértámogatásról, a kutatásfejlesztés területén pedig 22 ezer kérelemről döntött. A járvány a területi közigazgatásban mintegy 3,5 milliárd forintos többletkiadással járt - ismertette a miniszter.
A kötelező oltásra vonatkozó kérdés kapcsán Gulyás Gergely elmondta: erről eddig Európában csak az osztrákok beszéltek. A magyar kormány az egyik legbátrabb oltáspárti döntést hozta azzal, hogy a munkáltatókra bízta a kötelező oltás elrendelésének kérdését, és a maga részéről kötelezővé tette a közigazgatásban, illetve a közoktatásban dolgozók körében - közölte.
Nőtt a civil szervezetek és az egyházak támogatása
Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy a civil szervezetek támogatása 2012 és 2021 között 3,4 milliárdról 10 milliárd forintra nőtt. Az egyházak támogatása 2010 óta mintegy háromszorosára bővült, ami főként templomok építésében, felújításában mutatkozik meg. A nemzetpolitikai támogatások 2010 óta mintegy tízszeresére nőttek. A Hungary Helps Program keretében pedig 170 projekt indult 50 országban segítve mintegy félmillió embernek, hogy a szülőföldjén maradhasson, s ne váljon migránssá.
Nem lesz törvénymódosítás a választásokkal kapcsolatban
Képviselői kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta: a kormány nem tervez törvénymódosítást a választásokkal kapcsolatban.
Azzal az ellenzéki javaslattal kapcsolatban, amelyik szerint a közös listán indulók a választást követően egy, közös frakcióba kerülnének, a miniszter elmondta: álláspontja szerint a jelenlegi frakciószabályozás jó, nem tud arról, hogy ennek szabályain változtatni kívánna a kormányoldal.
Képviselői kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány hónapok óta szeretné kifizetni a főváros tömegközlekedési támogatását a Budapesti Közlekedési Központnak, de a főváros nem kíván megegyezni. A pénz rendelkezésre áll, de vita van a HÉV fővárosi szakaszának támogatásáról. Úgy látszik a főváros a vitát keresi a kormánnyal, nem a megegyezést - jegyezte meg a miniszter.
Mindeközben a kormány Budapestre, mint a nemzet fővárosára tekint, és ennek megfelelően támogatja a fejlesztéseket. Ilyen többek között a budapesti agglomerációs stratégia, amely az elmúlt 100 év legnagyobb vasútfejlesztése lesz összeségében 1000 milliárdos nagysárendben. Budapestnek jut uniós és kormányzati támogatás is - szögezte le Gulyás Gergely.
Azzal a képviselői felvetéssel kapcsolatban, hogy a fővárosban leterheltek a kormányablakok, a miniszter elmondta: mintegy 16 milliárd forintos többletforráshoz jut a területi közigazgatás, amiből 10 százalékos béremelésre lesz lehetőség.
Hozzátette: a magyar gazdaság elmúlt 10 éve a legeredményesebb évtized volt, és ebből leginkább az önkormányzatok profitáltak főként útfelújítás, intézményfejlesztés, bölcsődei és óvodai rekonstrukció formájában. A Magyar falu program sikerességére jellemző, hogy 2019-es indulása óta mintegy 1000 kistelepülésen nőtt a lakosság, tehát a program nemcsak a falu megtartó-, de még a vonzerejét is tudta erősíteni. Az 5 ezernél kisebb lélekszámú települések 99 százaléka nyert a faluprogramban - mondta Gulyás Gergely.
