Külföld

„Megvédjük a rezsicsökkentést”

Magyarország álláspontja szerint az Európai Uniónak változtatnia kell az energiaárakkal kapcsolatos politikáján - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a szlovéniai Brdóban az európai uniós tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját megelőzően.

„Megvédjük a rezsicsökkentést”
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott fotón Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón a Ljubljanához közeli Brdóban
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Rövid nyilatkozatában a kormányfő úgy vélte, legalább részben az Európai Bizottság hibája, hogy az árak megemelkedtek.

Meg kell változtatni bizonyos szabályozásokat, különben mindenki hátrányt fog szenvedni - fogalmazott.

Orbán Viktor azt is leszögezte, hogy Magyarországot az áremelkedés egyelőre nem érinti, mert az árak nem növekedhetnek a megszabott felső határnál magasabbra. Az Európai Bizottság javasolta, úgynevezett zöld megállapodás azonban közvetett adózást rejt magában a lakástulajdonosok és az autótulajdonosok számára, ez Magyarország számára elfogadhatatlan - tette hozzá.

Objektum doboz

A brdói találkozóról távozva a miniszterelnök egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a fő felelősség Frans Timmermanst, az Európai Bizottság e témáért felelős alelnökét terheli, mert „rossz számításokat végzett és az EU lakossága most extra árat fizet”.

Hangoztatta: „az árak emelkedni fognak minden nap, hacsak ezt az ostoba tervet vissza nem vonják”. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, az ETS működését fel kell függeszteni, „és vissza kell térnünk a realitásokhoz” - szögezte le.

Objektum doboz

Megismételte, hogy Magyarországon a háztartások egyelőre nem szenvedik meg az árak növekedését, mert felső határuk van. A vállalatok, különösen a kis- és közepes vállalatok azonban már ma is érzékelik, mert magasabb árakat kell fizetniük.

Az EU-tagországok vezetői kedd esti munkavacsorájukon kitértek az emelkedő energiaárak kérdésére is, és uniós részről jelezték, hogy a következő hetekben behatóbban is foglalkoznak ezzel a témával.

Orbán Viktor magyar (b) és Janez Jansa szlovén kormányfő az Európai Uniós állam- és kormányfőinek munkavacsoráján
Orbán Viktor magyar (b) és Janez Jansa szlovén kormányfő az Európai Uniós állam- és kormányfőinek munkavacsoráján
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fis

Elkötelezett az EU a nyugat-balkáni bővítés mellett, de a térségben folytatódniuk kell a reformoknak

Az Európai Unió elkötelezett a nyugat-balkáni térségre kiterjedő bővítési folyamat mellett, de továbbra is fontosnak tartja, hogy a régiót alkotó országok folytassák a politikai és gazdasági reformokat - erősítették meg az unió vezető képviselői Brdóban tartott csúcstalálkozójukat követően.

A csúcstalálkozóról kiadott zárónyilatkozat szerint az EU „megkérdőjelezhetetlenül támogatja a Nyugat-Balkán európai perspektíváit”, és megerősíti az uniós bővítési folyamat iránti elkötelezettségét, ez közös stratégiai érdek is. A folyamat további lépéseire vonatkozóan azonban a nyilatkozat nem nevezett meg időtávot. Szerepel benne viszont, hogy az érintett partnereknek folytatniuk kell a hiteles reformokat, és integrációjuk ennek ütemétől függ.

Objektum doboz

„A Nyugat-Balkán helye az európai családban van”

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcs utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a brüsszeli bizottság álláspontja egyértelmű, a Nyugat-Balkán helye az európai családban van. Az EU hitelességének is árt, ha nem lép mielőbb előre a folyamatban - tette hozzá.

Charles Michel, az EU-tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az uniónak is vannak még feladatai az új tagok felvételét és teljes beilleszkedésük előkészítését illetően.

Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, és korábban döntés született arról, hogy megkezdhetők Észak-Macedóniával és Albániával is. Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik. Konkrét előrelépést a nyilatkozat egyikük esetében sem foglal magában.

Az uniós kormányfők megerősítették, hogy az EU továbbra is támogatja a térség országainak politikai, gazdasági és társadalmi átalakulását. A következő években az unió 30 milliárd eurós befektetési és gazdaságösztönző tervvel segíti a régiót, és már eddig 3,3 milliárd euróval járul hozzá a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált gazdasági helyreállításhoz, illetve szociális lépésekhez. Mint Ursula von der Leyen elmondta, az EU egyik legfontosabb célja ezen a téren az integrált nyugat-balkáni piac létrejöttének segítése. Michel pedig azt emelte ki, hogy mindeddig példátlan mértékű uniós támogatásról van szó.

A partnerek a nyilatkozat szerint megerősítették, hogy osztják az EU értékeit és alapelveit. Uniós részről pedig jelezték, hogy továbbra is azt várják, a térség országai csatlakoznak a közös uniós külpolitikai döntésekhez.

A brdói értekezlet résztvevői megállapodtak abban, hogy jövőre is tartanak csúcstalálkozót ebben a körben, és rendszeressé teszik az EU-Nyugat-Balkán egyeztetéseket csúcsszinten.

Utaltak a találkozó résztvevői az afganisztáni válságból eredő migrációs nyomás miatti kihívásokra is. A zárónyilatkozat szerint az EU kész szorosan együttműködni partnereivel e kihívások kezelésében.

Charles Michel kiemelt kérdésnek nevezte a kisebbségek kezelését, és jelezte, hogy az EU ezen a területen is további előrelépéseket vár.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a csúcsértekezlet után azt mondta, a térség országai jó irányban haladnak az uniós integráció útján, és szükség van rá, hogy az EU rövid távra vonatkozó döntésekkel is elismerje haladásukat, például gazdasági reformjaik támogatásával. Hangoztatta azonban, hogy a már jelenleg is lassú uniós döntéshozatali rendszert át kell alakítani ahhoz, hogy az EU új tagországokat fogadhasson be.

Angela Merkel német kancellár egyebek között arról beszélt Brdóban: egyetért azzal az állásponttal, hogy az EU ne tűzzön ki céldátumokat a bővítési folyamatban. Úgy ítélte meg, ez nyomás alá helyezné az EU-t attól függetlenül, hogy a térség országai teljesítették-e a csatlakozáshoz kiszabott feltételeket vagy nem.

A záró sajtótájékoztatón szó esett a növekvő energiaárak problémájáról is. Ursula von der Leyen megerősítette, hogy az Európai Bizottság várhatóan a jövő héten előterjesztést jelent be a témában. Charles Michel pedig azt mondta, hogy a bő két hét múlva Brüsszelben tartandó uniós csúcstalálkozón foglalkoznak a kérdéssel részletesebben.

Videót tett közzé a hivatalos közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök, aki a szlovéniai Brdóban az európai uniós tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfőinek találkozóján vesz részt.

Objektum doboz

Az EU-tagországok vezetői kedd esti munkavacsorájukon kitértek az emelkedő energiaárak kérdésére is, és uniós részről jelezték, hogy a következő hetekben behatóbban is foglalkoznak ezzel a témával.

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink