Külföld

„A világ vezetői megértették, hogy a globális kihívásokra választ kell adni”

Tartalmas fordulópontnak nevezte a római G20-csúcstalálkozó záródokumentumát a házigazda Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki vasárnapi sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a pandémia és a klímaváltozás tudatosította a globális kihívások megoldásának sürgősségét.    

„A világ vezetői megértették, hogy a globális kihívásokra választ kell adni”
Mario Draghi sikeresnek értékelte a világ tizenkilenc legfejlettebb országa és az EU állam- és kormányfőinek kétnapos találkozóját
Fotó: AFP/Andreas Solaro

Mario Draghi sikeresnek értékelte a világ tizenkilenc legfejlettebb országa és az EU állam- és kormányfőinek kétnapos találkozóját. Megjegyezte, hogy egyáltalán nem volt könnyű megállapodásra jutni. Sajtóforrások szerint a delegációk az utolsó percekig dolgoztak a húszoldalas zárónyilatkozat végleges formáján.  

A római kormányfő úgy vélte, hogy az utóbbi években kevéssé aktív G20-csoport hozzáállása hirtelen megváltozott, „mintha a pandémia, a klímaválság, valamint az általuk okozott társadalmi egyenlőtlenségek hatására tudatosodott, hogy a korszakváltó kihívásokkal nem lehet egyedül szembeszállni”.

Draghi eredménynek nevezte, hogy a csúcs elfogadta azt a tudományos megállapítást, miszerint az évszázad feléig 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni a globális hőmérséklet-emelkedést, és hangsúlyozta a szénsemlegesség melletti elkötelezettséget.

Elemzők figyelmeztettek arra, hogy annak pontos dátuma kimaradt a zárónyilatkozatból, de Mario Draghi kiemelte, hogy az évszázad közepére való általános utalás „konkrétabb bármilyen korábbi dokumentumban szereplő időpontnál”. Hozzátette, a szén-dioxid-kibocsátás felszámolását 2050-re akarják elérni, de „nem hiszem, hogy ez sikerülni fog” - jelentette ki.       

Kiemelte, hogy a világ vezető országai évi százmilliárd dolláros támogatásról egyeztek meg, amivel a fejlődő országok klímapolitikáját segítik. Mario Draghi azt mondta, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcs nem váltotta be ígéreteit, mivel azóta a szén-dioxid-kibocsátás mértéke nőtt, főleg a Covid-19-járvány első hullámai után bekövetkezett termelési növekedés miatt.  

A miniszterelnök kifejtette, hogy Kína részéről nagyobb ellenállást várt, de Peking és Moszkva is elfogadta a 1,5 Celsius fokos határt, ami „nagy erőfeszítéseket követel”. Hozzátette, hogy Kína gyártja a világ acéltermelésének majdnem felét szénenergia felhasználásával.

Hangoztatta, hogy mostantól a G20-t ismét közös ambíciók vezetik. „A fiatalok és az aktivisták cselekvésre buzdítanak, és ez a csúcstalálkozó tartalmas volt” - fogalmazott Mario Draghi a környezeti aktivista Greta Thunberg korábbi kijelentéseire utalva, aki szeptember végén Milánóban azt mondta, hogy a politikusok tettek helyett csak szónokolnak.

Mario Draghi a csúcstalálkozó eredményei között említette a globális minimumadó bevezetéséről szóló megállapodást. Jelentősnek tartotta, hogy a csúcstalálkozón külön szekciót szenteltek az állami és a magánszektor közötti együttműködésnek hangoztatva, hogy „így lehet finanszírozni a klímaváltozás megfékezését”.

Sikernek tartotta az Egyesült Államok és az EU közötti acél- és alumíniumtermékek vámkötelessége enyhítéséről született megállapodást.  

A globális járványintézkedések között Mario Draghi kiemelte a Kereskedelmi Világszervezet és a Európai Bizottság között induló együttműködést a fejlődő országokban tervezett vakcina-gyártásról.

Mario Draghi átadta a stafétát a G20 következő elnökének, Indonéziának. Sikert kívánt a Glasgow-ban kezdődő ENSZ-klímacsúcsnak egy vélve, hogy „még sok teendő van”.

Merkel: Kedvező jelzés a glasgow-i klímacsúcsnak a tanácskozás eredménye

Angela Merkel német kancellár kiemelte, hogy a világ 19 vezető gazdasága és az Európai Unió alkotta országcsoport 2016 óta első alkalommal állt ki közösen a párizsi klímaegyezményben vállalt célkitűzések mellett.

Klímavédők ugyanakkor csalódottságuknak adtak hangot a G20-csúcs zárónyilatkozatának az éghajlatváltozást érintő részeiről. Miközben eredetileg kifejezetten a 2050-es évet tűzték ki célul az üvegházhatású gázok kibocsátásának nullára csökkentésére, illetve a karbonsemlegesség elérésére, a mostani célkitűzés „nagyjából a század közepe”.

António Guterres ENSZ-főtitkár a Twitteren azt írta, hogy be nem teljesült, de legalább nem eltemetett reményekkel hagyja el Rómát.

A német kancellár továbbá a nemzetközi együttműködés egyik mérföldkövének nevezte a G20-csúcstalálkozón született megállapodást a globális minimumadóról.

Angela Merkel római sajtótájékoztatóján újságírók kérdésére kitért a koronavírus-járvány németországi helyzetére is. Elmondta, hogy aggasztónak tartja a fertőzöttek számának emelkedését, és kilátásba helyezte, hogy a kormány rövid időn belül egyeztetni fog a tartományokkal az esetleges járványellenes intézkedésekről. Nem zárta ki azt sem, hogy a jövőben szigorúbb korlátozások vonatkozhatnak majd az oltást ellenzőkre.

A G20 politikusai vasárnap a római Trevi-kútnál kezdték a napot, ahol a  hagyomány szerint aprópénzt dobtak be, hogy visszatérhessenek Rómába.Kedvező jelzésnek nevezte a glasgow-i klímacsúcs számára

Kapcsolódó írásaink