Külföld
Sorsdöntő választás előtt áll Németország
Csökkent a szociáldemokraták előnye a jobbközép CDU/CSU-val szemben, nyílt a verseny a jelenlegi koalíciós partnerek között
A végéhez érkezett a német választási kampány, vasárnap kiderül, ki követheti Angela Merkelt a kancellári poszton, folytathatja-e a kormányzást a Kereszténydemokrata Unió (CDU), vagy ténylegesen balratolódás vár Németországra, ahogyan arra Markus Söder bajor kormányfő is többször figyelmeztetett.
A verseny talán sosem volt még ennyire kiélezett a pártok között, a közvélemény-kutatásokon továbbra is a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezet, a friss mérések szerint viszont csökkent a párt előnye.
A ZDF köztelevízió Politbarometer kutatássorozatának legújabb adatai alapján az SPD támogatottsága 25 százalék, a CDU és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetsége egy százalékpontot erősödve 23 százalékon áll. A Zöldek párt a szavazatok 16,5 százalékára számíthat, a liberális FDP 11 százalékot, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) tíz százalékot, a posztkommunista Die Linke hat százalékot érhet el.
A Zöldek népszerűsége tavasszal még szárnyalt, azt sem tartották kizártnak, hogy ők alakíthatnak kormányt a választás után. Köszönhetően kancellárjelöltjük, Annalena Baerbock botlásainak, néhány hónap alatt visszacsúsztak a harmadik helyre. Fordított utat járt be az év elején még esélytelennek tartott SPD, a folyamatban jelentős szerepe volt a Zöldek és a CDU/CSU gyengülésének is.
A kereszténydemokraták a nyáron történelmi mélypontot értek el, augusztusban 20 százalék alatt volt a támogatottságuk. Betudható mindez a belső vitáknak, valamint a kancellárjelölt, Armin Laschet hibáinak. A CDU/CSU megpróbált mindent megtenni a siker érdekében, a politikusok harcias retorikát kezdtek alkalmazni, és heves bírálatokat intéztek a baloldal ellen.
A kancellárjelöltek közül továbbra is a mindhárom tévévitát megnyerő Olaf Scholz a legnépszerűbb, a ZDF mérése szerint a németek 47 százaléka szeretné, hogy a szociáldemokrata politikus legyen a következő kancellár. Laschetre 20 százalék, míg Baerbockra 16 százalék szavazna, ha közvetlenül választanának kancellárt Németországban.
A felmérések alapján feltételezhető, hogy három párt alkotja majd a következő német kormányt. A CDU/CSU és az SPD képes lenne nagykoalíciót alakítani, az SPD viszont kizárta az együttműködés folytatását, a CDU pedig nem kíván a kormánykoalíció kisebbik tagjává válni.
A jelen helyzetben felértékelődik a kisebb pártok szerepe. Létrejöhet egy – a pártok színei alapján – közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett együttműködés az SPD, az FDP és a Zöldek között. Elméletben „vörös–vörös–zöld” koalíció-ra léphet az SPD a Zöldekkel és a posztkommunista Die Linkével is, utóbbi párt viszont nyíltan NATO-ellenes, míg az SPD és a Zöldek szerint Németországnak szüksége van a katonai szövetséggel való együttműködésre.
A CDU/CSU a Zöldekkel és az FPD-vel úgy is kormányt alakíthat, ha nem nyer a választáson, ehhez viszont az kellene, hogy az SPD elbukja a koalíciós tárgyalásokat. A Jamaica-koalícióról már az előző, 2017-es választás után is folytak egyeztetések, végül a pártoknak mégsem sikerült megállapodniuk.
Valószínűleg hosszú, akár hónapokig tartó koalíciós tárgyalásokra számíthatunk a választás után, így Merkel akár jövő év elejéig vezetheti ügyvezető kancellárként az országot.
A választásra jogosultak vasárnap több mint hatszáz szavazóhelyiségben adhatják le voksukat, az urnazárásra tizennyolc órakor kerül sor. Idén a járvány miatt rekordszámú levélszavazat várható, a voksolást az augusztusban meghosszabbított rendkívüli jogrend ideje alatt rendezik meg. Nemcsak szövetségi választásokat tartanak egyébként szeptember 26-án, Berlinben a képviselőház tagjairól, Mecklenburg–Elő-Pomerániában a tartományi törvényhozás összetételéről szavaznak. A szövetségi fővárosban és az északkeleti tartományban is biztosnak tűnik az SPD győzelme.
A legfiatalabb kancellárjelölt
Annalena Baerbock
A Zöldek párt történetében először állított kancellárjelöltet Annalena Baerbock személyében. A jelenleg 40 éves, kétgyermekes politikus gyermekkorát egy Hannoverhez közeli kistelepülésen töltötte. Szülei gyakran vitték őt és két lánytestvérét atomenergia- és atomfegyverkezés-ellenes tüntetésekre. Baerbock eredendően nem politikusnak, hanem újságírónak készült, a gimnázium elvégzése után a hannoveri egyetemen politológiát és jogot hallgatott. Három évig dolgozott a Hannoverische Allgemeine Zeitung című lapnak, majd Londonba költözött, ahol elvégezte a jogi mesterképzést.
Gyakornokként több európai uniós szervnél is megfordult, 25 évesen pedig belépett a Zöldek pártba. Baerbock 2009 és 2013 között a párt brandenburgi szervezetének társelnökeként tevékenykedett. Politikustársai szerint kiemelt fontosságot tulajdonít az alapos felkészülésnek, kitartó, és szenvedélyesen tudja képviselni pártja érdekeit. A 2013-as szövetségi parlamenti választásokon jutott be a Bundestagba, ugyanebben az évben a zöld frakció klímapolitikai szóvivője volt. Robert Habeck mellett 2018 óta a Zöldek társelnöke, akivel mindketten a párt mérsékeltebb szárnyához tartoznak. Habeck áprilisban mondott le a kancellárjelöltség lehetőségéről Baerbock javára. A baloldali Zöldek népszerűsége akkor a CDU/CSU pártszövetségével vetekedett, jelöltjük viszont csakhamar a kritikusok célkeresztjébe került ellentmondásokat tartalmazó hivatalos életrajza és plagizálás miatt, pártja támogatottsága pedig zuhanórepülésbe kezdett.
A gyakran alábecsült harcos
Armin Laschet
Parázs viták után választották meg idén áprilisban Armin Laschetet a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjének. A 60 éves, hithű katolikus politikus a belga és holland határ közelében fekvő Aachenben született. A müncheni és a bonni egyetemen tanult jogot, ezekben az években lépett be a CDU-ba, majd 1994-ben bekerült a Bundestagba. A ranglétra minden fokát megjáró észak-rajna-vesztfáliai politikus 1999-től európai parlamenti képviselőként dolgozott, 2005-től pedig a tartomány integrációs miniszteri posztját töltötte be.
Pártja 2012-ben történelmi vereséget szenvedett az SPD-vel szemben Észak-Rajna-Vesztfáliában, amelybe belebukott a CDU tartományi szervezetét vezető Norbert Röttgen. A lehetőséget kihasználva Laschet vette át a párt irányítását a legnagyobb német tartományban. Bár sokan esélytelennek tartották, 2017-ben sikerre vitte pártját a tartományi választáson, és a liberális FDP-vel alakított kormányt.
A politikust idén januárban megválasztották a kormánypárt élére, néhány hónap múlva pedig a kancellárjelöltséget is megszerezte. A németek többsége viszont elégedetlen a jelölttel, a felmérések szerint mindössze 12 százalékuk választaná Laschetet kancellárnak. A lakosság többsége szerint a CDU-elnök rosszul kezelte a németországi áradások következtében kialakult válságot, és sokan nem tudják megbocsátani azt sem, hogy Laschet az áradások helyszínén nevetgélt a részvétet nyilvánító Frank-Walter Steinmeier német elnök mögött.
A biztonsági játékos
Olaf Scholz
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) jelöltje a németek számára továbbra is a gyakorlatiasság és a józanság megtestesítője, amelyen egyelőre a közelmúlt pénzügyi botrányai – a pénzügyminisztériumban tartott házkutatás és a Wirecard-ügy – sem változtattak. Olaf Scholz 1958. június 14-én született Osnabrückben, már 17 évesen belépett az SPD-be. Jogot tanult Hamburgban, majd ugyanott dolgozott ügyvédként. Hamburg–Altona választókerület jelöltjeként 1998-ban jutott be a szövetségi parlamentbe, 2011-ig volt Bundestag-képviselő, majd 2011 és 2018 között Hamburg önálló városállam polgármesteri posztját töltötte be, 2018 óta alkancellár és szövetségi pénzügyminiszter.
Míg fiatal korában forradalmi nézeteket vallott, elutasította a NATO-t és a nagytőke elleni küzdelemre szólított fel, politikai nézetei mára jelentősen mérséklődtek. Scholz nem kifejezetten érzelmes, karizmatikus politikus, biztonsági játékos, inkább keveset beszél, minthogy rosszat mondjon. A koronavírus-járvány okozta válságban Németország egyik legnépszerűbb politikusává vált pénzügyi gazdálkodásának köszönhetően, végül 2020 augusztusában pártja kancellárjelöltjévé választották.
Jelölése után Scholz kijelentette, hogy elutasítja a CDU/CSU és az SPD alkotta nagykoalíció folytatását a szeptember 26-i választások után. A politikus a legnépszerűbb kancellárjelölt a németek körében, pártja támogatottsága pedig a májusi 15 százalékhoz képest jelenleg a CDU/CSU-t beelőzve 25 százalékon áll a friss közvélemény-kutatások szerint.
