Külföld

Sorsdöntő választás előtt áll Németország

Csökkent a szociáldemokraták előnye a jobbközép CDU/CSU-val szemben, nyílt a verseny a jelenlegi koalíciós partnerek között

Az elmúlt hónapokban alaposan átrendeződtek az erőviszonyok a német pártoknál. Szoros küzdelem várható a vasárnapi szövetségi parlamenti választáson, amely után hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, és valószínű, hogy három párt alkotja majd az új német kormányt.

Sorsdöntő választás előtt áll Németország
Hamarosan kiderül, melyik pártra bízzák a németek az ország vezetését
Fotó: AFP/Hasan Bratic

A végéhez érkezett a német választási kampány, vasárnap kiderül, ki követheti Angela Merkelt a kancellári poszton, folytathatja-e a kormányzást a Kereszténydemokrata Unió (CDU), vagy ténylegesen balratolódás vár Németországra, ahogyan arra Markus Söder bajor kormányfő is többször figyelmeztetett.

A verseny talán sosem volt még ennyire kiélezett a pártok között, a közvélemény-kutatásokon továbbra is a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezet, a friss mérések szerint viszont csökkent a párt előnye.

A ZDF köztelevízió Politbarometer kutatássorozatának legújabb adatai alapján az SPD támogatottsága 25 százalék, a CDU és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetsége egy százalékpontot erősödve 23 százalékon áll. A Zöldek párt a szavazatok 16,5 százalékára számíthat, a liberális FDP 11 százalékot, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) tíz százalékot, a posztkommunista Die Linke hat százalékot érhet el.

A Zöldek népszerűsége tavasszal még szárnyalt, azt sem tartották kizártnak, hogy ők alakíthatnak kormányt a választás után. Köszönhetően kancellárjelöltjük, Annalena Baerbock botlásainak, néhány hónap alatt visszacsúsztak a harmadik helyre. Fordított utat járt be az év elején még esélytelennek tartott SPD, a folyamatban jelentős szerepe volt a Zöldek és a CDU/CSU gyengülésének is.

A kereszténydemokraták a nyáron történelmi mélypontot értek el, augusztusban 20 százalék alatt volt a támogatottságuk. Betudható mindez a belső vitáknak, valamint a kancellárjelölt, Armin Laschet hibáinak. A CDU/CSU megpróbált mindent megtenni a siker érdekében, a politikusok harcias retorikát kezdtek alkalmazni, és heves bírálatokat intéztek a baloldal ellen.

A kancellárjelöltek közül továbbra is a mindhárom tévévitát megnyerő Olaf Scholz a legnépszerűbb, a ZDF mérése szerint a németek 47 százaléka szeretné, hogy a szociáldemokrata politikus legyen a következő kancellár. Laschetre 20 százalék, míg Baerbockra 16 százalék szavazna, ha közvetlenül választanának kancellárt Németországban.

A felmérések alapján feltételezhető, hogy három párt alkotja majd a következő német kormányt. A CDU/CSU és az SPD képes lenne nagykoalíciót alakítani, az SPD viszont kizárta az együttműködés folytatását, a CDU pedig nem kíván a kormánykoalíció kisebbik tagjává válni.

A jelen helyzetben felértékelődik a kisebb pártok szerepe. Létrejöhet egy – a pártok színei alapján – közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett együttműködés az SPD, az FDP és a Zöldek között. Elméletben „vörös–vörös–zöld” koalíció-ra léphet az SPD a Zöldekkel és a posztkommunista Die Linkével is, utóbbi párt viszont nyíltan NATO-ellenes, míg az SPD és a Zöldek szerint Németországnak szüksége van a katonai szövetséggel való együttműködésre.

A CDU/CSU a Zöldekkel és az FPD-vel úgy is kormányt alakíthat, ha nem nyer a választáson, ehhez viszont az kellene, hogy az SPD elbukja a koalíciós tárgyalásokat. A Jamaica-koalícióról már az előző, 2017-es választás után is folytak egyeztetések, végül a pártoknak mégsem sikerült megállapodniuk.

Valószínűleg hosszú, akár hónapokig tartó koalíciós tárgyalásokra számíthatunk a választás után, így Merkel akár jövő év elejéig vezetheti ügyvezető kancellárként az országot.

A választásra jogosultak vasárnap több mint hatszáz szavazóhelyiségben adhatják le voksukat, az urnazárásra tizennyolc órakor kerül sor. Idén a járvány miatt rekordszámú levélszavazat várható, a voksolást az augusztusban meghosszabbított rendkívüli jogrend ideje alatt rendezik meg. Nemcsak szövetségi választásokat tartanak egyébként szeptember 26-án, Berlinben a képviselőház tagjairól, Mecklenburg–Elő-Pomerániában a tartományi törvényhozás összetételéről szavaznak. A szövetségi fővárosban és az északkeleti tartományban is biztosnak tűnik az SPD győzelme.

A legfiatalabb kancellárjelölt
 

Annalena Baerbock

Baerbock hivatalosan is jelölt lett
Fotó: AFP/Kay Nietfeld

A Zöldek párt történetében először állított kancellárjelöltet Annalena Baerbock személyében. A jelenleg 40 éves, kétgyermekes politikus gyermekkorát egy Hannoverhez közeli kistelepülésen töltötte. Szülei gyakran vitték őt és két lánytestvérét atomenergia- és atomfegyverkezés-ellenes tüntetésekre. Baerbock eredendően nem politikusnak, hanem újságírónak készült, a gimnázium elvégzése után a hannoveri egyetemen politológiát és jogot hallgatott. Három évig dolgozott a Hannoverische Allgemeine Zeitung című lapnak, majd Londonba költözött, ahol elvégezte a jogi mesterképzést.

Gyakornokként több európai uniós szervnél is megfordult, 25 évesen pedig belépett a Zöldek pártba. Baerbock 2009 és 2013 között a párt brandenburgi szervezetének társelnökeként tevékenykedett. Politikustársai szerint kiemelt fontosságot tulajdonít az alapos felkészülésnek, kitartó, és szenvedélyesen tudja képviselni pártja érdekeit. A 2013-as szövetségi parlamenti választásokon jutott be a Bundestagba, ugyanebben az évben a zöld frakció klímapolitikai szóvivője volt. Robert Habeck mellett 2018 óta a Zöldek társelnöke, akivel mindketten a párt mérsékeltebb szárnyához tartoznak. Habeck áprilisban mondott le a kancellárjelöltség lehetőségéről Baerbock javára. A baloldali Zöldek népszerűsége akkor a CDU/CSU pártszövetségével vetekedett, jelöltjük viszont csakhamar a kritikusok célkeresztjébe került ellentmondásokat tartalmazó hivatalos életrajza és plagizálás miatt, pártja támogatottsága pedig zuhanórepülésbe kezdett.

A gyakran alábecsült harcos

Armin Laschet

Armin Laschet
Fotó: AFP/DPA/Michael Kappeler

Parázs viták után választották meg idén áprilisban Armin Laschetet a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjének. A 60 éves, hithű katolikus politikus a belga és holland határ közelében fekvő Aachenben született. A müncheni és a bonni egyetemen tanult jogot, ezekben az években lépett be a CDU-ba, majd 1994-ben bekerült a Bundestagba. A ranglétra minden fokát megjáró észak-rajna-vesztfáliai politikus 1999-től európai parlamenti képviselőként dolgozott, 2005-től pedig a tartomány integrációs miniszteri posztját töltötte be.

Pártja 2012-ben történelmi vereséget szenvedett az SPD-vel szemben Észak-Rajna-Vesztfáliában, amelybe belebukott a CDU tartományi szervezetét vezető Norbert Röttgen. A lehetőséget kihasználva Laschet vette át a párt irányítását a legnagyobb német tartományban. Bár sokan esélytelennek tartották, 2017-ben sikerre vitte pártját a tartományi választáson, és a liberális FDP-vel alakított kormányt.

A politikust idén januárban megválasztották a kormánypárt élére, néhány hónap múlva pedig a kancellárjelöltséget is megszerezte. A németek többsége viszont elégedetlen a jelölttel, a felmérések szerint mindössze 12 százalékuk választaná Laschetet kancellárnak. A lakosság többsége szerint a CDU-elnök rosszul kezelte a németországi áradások következtében kialakult válságot, és sokan nem tudják megbocsátani azt sem, hogy Laschet az áradások helyszínén nevetgélt a részvétet nyilvánító Frank-Walter Steinmeier német elnök mögött.

A biztonsági játékos
 

Olaf Scholz

Jó ötletnek tartja a közös eladósodást a német szociáldemokraták kancellárjelöltje, Olaf Scholz
Fotó: AFP/dpa/Kay Nietfeld

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) jelöltje a németek számára továbbra is a gyakorlatiasság és a józanság megtestesítője, amelyen egyelőre a közelmúlt pénzügyi botrányai – a pénzügyminisztériumban tartott házkutatás és a Wirecard-ügy – sem változtattak. Olaf Scholz 1958. június 14-én született Osnabrückben, már 17 évesen belépett az SPD-be. Jogot tanult Hamburgban, majd ugyanott dolgozott ügyvédként. Hamburg–Altona választókerület jelöltjeként 1998-ban jutott be a szövetségi parlamentbe, 2011-ig volt Bundestag-képviselő, majd 2011 és 2018 között Hamburg önálló városállam polgármesteri posztját töltötte be, 2018 óta alkancellár és szövetségi pénzügyminiszter.

Míg fiatal korában forradalmi nézeteket vallott, elutasította a NATO-t és a nagytőke elleni küzdelemre szólított fel, politikai nézetei mára jelentősen mérséklődtek. Scholz nem kifejezetten érzelmes, karizmatikus politikus, biztonsági játékos, inkább keveset beszél, minthogy rosszat mondjon. A koronavírus-járvány okozta válságban Németország egyik legnépszerűbb politikusává vált pénzügyi gazdálkodásának köszönhetően, végül 2020 augusztusában pártja kancellárjelöltjévé választották.

Jelölése után Scholz kijelentette, hogy elutasítja a CDU/CSU és az SPD alkotta nagykoalíció folytatását a szeptember 26-i választások után. A politikus a legnépszerűbb kancellárjelölt a németek körében, pártja támogatottsága pedig a májusi 15 százalékhoz képest jelenleg a CDU/CSU-t beelőzve 25 százalékon áll a friss közvélemény-kutatások szerint.

Kapcsolódó írásaink