Biztonsági és gazdasági szempontból is felértékelődött Közép-Ázsia

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a nemzetközi beavatkozás afganisztáni kudarca nyomán Közép-Ázsia biztonságának még soha ekkora jelentősége nem volt az egész világ biztonsága szempontjából.

Ennek ellenére egyes európai uniós vezetők részéről a mai napig rendszeresek a felelőtlen nyilatkozatok, amelyek könnyen a 2015-ösnél is sokkal erőteljesebb migrációs hullámot válthatnak ki - figyelmeztetett. Hozzátette, hogy nem szabad figyelmen kívül a térségbeli országok véleményét, ugyanis „elsősorban az ő bőrükre megy a játék”. Márpedig az ő álláspontjuk az, hogy az Afganisztánban keletkezett problémákat Afganisztánon belül kell megoldani.

„Éppen ezért hibás, felelőtlen és veszélyes a brüsszeli intézmények azon elképzelése, ami arra ösztönözi az afgánokat, hogy aki el akarja hagyni Afganisztánt, az induljon útnak” - jelentette ki.

Szijjártó Péter aláhúzta: ez az egész térséget destabilizálná, ami súlyos kihatással lenne az európai biztonsági helyzetre is.

Beszélt emellett arról is, hogy a közép-ázsiai gazdaságok gyorsan növekednek, s fontos, hogy ebből a magyar vállalatok is profitálhassanak, amire meg is van az esély a keleti nyitás stratégiája miatt meglévő jó kapcsolatoknak köszönhetően.

A magyar-kirgiz kereskedelmi forgalom idén 62 százalékkal bővült, és a kirgizisztáni magyar jelenlét zászlóshajójának számító Richter Gedeon Nyrt. piaci részesedése is folyamatosan nő. Továbbá jövő héten hatályba lép a megállapodás a 16 millió dollárral induló, kirgiz-magyar alap létrehozásáról, hogy ezáltal is támogassák a magyar cégek beruházásait.

„Mi, magyarok talán minden más európai országnál nagyobb megértéssel vagyunk Közép-Ázsia iránt. Ezért szívesen vállaljuk a híd szerepének betöltését (.), és szeretnénk ha az EU nagyobb figyelmet fordítana a térségre” - fogalmazott.

Végezetül elmondta, hogy Magyarország tavaly nagykövetséget nyitott Kirgizisztánban, amely már hat EU-tagállam vízumképviseletetét is ellátja, és további országok is jelezték érdeklődésüket. Illetve kitért arra, hogy idén 438 kirgiz hallgató jelentkezett magyarországi ösztöndíjra, és megállapodás született a diplomáciai képzési együttműködésről is.

Szijjártó ebből az alkalomból kijelentette, hogy bár korábban a kormány számos alaptalan bírálatot kapott, a keleti nyitás stratégiája mára egyértelműen sikeresnek bizonyult. Szerinte ugyanakkor a kritikák nem is a tartalomnak szóltak, hiszen „azok az országok, amelyek leginkább bírálnak minket, legalább úgy hajtanak a keleti kapcsolatokért, mint mi”.

„Egy idő után világossá vált, hogy néhány nyugati barátunk egész egyszerűen a konkurenciát nem kívánja látni a keleti piacokon” - fogalmazott a miniszter.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a világpolitika és világgazdaság súlypontrendszerének átalakulásával mára dicséretté vált az a korábban lesajnálónak szánt mondás, hogy a magyarok a legkeletibb nyugati és a legnyugatibb keleti nép.

A Magyarország és Kirgizisztán közötti viszonyrendszer kapcsán fontosnak nevezte, hogy a két kormány között nincs nyitott politikai kérdés, illetve a nagykövetségek kölcsönös megnyitásával már adott a személyes jelenlét is. A stabil pénzügyi hátteret is említette: pénzügyi alapot hoztak létre a kétoldalú kereskedelem támogatása céljából. Mint közölte, hatalmas túljelentkezés mellett, évente 150 kirgiz diák érkezik ösztöndíjjal Magyarországra.

Szijjártó Péter kiemelte, Magyarország több mint 1000 éves államisággal bíró, keresztény nemzet, amely büszke a hagyományaira, az örökségére, a vallására, ahogyan arra is, hogy történelme során szoros kapcsolatba került a rendkívüli gazdasággal rendelkező keleti kultúrákkal.

„Az elmúlt évek világosan bebizonyították, hogy az a nemzet lehet csak erős, amely büszke a nemzeti identitására, és ellenáll annak a nyomásnak, hogy feladja ragaszkodását az értékeikhez, örökségéhez és történelméhez” - mondta.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a Türk Tanács államainak jelentős része Magyarországtól messze van földrajzilag, ennek ellenére „rendkívül szoros baráti, sokszor mondhatom azt, hogy testvéri együttműködés jött létre”, ami már a mindennapi életben is érezteti hatását.

 Erre példaként hozta fel, hogy az érintett országokkal tíz év alatt a duplájára nőtt a kereskedelmi forgalom értéke, amely tavaly meghaladta a 4 milliárd dollárt. Elmondta: a magyar Eximbank több mint félmilliárd dolláros hitelkeretet nyitott, s a kormány támogatja a türk befektetési alap létrehozását.

A miniszter aláhúzta, hogy a személyes kapcsolatok jelentik a jó együttműködés hosszú távú garanciáját, és ezen a téren fontos, hogy idén már 870 ösztöndíjat tartanak fenn a magyar felsőoktatási intézményekben a Türk Tanács tagországaiból érkező hallgatók számára. Ezekre a helyekre mintegy 5000-en jelentkeztek.

Végezetül pedig azt hangoztatta, hogy az „igaz barát bajban ismerszik meg”, kitérve arra, hogy tavaly a keleti országok nagy segítséget nyújtottak az egészségügyi védekezéshez szükséges felszerelések beszerzésében.