Külföld
A választással még nem int búcsút Merkel
A gyűlölet szításával vádolta a jobboldali AfD pártot a német kereszténydemokrata kancellárjelölt, Armin Laschet
Európa nem búcsúzik el Angela Merkel német kancellártól közvetlenül a most vasárnap esedékes szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után. A szövetségi kormányfő és miniszterei ügyvivőként dolgoznak tovább egészen az új kormány megalakulásáig, a koalíciós tárgyalások pedig hónapokig is eltarthatnak. Az előző, 2017-es szövetségi választásokat követően 172 napba telt, míg végül a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) megállapodott a szociáldemokrata SPD-vel a közös kormányzásról.
Emmanuel Macron francia elnök a múlt héten, miután Párizsban fogadta Merkelt, hangsúlyozta, hogy az új német kormány megalakulásáig a kancellárral szorosan együtt fognak működni a fontosabb kérdésekben. Az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv portál összeállításában emlékeztetett, hogy Németország partnereit kihívás elé állíthatja, ha Merkel úgy vezeti még hónapokig az országot, hogy közben esetleg nem a CDU, hanem más párt alakíthat kormányt.
Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy Németországot Merkel fogja képviselni október elején az EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón, ahogy valószínűleg a G20-csúcson is részt vesz október végén Rómában, és felszólalhat az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Részes Feleinek (COP26) novemberi glasgow-i konferenciáján is.
Megbízatása végéhez közeledve is pozitívan ítélik meg a kancellár teljesítményét a világon a Pew Research Center nemzetközi felmérése szerint – írta hírportálján a brüsszeli Politico. A válaszadók 77 százaléka bízik Merkelben, aki így megelőzte Joe Biden amerikai elnököt (74 százalék) és Emmanuel Macront (61 százalék). A hollandok és a svédek 90 százaléka véli úgy, hogy Merkel helyesen cselekszik a világpolitikai ügyekben, a görög válaszadóknak viszont csupán 30 százaléka elégedett a kancellár teljesítményével. A vizsgálatban 16 fejlett gazdaság összesen 17 823 állampolgára vett részt.
Ismét Németország balra tolódására figyelmeztetett a bajor miniszterelnök. A CSU-t vezető Markus Söder a ZDF csatornán tegnap azt mondta, ezt csak akkor tudják megakadályozni, ha a CDU/CSU pártszövetség nyeri a választást.
A gyűlölet szításával vádolta meg a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) pártot Armin Laschet. A kereszténydemokrata kancellárjelölt a CDU szerdai rottenburgi kampányeseményén úgy fogalmazott, ellenzi azt a kisebbségekkel szembeni gyűlöletet, amelyet az AfD hozott a szövetségi és a tartományi parlamentekbe. Az AfD-nek el kell tűnnie a törvényhozásból – fogalmazott a politikus.
Armin Laschet és a szociáldemokrata Olaf Scholz közül a kereszténydemokrata jelölt lenne a rátermettebb kancellár a liberális FDP-t vezető Christian Lindner szerint. A politikus a ZDF televízióban felidézte, hogy pártja évek óta a CDU-val alkot kormánykoalíciót a Laschet vezette Észak-Rajna-Vesztfália tartományban.
Drámaian leépültek a Bundeswehr képességei
Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt jelentése szerint a német hadsereg jelen állapotában nem lenne képes megvédeni az országot egy katonai vészhelyzet esetén. Kutatásuk eredménye azt mutatja, hogy a Bundeswehr felkészültsége szempontjából katasztrofális irányba halad. Az AfD szerint főleg a hadsereg prioritásaival vannak komoly bajok, mivel ezek a harcképesség növelése helyett inkább egy baloldali szociális politika megvalósítására összpontosulnak.
A parancsnokot például ma már csak csoportvezetőnek szabad szólítani, és a hímnemű fogalmak átnevezésére is sok erőfeszítést szentelnek. A jelentés szerint a felszereléssel is komoly problémák vannak. A 245 Leopárd II tankból mindössze 101 bevetésképes, a 93 amúgy is elavult Tornádó vadászgépből csak 20 működőképes, és az 53 Tigris támadóhelikopterből csak 12 használható.
Az AfD szerint a Bundeswehr katasztrofális állapota jórészt a forrásmegvonásoknak köszönhető. A NATO elvárásai szerint a tagállamoknak költségvetésük legalább két százalékát kellene a védelemre fordítaniuk, de Németországban ez az arány épp a közelmúltban zuhant 1,5-ről, 1,4 százalékra. Több megfigyelő szerint a drámai leépülés épp Ursula von der Leyen volt német hadügyminiszter idejében kezdődött, aki jelenleg az Európai Bizottság elnöke.
(DD)
