Külföld

Zöld dzsihád

Veszélyezteti az EU a magyar rezsicsökkentést, az Európában egyedülállóan alacsony lakossági energiaárakat - mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az intézet workshopján csütörtökön Budapesten.

Zöld dzsihád
Képünk illusztráció
Fotó: MH

A szakember emlékeztetett arra, hogy a 2010-es évek elején „rezsiharc dúlt” Európában. A magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően drasztikusan csökkentek a lakossági energiaárak, de ez - mondta - az EU-nak „nagyon nem tetszett”. Most pedig, hogy elszabadulnak az energiaárak - Spanyolországban egy év alatt a háromszorosára nőttek -, az unió ezt a lakossággal fizettetné meg, csakúgy, mint a „zöld dzsihád”, az agresszív klímapolitika költségeit.

Álláspontja szerint az uniós szabályozási tervek a magyar rezsicsökkentést, az alacsony lakossági energiaárakat fenyegetik. Az pedig a klímacélokat veszélyezteti, hogy az Európai Bizottság politikai, ideológiai okokból késlelteti a helyreállítási alap kifizetését, holott az jelentős részben, 37 százalékban zöldprogramok finanszírozására szolgál - jegyezte meg Kovács István.

Mindeközben Németországban letiltották, kivezették az atomenergiát, pedig az a legtisztább és a legolcsóbb. E helyett újra indultak a szennyező szénerőművek és a németek Franciaországból vásárolnak villamosáramot, amelyet francia atomerőművek termelnek. Szerencsére az EU-ban magyar-lengyel-francia szövetség formálódik az atomenergia védelmében, amire szükségük is van az európai polgároknak - magyarázta az igazgató.

Hozzátette: a Paks2-re nehezedő nemzetközi nyomás pedig korántsem független egyes nagy multicégek érdekeitől.

Kifejtette: a magyar kormány pragmatikus Oroszország-politikával biztosítja a magyar lakosság ellátását. „Aljas hazugság”, hogy Magyarország Putyin bábja, ezzel szemben piaci alapú együttműködés van a magyar társadalom érdekében, ahogy például Németországnak is szüksége van az Északi Áramlat-2 vezetéken érkező orosz gázra - jegyezte meg Kovács István.

Azt mondta, az EU több mint egy évtizede válságról válságra sodródik. Az Egyesült Államokból kiinduló 2008-as gazdasági válság leginkább az eurózónát sújtotta, de az unió ugyanúgy nem tudott vele mit kezdeni, mint a határainál kitört ukrajnai fegyveres konfliktussal, vagy a migránsválsággal és a Covid-járvánnyal. Az EU későn, rosszul reagál a problémákra, és minden válságot megpróbál arra használni, hogy a tagállamok rovására bővítse hatáskörét, holott a valódi megoldásokat a tagállamok szolgáltatják.

Kovács Attila, az intézet projektvezetője azt emelte ki, hogy az Európai Bizottság nem tud mit kezdeni az energiaválsággal, az emelkedő energiaárakkal. „A tagállamok nyakába varrja a problémát” vagy olyan „semmitmondó üres frázisokkal letudja”, mint például hogy növelni kell az energiatudatosságot. Az EU ezt a válságot sem tudja megoldani - fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy a magyar kormány a rezsicsökkentés és a pragmatikus Oroszország-politika mellett nagy hangsúlyt fektet az energiahatékonyságra, az „energiaszegénység” felszámolására. Magyarországon 2010 óta felére - 10,7 százalékról 5,4-re - csökkent azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeket nem tudnak kifűteni - közölte.
 

Kapcsolódó írásaink