Külföld

Megalakult az új német szövetségi parlament

Megalakult kedden Berlinben az új német szövetségi parlament (Bundestag), és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza.

Megalakult az új német szövetségi parlament
Angela Merkelnek (középen) 1990 óta először parlamenti mandátuma sincs, így a vendégeknek fenntartott karzatról figyelte a képviselők munkáját
Fotó: AFP/Tobias Schwarz

A Merkel-kormány a Bundestag alakuló ülése után ügyvezetőként dolgozik, és az új kormány megalakulásáig marad hivatalban. A távozó kancellárnak 1990 óta először parlamenti mandátuma sincs, így a vendégeknek fenntartott karzatról figyelte a képviselők munkáját.

A közös kormányzásra készülő pártok - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) - a tervek szerint november végéig fejezik be a koalíciós tárgyalásukat, és december második hetében választják meg a parlamentben kancellárnak a szociáldemokrata Olaf Scholzot.

A második világháború utáni 20. Bundestagban hét párt rendelkezik képviselettel és hat frakció működik. Minden korábbinál több, 736 tagja van - 27-tel több az előző ciklusban 709 fővel felállított rekordnál -, így továbbra is a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után. Át is kellett építeni a székhely, a Reichstag üléstermét, hogy elférjenek.

A törvényben előírt 598 főnél az úgynevezett többletmandátumok és kiegyenlítő mandátumok rendszere miatt ciklusról ciklusra nagyobb létszám valamennyi párt szerint veszélyezteti a törvényalkotói munka és a kormány ellenőrzésének hatékonyságát, és vállalhatatlanul megdrágítja a testület működését. A gondok közé tartozik például, hogy nincs elég iroda a képviselők és stábjuk elhelyezéséhez.

Azonban a közjó szolgálata mellett a minél több mandátum megszerzésére is törekvő pártok még nem tudtak megegyezni a létszám korlátozásáról. Ezzel kapcsolatban a Bundestag távozó elnöke, Wolfgang Schäuble az alakuló ülést megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy nem lehet tovább halogatni a választójogi szabályozás reformját. Mint mondta, az előző ciklus keserű és elszomorító tapasztalata, hogy a Bundestag pártjai képtelenek voltak a reformra.

A hagyományok szerint a Bundestag elnökét a legnagyobb képviselőcsoport jelölheti. Ezúttal a szeptemberi választás győztese, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), amely a német belpolitika iránt fokozottan érdeklődők körén kívül ismeretlen Bärbel Bas-t indította. Az előző ciklusban a képviselőcsoportjában az egyik helyettes frakcióvezetői tisztséget betöltő képviselőt politikai oldalakat átívelő támogatással tették meg elnöknek, a 724 leadott szavazatból 576-ot szerzett meg, azaz csaknem 80 százalékot szerzett. A közös kormányzásra készülő pártoknak együtt 416 mandátumuk van, ez 56,5 százalékot jelent.

Bärbel Bas első beszédében kiemelte, hogy az összes képviselő elnökeként dolgozik majd és pártatlanul irányítja a testület munkáját. Aláhúzta, hogy az új Bundestag különösen fiatal és sokszínű, ami „jót tesz az országnak”. A parlament tagjai a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkeztek, és az eddiginél jobban betölthetik a választók és a választott tisztségviselők világa közötti híd szerepét, hozzájárulva a politikával szembeni előítéletek, ellenérzések lebontásához és a bizalom erősítéséhez - mondta.

A 20. Bundestag tagjainak bő harmada, 279 fő az első szövetségi parlamenti képviselői ciklusát kezdi. A testület átlagéletkora 47,3 év, csökkent az előző ciklusban regisztrált 49,4 évhez képest, közelített a német lakosság 44,5 éves átlagéletkorához. A legfiatalabb a Zöldek frakciója 42,4 évvel. A legidősebb a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) képviselőcsoportja 51 évvel.

A 736 képviselő között 480 férfi és 255 nő van. A nők száma az előző ciklushoz képest 37-tel emelkedett, a férfiak száma 11-gyel csökkent. A nők aránya így 34,7 százalékos, 4 százalékponttal emelkedett. A nők aránya a Zöldek frakciójában a legnagyobb (58,47 százalék) és az AfD frakciójában a legalacsonyabb (13,25 százalék).

Kapcsolódó írásaink