Külföld

Törvényen kívül az unió

Ryszard Legutko: Vannak egyenlők és egyenlőbbek, amit szabad Németországnak és Franciaországnak, azt nem szabad Lengyelországnak és Magyarországnak

Brüsszel és a lengyel kormány vitája nem jogi, hanem politikai természetű, az Európai Bizottság ugyanis nagyobb hatalmat akar, mint amit a szerződések lehetővé tesznek. Ryszard Legutko professzort, a kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) európai parlamenti képviselőjét kérdeztük az elmúlt hét fejleményeiről.

Törvényen kívül az unió
Brüsszel pénzügyi forrásokkal zsarolná Lengyelországot
Fotó: MH/Katona László

– Nagy visszhangot keltett a lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntése, amely szerint az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek az alkotmánnyal. Mi áll ennek a vitának a középpontjában?

– Jogi szempontból a döntésben nincs semmi rendkívüli, Lengyelország uniós csatlakozása óta, tehát az elmúlt csaknem húsz évben több hasonló is született. Egyszerűen azt mondja ki, hogy az alkotmányé az elsőbbség, az a legmagasabb jogi aktus Lengyelországban. Ennyi. Minden tagállam abból indul ki, hogy a saját nemzeti alkotmánya élvez elsőbbséget. Ebben egészen mostanáig semmi rendkívüli nem volt.

– Mi változott?

– A vita nem jogi, hanem politikai. Az alkotmánybírósági döntést arra használják az uniós intézmények, hogy támadják a lengyel kormányt, az elmúlt két-három évben ugyanis az Európai Bizottság elkezdte azt hangoztatni, hogy az uniós jog élvez elsőbbséget. Ez teljességgel nonszensz. Az alapszerződések sehol sem említik, hogy az uniós jog általánosságban elsőbbséget élvezne.

Benne lett volna ez a kitétel az Euró­pai Alkotmányban, amit részben ezért is nem fogadtak végül el. Ha kimondjuk, hogy az uniós jog élvez elsőbbséget, akkor a nemzeti alkotmányokra már nem is lenne szükség. Az érvényes alapszerződések szerint csak azokon a területeken van elsőbbsége az uniós jognak, ami uniós kompetencia. Az igaz­ságügy, amibe a bizottság be akar avatkozni, nem tartozik ezek közé.

– Mi az Európai Bizottság célja?

– Az uniós intézmények ki akarják terjeszteni a hatásköreiket. Ez minimum azóta nyilvánvaló, hogy Jean-Claude Juncker nyíltan kimondta, politikai bizottságot vezet. Eszerint az Európai Bizottság már nem semleges közvetítő, hanem saját politikai agendája van. Túl akar terjeszkedni a szerződéses kereteken, és legkönnyebb célpontnak a konzervatív vezetésű kelet-közép-európai országokat tartja, mint Lengyelország és Magyarország. Esetünkben az igaz­ságügyi reform volt a támadás ürügye, ami, mint mondtam, nem uniós kompetencia.

– Az események hogyan foly­tatódhatnak? Mi lehet Brüsszel következő lépése?

– Jogilag nem tehetnek sokat, de az uniós jog és a szerződések tisztelete manapság már elég ritka, sokkal inkább a megszegésük vált általánossá. Újabb intézkedések várhatók Lengyelországgal szemben, már csak azért is, mert Németország és Franciaország is az Európai Bizottság mellé állt, a két ország külügyminisztere közös közleményt is kiadott. Valószínűleg a bizottság megpróbálja majd megvonni Lengyelországtól a helyreállítási alap forrásait, ami már teljesen a jogtalanság területére visz.

Folyamatosan zsarolnak minket, olyan szóhasználattal fenyegetnek, ami különösen elképesztő annak fényében, hogy hivatalnokok utasítanak helyre egy demokratikusan megválasztott kormányt. Az EU törvényen kívülre kerül. Ez szomorú következtetés a részemről, de sajnos igaz. A szerződések, szabályok a kisebb tagállamok egyetlen védőpajzsa, ezek nélkül még szégyentelenebbül támadnának és aláznának meg minket. Mindazonáltal úgy gondolom, a lengyel kormánynak nem szabad meghátrálnia, megadnia magát a pénzügyi és mindenfajta más zsarolásnak.

– Volt már hasonló vita az unió és a német alkotmánybíróság közt is. Miért más a két helyzet megítélése?

– A vita tárgya ott más volt, de az elv ugyanaz. Csak hát az európai tagállamok egyenlők, de egyesek egyenlőbbek a többieknél. Az Euró­pai Bizottság nem sok mindent tehet Németországgal és az alkotmánybíróságával szemben. Moroghatnak egy ideig, de ennyi. A német és a francia külügyminiszter már említett nyilatkozata ráadásul nyíltan elismeri, hogy van, amit a németek és franciák megtehetnek, de a lengyelek és a magyarok nem. Nekik szabad, nekünk nem. Ez jól mutatja, hová jutott az unió.

– A liberális sajtó és a lengyel ellenzék máris azzal riogat, hogy ez már a Polexitet vetíti elő, a kormány kivezeti az országot Európából. Pont ilyeneket szokott mondani a magyar baloldal is, amikor szankciókat követel az ország ellen. Hasonló a helyzet Lengyelországban is?

– Pontosan. A vicces ebben az, hogy amikor a mostani ellenzék volt hatalmon, az alkotmánybíróság kétszer is hozott hasonló határozatot és akkor támogatták. Egyértelműen azt mondták, hogy a lengyel alkotmány a legmagasabb jogi aktus Lengyelországban, és ennek megfelelően kell elemezni a nemzetközi szerződéseket. Persze ez már nem számít, mert az ellenkezőjét mondják.

– A Polexit reális?

– A Polexit nonszensz. A lengyel lakosság túlnyomó többsége az EU-ban akar maradni, igaz, egyre többen elégedetlenek azzal, amilyen irányt az unió vett. De nem akarnak emiatt kilépni. Egyetlen politikai párt sem kampányol a kilépés mellett mert az politikai öngyilkosság lenne. Szóval ezzel riogatni csak propaganda.

– Magyarországon is hasonló a helyzet: sokan elégedetlenek az intézményekkel, de a többség az unióban akar maradni, csak azt szeretné, hogy az változzon.

– Igen, de az EU nem akar megváltozni, mert a baloldali többség kezében van. A baloldal eltérítette az uniót.

Hazánk a lengyel álláspont mellett

Orbán Viktor miniszterelnök aláírta azt a kormányhatározatot, amely üdvözli a lengyel alkotmánybíróságnak a nemzeti jog és az európai uniós jog viszonyáról hozott határozatát, egyben felkéri az EU intézményeit, hogy tartsák tiszteletben a tagállami szuverenitást – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton. A kormányhatározat megállapítja, hogy a lengyel alkotmánybíróság döntését az európai uniós intézmények rossz gyakorlata váltotta ki, amely lopakodó hatáskörelvonással igyekszik olyan jogköröket elvenni a tagállamoktól, amelyeket azok az Európai Unióra soha nem ruháztak át.


Európában megkísérlik félremagyarázni a lengyel alkotmánybíróság döntését, a vita ugyanis nem arról szól, hogy az uniós jognak van-e elsőbbsége a nemzeti joggal szemben, hanem arról, hogy hol van elsőbbsége – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A miniszter kiemelte, a tagállami bíróságoknak és különösen az alkotmánybíróságoknak joguk és kötelességük is, hogy vizsgálják, nem lépi-e túl egy uniós intézmény a saját hatáskörét.

Az európai uniós intézmények kötelesek tiszteletben tartani a tagállamok nemzeti identitását, politikai és alkotmányos berendezkedését – írta Varga Judit igazságügyi miniszter szombaton közösségi oldalán. Varga Judit kiemelte, Lengyelországhoz hasonlóan Magyarországon is alapérték a szuverenitás, ezért a magyar kormány határozatban állt ki lengyel barátaink mellett. Hozzátette: „Eljött az idő, hogy útját álljuk a lopakodó uniós hatáskörbővítésnek.”
(PZ)

Kapcsolódó írásaink

Újra támadásban az uniós baloldal

ĀKósa Ádám: Azokat büntetik, akik nemet mondanak az illegális migrációra, a nemzeti hatáskörök lopakodó elvonására és a genderőrületre